Pénzügy

Értelmesen eltölteni egy évet

Külföldön sokan szándékosan hagynak ki egy évet a középiskola és az egyetem között, hogy kipróbálhassák magukat, Magyarországon azonban tragédiaként fogják fel, ha nem nyergelhetnek át egyik iskolapadból a másikba. A magyar diákok tovább képezik magukat, általában marketinget és pénzügyet tanulnak. A munkaerő-piaci szakemberek szerint feleslegesen.

Csaló közvetítők

A külföldi munkalehetőséget hirdető honlapok között több borsos regisztrációs díjat kér a közvetítésért. A magyar és brit jogszabályok szerint azonban tilos fixmunka-közvetítésért a munkát keresőtől pénzt kérni. Előfordulhat, hogy valamelyik brit közvetítő az álláskereső komolyságának letesztelésére 10-20 fontos díjat kér a munkavállalóktól, de az 500 fontos regisztrációs díj olvasásakor már biztosak lehetünk abban, hogy csaló közvetítővel van dolgunk, akármilyen professzionálisnak is tűnik a honlapjuk.

Nyugat-Európában sok egyetemen és főiskolán kötelező a tanulmányok ideje alatt legalább hat hónapot külföldön eltölteni, de sokan önként, még a felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt kihagynak egy évet, hogy kipróbálják magukat, és hogy eldöntsék, valóban a korábban kiválasztott továbbtanulási irány felel-e meg nekik, és alkalmasak-e a kinézett pályára. Sokan önkéntes munkát végeznek valahol külföldön, vagy csak otthon dolgoznak.

A magyar diákok inkább tovább képezik magukat vagy nyelvet tanulnak, és várnak a következő vizsgára, amivel bekerülhetnek az egyetemre.

Pénzügy, marketing – megéri?

„Jellemzően nyár végén, augusztus közepétől kezdenek beáramolni azok a fiatalok, akiket nem vettek fel főiskolára vagy egyetemre. Tavaly közel 2,5 ezer érettségivel rendelkező fiatal kereste fel irodánkat” – mondta el a FigyelőNetnek Hágen Tímea, a Fővárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Irodájának vezetője. A felsőoktatási intézménybe fel nem vett fiatalok elsősorban azért regisztráltatják magukat munkanélküliként, hogy a „kieső” egy évet „hasznosan” töltsék el.

Az Ifjúsági Iroda tapasztalatai szerint a legtöbben tovább képezik magukat. Ez annak is köszönhető, hogy a szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalóknak nagyon nehéz dolguk van a munkaerőpiacon. „A cégek nem szívesen alkalmazzák őket. Az állam által nyújtott támogatásokat, mint például a munkatapasztalat-szerzési támogatást, inkább pályakezdő diplomásoknál veszik igénybe” – mondta Hágen Tímea. Így a legtöbben egy szakma elsajátítása mellett döntenek, amit a munkaügyi központok által kínált képzések keretében, regisztrált munkanélküliként ingyen tehetnek. A legnépszerűbbek a marketinges, pénzügyes és a számítógépes tanfolyamok. „A választáskor a legfontosabb, hogy szakmát tanuljanak” – mondja az irodavezető.

Cservenyák Tamás, a DBM tanácsadó cég munkatársának – aki több száz embernek segít évente az elhelyezkedésben – azonban az a véleménye , hogy nem érdemes elvégezni egy-egy ilyen képzést, mivel azt később nem értékelik a munkaadók. Sokkal fontosabb lesz, hogy milyen szakirányon végez egy pályakezdő, a kiegészítő tanfolyamon megszerzett tudásra kevésbé építenek a cégek. Ezek a tanfolyamok inkább csak elfecsérelt időt jelentenek a karrier szempontjából.

Nyelvet tanulni és dolgozni érdemes

A DBM tanácsadója inkább a nyelvtudás fejlesztését ajánlja. Több fejvadász arról számol be, hogy még mindig ritka az a magyar munkavállaló, aki valóban magas színvonalon beszél egy nyelvet, ezért a tárgyalóképes nyelvtudással rendelkezők nagy előnnyel indulnak az állásért folytatott versenyben. Az A3 Group nevű magyar cég többek között külföldi nyelvtanfolyamokat szervez. Csatai Péter, a cég munkatársának elmondása szerint a nyaralás után, augusztus végén és szeptember közepén rohamozzák meg őket az érettségivel rendelkező, ám a felsőoktatásban hoppon maradt diákok, akik az ügyfeleik 20-30 százalékát teszik ki. A legtöbben Londonban szeretnének tanulni, csak nagyjából minden tizedik érdeklődő akar Ausztráliába vagy Nagy-Britannia más területére menni.

„A kiutazni kívánó diákoknak legalább 2-3 hónapig érdemes kint maradniuk, hogy valóban jó nyelvtudásra tegyenek szert. Igaz, ennek egy korábban megszerzett középfokú nyelvvizsga is feltétele” – mondja Csatai Péter. Sokan azonban 9 hónapot is kint maradnak, és csak felvételizni jönnek haza. A külföldi nyelvtanulást kevesen engedhetik meg maguknak, az induláshoz legalább 680 fontra (közel 250 ezer forint) van szükség. Sokan gyermekfelvigyázással, vendéglátó-ipari munkákkal tartják el kint magukat.

A karrier-tanácsadó a nyelvtanulás mellett a munkát is hasznosnak látja a diploma utáni elhelyezkedés megkönnyítésére. Nehéz ugyan állást találniuk, de még a pizzafutárság is jelent valamit később az önéletrajzok olvasásakor a munkaadóknak.


Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik