A fiatalok egy része ismerős által helyezkedik el, de ennek megvan a veszélye, hogy feketén dolgoztatják, vagy ki sem fizetik őket. A szerte az országban működő diákszövetkezetek ezért is hasznosak: közvetítenek a munkaadó és a munkavállaló diák között, s felelősséget vállalnak mindkettőjükért.
Egy-egy diákszövetkezetbe belépni nem nehéz, a feltételek legtöbbször ugyanazok: nappali tagozatos jogviszony, betöltött 15 – máshol 17 – életév és 500-1000 forintos belépési díj, amivel a szövetkezet tagjává válik az illető, és kilépéskor visszakapja. Ezután már csak arra kell várnia a diáknak, mikor csörren meg a telefon.
Gyors elhelyezkedés
„Akár 1-2 nap alatt is megtaláljuk a fiataloknak a megfelelő munkát” – mondta el a FigyelőNetnek Másody Szabolcs, a MŰISZ Iskolaszövetkezet marketingvezetője. „Egyébként is folyamatos a munkabeáramlás, de nyáron különösen gyors.”
A MŰISZ-ben, ahogy a legtöbb iskolaszövetkezetben, többféle munkára lehet jelentkezni. Ezek között van betanított, a csomagolástól az anyagmozgatási és egyéb raktári munkákig; általános irodai, mint az adatrögzítés, az iratrendezés vagy a titkárnői feladatok és a promóciós munkák, a kóstoltatástól a telemarketingen át, a telefonos ügyfélszolgálatig. Az irodai munkák nyáron „kelendőbbek”, hiszen sokan ilyenkor veszik ki a szabadságukat, augusztus-szeptember-október pedig a karácsonyra készülő cégeknél a csomagolások ideje.
„Ezek nagy része nem igényel szaktudást, inkább csak képességek meglétét” – mondta el a marketingvezető. „Az irodai munkáknál elengedhetetlen a számítógép ismerete, a telemarketingnél fontos a jó kommunikációs kézség. Sajnos, főleg a középiskolások közül, sokan nem értenek a számítógéphez, mert nem engedhetik meg maguknak otthonra, az iskolában pedig ritkán jutnak hozzá.”
Jeges gyümölcstől a szaktudásig
A vállalható munkák egy része már szaktudást igényel, mint a tolmácsé vagy a rendszergazdáé. A szövetkezetek általában ilyen munkákat is közvetítenek, csak jóval kevesebbet. A szakmai munkák órabére is magasabb: a MŰISZ-nél például 800-1800 Ft a szakmai munkák órabére, míg a többié 420-800-ig terjed.
A szaktudást igénylő feladatokra érthető módon inkább egyetemisták és főiskolások jelentkeznek, s többségük nem is vállal el például borítékolási feladatot.
Király Diána és Simon Gábor is dolgozni szeretnének a nyáron. Korábban mindketten vállaltak már nyári munkát: a lány hostessként dolgozott, a fiú adminisztrátorként, illetve hűtőházban. „Három napig bírtam” – mesélte Gábor. „Jeges gyümölcsöket kellett válogatnunk, teljesítménybérért, mindezt éjszaka.” A keresett pénzt nyaralásra akarják fordítani, s elsősorban könnyű fizikai vagy irodai munkát keresnek.
A megkérdezett diákok többségének jó tapasztalatai vannak a nyári munkáról, a kivételek között szerepel azonban Szkiba Edit. „Diákszövetkezet közvetített ki, hirdetési újságot osztogattunk. Csakhogy mindezt a konkurens lap hirdetésfelvevő irodája előtt, ahonnan meg is fenyegettek minket. Másnap már két biztonsági őr is velünk tartott.”
Fillérre pontos fizetési igények
„Aki hozzánk fordul, általában kész tervekkel érkezik, van, hogy elmondja, mennnyit szeretne keresni, milyen munkával. Ha bizonytalan, a munkatársaink segítenek. Volt olyan fiú, aki csak egy drágább újságot akart megvenni, annak az árát akarta megkeresni. Neki is kiszámoltuk, hány napot kell dolgoznia, úgy, hogy a levonások után pont kiteljen a lap.” – mesélte Másody Szabolcs.
A dolgozni akarók egy része csak pár hónapra keres munkát, ők a pénzt nyaralásra, vagy egy nagyobb értéktárgyra akarják költeni. A diákok egy másik csoportja (a MŰISZ-nél a 15 ezer regisztrált fiatalból közel 1500) viszont egész évben dolgozik, ők tandíjra vagy a megélhetésükre fordítják a pénzt.