Bűnözők megtalálása és elővezetése nagyon veszélyes, ám igen jól fizető foglalkozás. Az “iparág” kialakulása az óvadék és vele kapcsolatban kialakult jogi rendszer, valamit a bűnözők előkerítése után felajánlott vérdíj következménye. A büntetőeljárás során a bíró dönthet úgy, hogy a vádlottat bizonyos összegű óvadék fejében szabadlábra helyezi. A letétbe helyezett összeg szolgál biztosítékul, hogy a vádlott valóban megjelenik a tárgyaláson: ellenkező esetben elveszti.
A készpénz előteremtése azonban problémát jelenthet a vádlott számára. Ezért alakult ki az “óvadékkötvények” jogilag szabályozott rendszere. Az előzetes letartóztatásban levő gyanúsított megfelelő engedéllyel ellátott ügynökhöz fordulhat, aki egy “kötvény” formájában garanciát vállal az óvadék összegének erejéig. Cserében a vádlott kifizeti neki az óvadék bizonyos részét (általában 10 százalékát), és biztosítékként felajánl valamilyen zálogtárgyat (többnyire autót vagy ingatlant).
A fejvadász színre lép
A vádlott ennek ellenére dönthet úgy, hogy felveszi a nyúlcipőt – különösen ha ő sem hisz saját ártatlanságában. Ez nem túlzottan előnyös az óvadékügynök számára, hiszen neki kell jótállnia klienséért. Itt lépnek be a képbe a fejvadászok.
Modern eszközökkelA fejvadászokat persze ne úgy képzeljük el, mint marcona, géppuskával felszerelt kommandósokat. Idejük nagy részét számítógépes kereséssel és telefonálással töltik, hogy előkerítsék a szökevényt. Hordanak ugyan fegyvert, és végső esetben, önvédelemből erőszakhoz is folyamodhatnak, ehelyett általában kifinomultabb eszközökkel ütnek rajta áldozataikon.
Az óvadékügynök megbízza a fejvadászt, kerítse elő a vádlottat, hogy az mégiscsak megjelenjen a bíróság előtt. A sikeres fejvadász bére a megspórolt óvadék 10-20 százalékát is elérheti, attól függően, mennyire volt nehéz a munkája.
Az egyik legkedveltebb trükk a “meglepetés-csomag”. A fejvadász egy bérelt teherautóban, küldöncnek beöltözve leparkol a szökevény búvóhelye előtt, és kipakol a rakodótérből egy nagy csomagot, amit az ajtóhoz cipel. Becsönget, s a csomag átvétele előtt felkéri a szökevényt, hogy mutasson fel valami személyazonosságot igazoló iratot. Ebben a pillanatban társa kiugrik a csomagból és közli a meghökkent “címzettel”, hogy le van tartóztatva.
A fejvadászok élete tele van kockázatokkal – nemcsak a bűnüldözés, hanem az anyagiak terén is. Átlagos éves keresetük 40-60 ezer dollár között mozog, a havi “fizetés” azonban erősen ingadozhat. Míg egy hónapban akár több tízezer dollárt kereshetnek, lehet, hogy utána hónapokig nincs bevételük. Ezt azonban kompenzálhatja az érdekes munka: “amit igazán szeretek ebben, az az, hogy újabb és újabb kreatív ötletekkel kell előállni” – nyilatkozta a CNN Money-nak egy Las Vegas-i fejvadász.
Hirdetés után”Egymillió forint jutalom! 2000.májusában lakóhelyéről eltűnt Csinos Bernadett, Pusztavacs Országközepe u 5. sz. alatti lakos. Bernadett húszéves,sovány testalkatú, szőkésbarna vállig érő hajú, ovális arcú,széles szájszélű, összességében megnyerő külsejű leány. Eltűnésekor kék farmernadrágot és világos színű pólót viselt. Ha valaki olyan információt szolgáltat, melynek alapján jelenlegi tartózkodási helye felderíthető, számíthat a jutalomra.” Így hangzik egy tipikus magyarországi felhívás. A hazai magándetektívek leginkább ilyen ügyekkel gyarapíthatják bevételeiket. Inkább direkt megkereséseket kapnak, eltűnt rokon vagy adós felkutatására.
Itthon másként van
Bandula László, a Poliscope Detektív Iroda egyik vezetője az FN-nek elmondta, hogy a hazai magánnyomozói szakma sokkal kevesebbre van feljogosítva, mint a tengerentúli. “Míg az USA-ban bűnözőket keresnek meg és bocsátanak a hatóságok rendelkezésére a fejvadászok – mondja a magyar magánnyomozó -, addig mi ezt nem tehetjük meg, hiszen személyes szabadság megsértése címén azonnal eljárás indulna ellenünk.” Magyarországon szigorúan csak a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagjaként, erre kiadott rendőrségi engedély birtokában folytatható magánnyomozói tevékenység, egyéni vagy társas vállalkozás keretében.
