A MigrationWatch UK nevű konzervatív, a nagyarányú bevándorlást erőteljesen ellenző kampánycsoport becslése szerint 2004 – az első keleti EU-bővítési hullám – és 2011 harmadik negyedéve között 1,6 millióan érkezhettek az új tagállamokból munkavállalás céljából Nagy-Britanniába, és jóllehet közülük már sokan hazamentek, a szigetországban tartósan tetelepedők száma 600 ezerrel nőtt. Ugyanebben az időszakban a nyilvántartott fiatal brit munkanélküliek száma csaknem kétszeresére nőtt: 575 ezerről egymillió fölé, ami rekordnak számít.
A szervezet – amely csak a “mérsékelt és felügyelt bevándorlást” támogatja – elismeri, hogy a fiatalkori munkanélküliség növekedésének fő oka a brit gazdaság recessziója volt. Ám úgy vélik: a nyolc új keleti tagállamból érkező munkavállalók beáramlása is jó eséllyel tényező lehetett – áll a Londonban hétfőn ismertetett elemzésben. A MigrationWatch UK szerint a Kelet-Európából érkezettek körében “aránytalanul sok” a fiatal: 70 százalékuk 18-35 év közötti, miközben a teljes bevándorló népességen belül e korcsoport aránya egyharmados, a brit lakosság körében pedig nem egészen 25 százalék.
Magasan képzettek
A keleti EU-tagállamokból érkezők tipikusan 19 éves korukban fejezik be iskolai tanulmányaikat, a nagy-britanniai születésű munkavállalók körében azonban 16 év a tanulmányaikat befejezők és munkába állók korátlaga.
A MigrationWatch UK szerint a Közép- és Kelet-Európából érkezők munkakészsége is “erőteljes”, a munkához tanúsított hozzáállásukat a munkaadók “rendszeresen dicsérik”, és emellett hajlandók alacsony bérekért dolgozni: 89 százalékuk heti 400 fontnál (150 ezer forintnál) kevesebbet keres. A brit születésű alkalmazottak körében a heti 400 fontnál kevesebbért dolgozók aránya viszont csak 57 százalék.
A szervezet elismeri, hogy a munkanélküliség és a keleti bevándorlás közötti számszerű korreláció nem tekinthető az okozati összefüggés bizonyítékának. A szervezet szerint azonban tekintettel az ezekből az országokból érkezők “kedvező alkalmazhatósági jellemzőire” és fiatal korukra, az a következtetés sem hihető, hogy a kelet-közép-európai EU-munkavállalók beáramlásának semmilyen hatása nem volt a nagy-britanniai fiatalkori munkanélküliségre.
Azonnal megnyílt a brit munkaerőpiac
Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagország, amely a 2004-es uniós bővítés után a lehetséges átmeneti létszámkorlátozásokkal nem élve, azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc ország, köztük Magyarország előtt. Az akkori munkáspárti brit kormány azonban előírta, hogy az új tagországokból érkezők jóváhagyásra terjesszék be munkavállalási folyamodványukat a brit belügyminisztériumhoz. Ez formalitás volt: az eddigi évek átlagában a kérvények 96 százalékát elfogadta a hatóság.
A Munkáspárt vezette akkori brit kormány a 2004 előtt évi 5-13 ezer betelepülővel számolt, ez az előzetes becslés azonban igen óvatosnak bizonyult. A brit belügyminisztérium hivatalos adatai szerint legalább 800 ezer – a saját céget alapító egyszemélyes vállalkozókkal együtt több mint egymillió – kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába a bővítés óta, kétharmaduk Lengyelországból. Magyarországról az eddig rendelkezésre álló teljes évi adatok szerint 2004 és 2010 között összesen 54 ezren kérték az Egyesült Királyság-beli munkavállalásuk bejegyzését.
A 2010-es parlamenti választásokon hatalomra került konzervatív-liberális brit kormánykoalíció már többször közölte, hogy a jövőbeni EU-bővítések során uniós taggá váló országok esetében – az eddigi gyakorlattal ellentétben – élni fog a munkavállalási célú bevándorlás átmeneti korlátozásának lehetőségével.
David Cameron konzervatív párti miniszterelnök több ízben kijelentette azt is, hogy ha 2004-ben a konzervatívok lettek volna kormányon, korlátozták volna a munkaerő-beáramlást.
