Az első fokú ítéletben kimondta a bíróság: a felpereseknek tudniuk kellett volna, hogy veszteséges a Postabank, az elsőrendű alperes viszont késve adott tájékoztatást. A másik két alperest, az Arthur Andersen Adó- és Vezetési Tanácsadó Kft.-t, valamint a Prudentia Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.-t illetően teljes egészében elutasította a keresetet a bíróság.
A 2001-ben indult perben az állam azért követelt 170 milliárdos kártérítést a Postabank 1994-1998 közötti könyvvizsgáló cégeitől, mert álláspontja szerint hozzájárultak ahhoz, hogy pénzintézet működéséről, gazdasági teljesítményéről hamis kép alakuljon ki. Az eljárás évek óta zárt ajtók mögött folyt, a keddi ítélethirdetés azonban nyilvános volt. A nem jogerős közbenső ítéletben az elsőfokú bíróság a kártérítés jogalapját, az elsőrendű alperest illetően az 50 százalékos kártérítési felelősséget mondta ki.
Erről fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla hoz majd jogerős döntést. Az összegszerűségről csak egy ezt követő másik eljárásban határozhatnak a bíróságok. Az alperesek auditált postabanki mérlegei alapján került sor az 1997-es, illetve 1998-as tőkeemelésekre, majd a bank konszolidációjára, amelyek összességében mintegy 170 milliárd forintjába kerültek az államnak.
A Deloitte fellebbez
Amint módunkban áll tanulmányozni a jelenleg írásban még rendelkezésünkre nem álló elsőfokú ítélet pontos szövegét, a lehető leghatározottabb szándékunk, hogy fellebbezünk ellene – olvasható a Deloitte honlapján közzétett reagálásában.