Az utóbbi években hazánkban is egyre gyakoribbá vált, hogy a rendőrség vérdíjat tűz ki a gyanúsított fejére, így elméletileg Magyarországon is folyhatna olyan fejvadászat, mint az USA-ban. “Ez azonban semmit sem ér – mondja némileg elkeseredetten a Poliscope irányítója -, hiszen egy fényképből, és egy S. András jellegű névrövidítésből nem lehet elindulni.”
Az ilyen díjakat tehát inkább a gyanúsított ismerőseinek szánják, akik a szegényes információkból is ráismerhetnek az illetőre. A magánnyomozók inkább milliomosgyerekek felkutatásából vagy nagy adósságot felhalmozó üzletemberek előkerítéséből teremtik elő bevételeiket.
Megkötött kézzelA magánnyomozó a nyomozási szerződés teljesítése érdekében adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet. A detektív az igazolványa bemutatását követően, a megbízótól kapott, erre szóló felhatalmazás birtokában, csak akkor tekinthet be a hivatalos iratokba, nyilvántartásokba, készíthet azokról kivonatot, másolatot, ha erre egyébként a megbízó is jogosult lenne.
Kép- és hangfelvételt csak a Polgári törvénykönyvnek (Ptk.) a személyiségi jogok védelmére vonatkozó szabályai betartásával készíthet, illetve használhat fel. Ugyanez vonatkozik a más részére szóló zárt küldemény tartalmának ellenőrzésére is. Erre kizárólag az érintett előzetes hozzájárulásával van lehetőség.
A magánnyomozó a felhasználást követően azonnal, felhasználás hiányában a szerződés megszűnésekor köteles megsemmisíteni a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat.
A magánnyomozónak nincs hatósági jogköre, s nem akadályozhatja a hatóság eljárását. Nem használhat fegyveres erőre, rendvédelmi szervre, más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést.A magánnyomozói szakma részletes leírása és szabályozása >>
Hátrányos helyzetben
Míg tőlünk nyugatra igen jó kapcsolat van a magánnyomozók és a rendőrség között (hiszen ugyanazon az oldalon állnak), addig hazánkban a hivatalos szervek ellenségként tekintenek a privát detektívekre. “A szakma nagy része kiugrott rendőr, valószínűleg sokkal jobban keresnek, mint hajdani kollegáik” – világít rá az ellenszenv lényegére Bandula.
A munkát az is nehezíti, hogy a detektívek jogosítványai semmiben sem különböznek egy átlagos állampolgárétól. Így tehát hivatalosan szó sem lehet arról, hogy fegyveres akcióban, titkos lehallgatásokban vegyen részt egy magyar Sherlock Holmes. Amennyiben a magánnyomozót foglalkozása gyakorlása során szándékos bűncselekmény vagy foglalkozása jogszabályban meghatározott kereteinek átlépésével megvalósított szabálysértés elkövetésén tetten érik, a rendőr a helyszínen elveheti a magánnyomozói igazolványát, és százezer forinttól egymillió forintig terjedő felügyeleti bírságot szabhat ki. (A magánnyomozóra vonatkozó szabályok >>)
Változó árak, korlátozott izgalom
A hazai magánnyomozók persze koránt sem keresnek olyan jól, mint amerikai társaik. A munka díjszabása sok mindentől függ: “ha sok információt kapunk valakiről, az olcsóbb, ám ha nekünk kell minden után nyomozni, az igencsak megnöveli a költségeket.” Az információnak ugyanis ebben a szakmában aztán tényleg ára van, így bizonyos személyek előkerítése akár több millió forintra is rúghat. Bandula szerint azonban egy közepes ügy költsége 0,5-1 millió forint között mozog. De csináltak már néhány százezer forintos munkát is.
A hazai fejvadászok élete is tele van persze izgalommal, de a korlátozott jogosítványok azért óvatosságra intik őket. Nem mennek bele olyan dologba, ahol testi épségük vagy ügyfeleiké veszélybe forog. “Tulajdonképpen információkat szerzünk, és ezt a törvényes keretek között hasznosítjuk” – foglalja össze munkájuk lényegét Bandula. Vannak ugyan tanfolyamok, ahol lehet valamit tanulni a szakmáról, ám az öreg rókák szerint ehhez igazából élettapasztalat és tehetség kell.
