A Malév csődje bebizonyította, hogy a munkaerő-kölcsönzőket – mint szolgáltatókat – pont olyan jogok illetik meg egy csődeljárás esetén, mint például azokat a cégeket, amelyek például ceruzát szállítanak egy vállalkozásnak. A csődtörvény ugyanis nem tesz különbséget azon vállalatok között, amelyek munkaerőt vagy éppenséggel ceruzát szállítanak be – áll a munkaerő-kölcsönzők FN24-nek eljuttatott közleményében.
A Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) ezért a csődtörvény módosítását szorgalmazza a kölcsönzött munkavállalók szociális biztonságának érdekében. Mint arról a Hír24 írt: a csődtörvény szerint a munkaerő-kölcsönzői számlák a többi szolgáltatással egy szinten, hátrébb vannak besorolva, tehát nem az „A” kategóriában, bérként szerepelnek. Egy cég bedőlése esetén nemcsak a kölcsönző cégek maradhatnak hoppon, a munkavállalók is rosszul járhatnak, ők ugyanis nem jogosultak bérkompenzációra a Bérgarancia Alapból.
Másodrendű munkások
A Malév csődje rávilágított: a jelenlegi jogi szabályozás szerint nem érvényesül az esélyegyenlőség elve a munkaerőpiacon. Míg a hagyományos keretek között foglalkoztatott munkavállalókat számos jogszabály védi, a rugalmas foglalkoztatási keretek között dolgozók a munkaerőpiacon másodrendű állampolgárok.
Mint arról az FN24 már korábban írt: a munkaerő-kölcsönzés célja eredetileg az, hogy időszakos munkákra, egy-egy nagyobb projektre „bérelnek” állományon kívüli, szakképzett munkásokat a cégek. A kölcsönző vállalkozások a kölcsönbe vevő helyett elvégzik a munkaügyi dokumentációt, a toborzást, de néha még a dolgozók szállítását is – ezért meghatározott díjat kapnak.
Nagyon nehezen tudja „utolérni” a kölcsönzött munkásokat egy szakszervezet. Törvény ugyan nem gátolja, hogy ezek az emberek szakszervezeti tagok legyenek, ám sokszor nagyon körülményes és hosszadalmas a belépési procedúra – mondta egy konferencián Tarsoly Imréné, a Vasas Szakszervezeti Szövetség szakértője. A cégeknél szerveződő érdekképviseleti szövetségeknek azért jelent nehézséget a kölcsönzött kollégák beszervezése, mert az időszakos munkavégzés miatt lehet, hogy a következő héten már egy másik cégnél, másik városban fognak dolgozni.
Olyan szakszervezet nincs hazánkban, amely minden kölcsönzött munkavállaló érdekeit képviselné. Külföldön azonban van erre példa: Ausztriában működik a PRO-GE, amely a kölcsönzöttek szakszervezete, és az ágazatoktól függetlenül csatlakozhatnak hozzá az emberek. A már említett konferencián – amelyet a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége rendezett – az SZTMSZ elnöke elmondta, hogy a hozzájuk tartozó szolgáltatók szívesen nyitnának a szakszervezetek felé, és felajánlotta a szakmai egyeztetést is.
Rugalmasság és biztonság
A törvényi változás azért is sürgető, mert a gazdasági válság a munkaadóktól egyre inkább megköveteli a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazását – a tavalyi évben 130 ezren dolgoztak kölcsönzött munkaerőként – és minden kormányzati program (Széll Kálmán Terv, konvergencia program, bürokráciacsökkentő terv, Magyar Munka Terv) foglalkoztatást érintő részének fő eleme, hogy a magyar munkaerőnek rugalmasabbnak kell lennie. A rugalmasság ugyan egyre terjed, a biztonság területén azonban még akadnak súlyos hiányosságok – véli az SZTMSZ.
Az Európai Unió által is népszerűsített flexicurity modell (flexibility+security) a rugalmasságot ötvözi a biztonsággal, azaz egyszerre képes az atipikus foglalkoztatásra és a szociális védelem biztosítására.
