A november 7-én megszavazott 2004. évi zárszámadási törvénybe az Országgyűlés költségvetési bizottságának javaslatára került be a 13. havi bér új szabályozása, részben az Alkotmánybíróság (Ab) szeptember 12-i döntése nyomán. Az Ab ezen az ülésén a közszféra 13. havi illetményeire vonatkozó rendelkezések egy részét visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.
Alkotmányellenes
Az Ab határozata szerint önkényes, és ezért alkotmányellenes az a megkülönböztetés, amely a foglalkoztatottakat a fennálló jogviszonyuk alapján megillető juttatást ahhoz a feltételhez köti, hogy a jogviszony meghatározott napon – január 1-jén – fennáll-e.
Az Ab kimondta: a törvényhozó a megfelelő átmeneti szabályokat sem alkotta meg a 13. havi fizetés egyhavi külön juttatássá való átalakításakor és ennek következtében az új szabályozás 2004-ben hátrányosan érintette azokat, akiknek jogviszonya év közben szűnt meg.
Az Ab döntése érintette a közalkalmazottak jogállásáról, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, a Munka Törvénykönyvéről, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt.
Új szabályok, visszamenőleges rendezés
Az új törvényi szabályozás szerint a 13. havi bérre az jogosult, aki a tárgyévben 12 hónapos jogviszonnyal rendelkezik. Időarányos jár, ha a 12 hónapot nem, de a tárgyévben legalább a három hónapot eléri. A 13. havi juttatás összege a tárgyév december havi bérrel, illetménnyel azonos. Kifizetésére pedig a tárgyévet követő január 16-án, ha ez szombatra, vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon kerül sor. Ha a jogviszony év közben szűnik meg: az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni, a kifizetés időpontjában érvényes bér, illetmény szerint.
A törvénymódosítás szabályozza a folyamatosan munkaviszonyban állók helyzetét és visszamenőlegesen is rendezi a 13. havi juttatásra jogosultságot. Így meghatározza azok juttatását, akik a jogviszonyukat 2004. február 1. és december 31-e között megszüntették, vagy 2005. január 1-jén 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon, a gyes-en, gyed-en voltak, vagy 2005. január 1-jét követően létesítették jogviszonyukat.
A munkaviszonyukat 2004. február 1. és december 31-e között megszüntetők járandósága egyhavi illetmény, illetve annak időarányos része. A kifizetés alapja a jogviszony megszűnésének időpontja szerinti illetmény.
Kérelem alapján
A kifizetésre 2006. március 31-ig a munkáltatóhoz benyújtott írásbeli kérelem alapján kerülhet sor, a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban 2006. január 16-án.
Nem jogosult a juttatásra a munkavállaló, ha 2005. január 1-jén egyhavi külön juttatásra jogosító jogviszonyban állt (központi vagy önkormányzati költségvetési szervnél helyezkedett el), vagy ha a 2004. évi jogviszonyban töltött időre tekintettel részére az egyhavi juttatás 1/12-ed részénél nagyobb összegű juttatást kifizettek vagy kifizetnek például bírósági per alapján. Minderről nyilatkoznia kell a munkavállalónak.
A 2005. január 1-jén 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon, a gyes-en, a gyed-en lévők juttatása 2006. január 16-án egyhavi külön juttatás. A kifizetés alapja a gyes, a gyed folyósításának megkezdését, illetve a fizetés nélküli szabadságot megelőző utolsó munkában töltött teljes naptári hónapra kifizetett illetmény. Amennyiben a munkavállaló 2005. év folyamán újra dolgozni kezdett, akkor a juttatás összege a visszatéréskor megállapított illetmény.
A 2005. január 1-jét követően munkaviszonyt létesítők 2006. január 16-án egyhavi külön juttatásban részesülnek, mely teljes havi, nem időarányos, kifizetésének alapja pedig a 2005. december havi illetmény. Aki idő közben kilépett, annak is ki kell fizetni a juttatást.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
