A világ legnagyobb és leggyorsabban növekvő, ingyenes hírújsága, a Metro jelenleg 19 országban, 93 nagyvárosban, 18 nyelven jelenik meg. Európa mellett Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ázsiában is kiadják. Napi olvasótábora 18,5 millió, 70 százalékuk 45 éven aluli. Olvasói között fele-fele arányban találhatók meg a nők és a férfiak. A helyi kiadók, akárcsak a budapesti, alapvetően a Metro International tulajdonában vannak. 2006 első félévének adatai szerint a cégcsoport – folyamatos terjeszkedés mellett is – nyereséges.
A magyar Metro 1998. szeptember 7-én indult el, 2001-ben volt első alkalommal pozitív eredményük, azóta a nyereségességi ráta minden évben 10 százalék körül alakul. Magyarországon 2006 első negyedévében a Metro terjesztett példányszáma a Matesz adatai szerint 330 ezer volt, az olvasószám pedig a Szonda Ipsos felmérése alapján elérte a 737 ezret.
A WAN adataiból kiderül az is, hogy jelenleg naponta világszerte 169 ingyenes újság jelenik meg 27, 9 millió példányban, ebből 18,6 millió Európában.
Bajba juthatnak
Az ingyenes lapok jelenleg Izlandon 72, Spanyolországban 51, Portugáliában 33, Dániában 32, Olaszországban 29, Svédországban 20 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek, s a trendet figyelembe véve ez az arány idén tovább nő, hiszen új lapok indultak vagy indulnak az említett országok mellett többek között Portugáliában, Nagy-Britanniában, Csehországban, Észtországban és Litvániában is. Ráadásul a piacon úttörőnek számító Metro-lapcsalád mellett mások is (pl. a norvég Schibsted, a svájci Ringier) is tovább terjeszkedik a kulcsfontosságúnak ítélt piacokon. Pelle Tornberg, a Metro International elnök-vezérigazgatója szerint a következő években nehéz időszak vár a hagyományos napilapokra, mert az ingyenes újságok fokozatosan átveszik a fizetős lapok helyét a piacon. A szakember a brit Guardiannak úgy vélekedett, hogy a fizetős termékek döntő többsége túlélheti a változásokat, de a továbbiakban a piac speciális területeire kell összpontosítaniuk. „Ha a fizetős és ingyenes televíziók modelljét alkalmazzuk analógiaként, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy a fizetős lapoknak csökkenteniük kell a példányszámukat, emelniük az árukat és specializálni a kínálatukat.”
Pelle Tornberg megállapításait a piac máris visszaigazolja, Európában ugyanis sorra jelennek meg az újabb ingyenes napilapok, s még az olyan konzervatívnak számító lappiacon, mint amilyen Németország is többen tervezik bevezetésüket. A Metro International által létrehozott lapcsalád mellett egyre komolyabban terjeszkednek Európában a „24 óra” (cseh) „20 perc” (spanyol) „15 perc” (észt) vagy az „5 perc” (litván) elnevezésű lapok is.
Üzleti információk ingyen
Mindez természetesen kihatással van az egyes országok lappiaci helyzetére, s a jelek szerint több országban is „lapháború” alakulhat ki. Németországban a Holtzbrinck Verlag, a Handelsblatt és a Wirtschaftswoche kiadója jelentetett meg nemrég Business News címmel ingyenes üzleti napilapot, amely akár áttörést is jelenthet a német lappiacon, ahol jelenleg a legkisebb az aránya ezeknek a médiumoknak Európában, komoly piaci részesedéssel rendelkező ingyenes lap pedig még nem is jelent meg. A legnagyobb európai lapkiadóként jegyzett német Axel Springer AG mindenesetre máris jelezte egy hasonló tematikájú konkurens újság elindítását, s szóvivője afelől sem hagyott kétséget, hogy ha bármelyik kiadó veszélyeztetné a piacvezető, több mint négymilliós példányszámú Bild pozícióját, akkor nem fognak késlekedni a válasszal. Németországban az elmúlt években voltak próbálkozások ingyenes lapok regionális bevezetésére (20 Minuten Köln, Köln Extra, Köln Morgen), de ezek sorra megbuktak. Tavaly lappiaci körökben felmerült a Metro esetleges megjelenése, erre azonban – eddig – még nem került sor.
Londoni dömping, keleti expanzió
Hasonló lapháború körvonalazódik Nagy-Britanniában is, ahol a reggeli kiadású Metro mellett sorra jelennek meg az ingyenes lapok. A Daily Mail kiadója, a Daily Mail & General Trust London Lite címmel jelentkezik 350 ezres példányszámú, ingyenes, délutáni napilappal, míg Rupert Murdoch, az ausztrál médiamágnás szeptember közepétől tervezi megjelentetni ingyenes napilapját, a Thelondonpapert, amely 48 oldalas, színes nyomású, délutáni újságként kerül majd utcára, s elsősorban London belvárosában terjesztik majd 400 ezer példányban. Az új kiadványok elsősorban a londoniak eddigi kedvenc esti lapjának, a The Evening Standardnak (300 ezer példány) jelentenek komoly konkurenciát, és szakértők szerint a fizetős lapnak aligha marad más választása, minthogy maga is ingyenessé váljék, legalábbis a város belső kerületeiben. Természetesen az új lapok is komoly kihívás elé néznek, hiszen három ingyenes, nagy példányszámú konkurens esetén nem lesz egyszerű feladat a kulcsfontosságú hirdetői piac „megdolgozása”.
Spanyolországban viszont már eldőlni látszik a verseny. A négy ingyenes lap közül a hat évvel ezelőtt indított 20 Minutos 2006-ban megkapta a legnagyobb példányszámú napilapnak járó díjat, s mivel ma már 3,2 millió olvasóval büszkélkedhet, könnyedén körözi le a fizetős konkurenciát, az egykor legfontosabbnak tartott versenytársat, az El Paist.
Kelet-Európában is mozdulni látszik a lappiac. Tavaly decemberben a svájci Ringier jelentetett meg 24 Hodin címmel ingyenes lapot Prágában. Martin Vedj kereskedelmi igazgató azzal indította útjára a kiadványt, hogy ezzel az újsággal a Ringier idén a harmadik helyről a legnagyobb reklámbevétellel rendelkező kiadóvá lép elő Csehországban, ami merész kijelentésnek tűnt, figyelembe véve, hogy a versenytárs Metro a szomszédos országban is jelentős lappiaci pozíciókat szerzett magának. Mindenesetre a Ringier nagy terveket kovácsol. Tomas Bohm cseh ügyvezető kijelentette: ha sikeresek lesznek, akkor a koncepciót kiterjesztik más országokra: Szlovákiára, Magyarországra, Romániára és Szerbiára is, ahol már jelenleg is aktívak.
Visszafordíthatatlan trend
Szakmai elemzők szerint az ingyenes lapok sikere mögött egy visszafordíthatatlan trend látszik körvonalazódni: a lapok népszerűségének rohamos növekedése mögött ugyanis egyértelműen a megváltozott életforma, illetve az átalakuló hírfogyasztási és olvasói szokások állnak, amihez ezek a kiadványok formátumban és tartalomban (több sport, szabad idő, szórakozás, technológia stb.) is jobban alkalmazkodnak, mint a fizetős napilapok. Ugyancsak fontos változás, hogy miközben a fizetős lapok olvasótábora elöregedik, ezeket a lapokat jelentős részben 35 éven aluli, középosztálybeli, piaci értelemben is aktív városi fiatalok („az internetgeneráció”) olvassák, s miután a hirdetők számára ők jelentik a legfontosabb célcsoportot, ezért az ingyenes újságok hirdetési bevételei is dinamikusan nőnek. Elemzők szerint az ingyenes lapok most kialakuló sikerspiráljában ma már a bővülő gazdaság piaci szereplői is hatékony szerepet játszanak, mert hirdetéseiket a hagyományos lapokból mindinkább átstrukturálják az ingyenes médiumokba.
