Fizetni, vagy nem fizetni? – valahogy így hangzik az a kérdés, amelynek megválaszolása igen heves vitát vált ki a weben is elérhető kreatív tartalmak (könyvek, zene, filmek, videojátékok) előállítói és felhasználói között. Nehéz helyzetben vannak a tartalomtulajdonosok, hiszen az internetezők többsége – köztük részben ezen sorok írója és valószínűleg jó néhány olvasója is – szinte magától értetődőnek tartja, hogy amit a világhálón talál, az ingyen az övé lehet. Elolvashatja, megnézheti, meghallgathatja, sőt, ha akarja, akár le is töltheti. Ha nincs bevételük az értékes tartalmak előállítóinak, akkor miért foglalkoznának ilyen tevékenységgel? – teszi fel a jogos kérdést Mlinarics József, a Magyar Tartalomipari Szövetség (Matisz) ügyvezető elnöke. Szerinte korántsem olyan rossz a helyzet, elmondása szerint a jó tartalomért igenis hajlandók pénzt áldozni az emberek. Persze döntő, hogy milyen jellegű információról van szó. A tőzsdei adatokért, vagy a nagy hírügynökségek (Bloomberg, Reuters) prémiumhíreiért fizetnek a felhasználók, nem is keveset.
Felemás megoldás
Annak ellenére, hogy a kreatív tartalmak online értékesítésében hatalmas gazdasági potenciál van, egyelőre nem igazán sikerült kiaknázni ezt a lehetőséget. Ennek oka, hogy még nem áll rendelkezésre az az üzleti modell, amely mind a megosztás, mind a fizetés módjában és mértékében megfelel a tartalom előállítóinak, jogtulajdonosainak és felhasználóinak is. Próbálkozások és úgy ahogy működő modellek azért már vannak. Ezek közé sorolható az online szerepjátékok világa – mint például az ötödik születésnapját novemberben ünneplő, mintegy 12 milliós tábort gyűjtő World of Warcraft –, amelyben sikerült rávenni a felhasználókat, hogy fizessenek vagy a résztvételért, vagy a játékban való előrelépéshez szükséges felszerelésekért, képességekért.
De a zeneiparban is vannak kezdeményezések, amelyek közül eddig az Apple modellje tűnik a legsikeresebbnek egy divatcikké vált lejátszó, az iPod és egy internetes zenebolt, az iTunes kombinációjával. A digitális csatornákon – online és mobilon – keresztül tavaly már 3,7 milliárd dollár értékben adtak el zenét világszerte, így a platform 20 százalékos részesedésre tett szert ezen a piacon. A legális piac növekedése és az új előfizetésen alapuló értékesítési modellek megjelenése ellenére virágzik az illegális zeneletöltés, tavaly a Hanglemezkiadók Világszövetsége, az IFPI becslése szerint 40 milliárd zeneszámot töltöttek le a felhasználók anélkül, hogy fizettek volna értük.
Egységes piac
A webes tartalmak kínálta gazdasági lehetőségek kihasználása a jelek szerint egyre fontosabb szempont az európai uniós döntéshozók számára is. Az Európai Bizottság október végén tett közzé egy vitaanyagot a kreatív online tartalom (könyvek, zenék, filmek, videojátékok) egységes európai digitális piacának kialakításáról. A Bizottság elemzései szerint, ha sikerülne megvalósítani az ilyen jellegű állományok határok nélküli, valóban egységes piacát, akár négyszeresére is nőhetne a kreatív tartalmak kiskereskedelmi forgalmából származó bevétel.
A tartalom digitális hozzáférhetővé tétele tehát nagy lehetőségeket hordoz magában Európa számára, ugyanakkor számos kérdést is felvet. A kulturális termékek és szolgáltatások digitális forgalmazását még mindig behatárolják bizonyos szabályozásbeli akadályok és területi megkötések, ez pedig hátráltathatja a kreativitást és az innovációt – olvasható az EB által kiadott vitaanyagban. A jogszerűtlen letöltések nagy mennyisége ellehetetlenítheti a digitális tartalom gazdaságilag életképes egységes piacának kialakítását, és jóval határozottabban kell elősegíteni a kreatív tartalom határokon átívelő jogszerű forgalmazását.
Változó hangnem
Nos, számos szakértő és elemző megítélése szerint az Európai Unió döntéshozóinak gondolkodásában változás jelei mutatkoznak ebben a témakörben. Mlinarics József szerint igen pozitív elem a vitaanyagban, hogy nemcsak a szerzői és tulajdonosi jogokat veszi védelmébe, de azt is hangsúlyozza, hogy meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy egyszerűen és a lehető legkedvezőbb áron juthassanak hozzá a felhasználók az őket érdeklő állományokhoz. Vagyis a szerzői jogok tiszteletben tartása mellett felhasználóbarát üzleti modellt kell kialakítani. Ráadásul fontos, hogy az európai kormányok mielőbb meghozzák a megfelelő intézkedéseket az egységes és működő kreatív piac kialakítására, mivel ha ezt nem teszik meg időben, Európa elszalaszthatja az abban rejlő lehetőségeket – tette hozzá a Matisz elnöke.
Azt egyelőre nehéz megítélni, mennyi idő kellhet ahhoz, hogy a kreatív tartalmak internetes értékesítése valóban komoly bevételt hozzon a jogtulajdonosoknak. Egyes termékek esetén valószínűleg robbanásszerű lesz a kereskedelmi siker, és akár 2-3 év alatt megvalósulhat egy működő, egységes és komoly bevételt termelő európai piac. Ebbe a kategóriába tartozhatnak az online játékok vagy az irodalmi alkotások, míg például a tananyagok esetén hosszabb időre lehet szükség a gazdasági hasznosításhoz.
A Matisz elnöke szerint a jövő világának könyvtára a mozgókép lesz, több lesz a videoállomány, mint a szöveg. Tehát az teszi jól, aki ebbe az irányba mozdul el, videotartalmakat gyűjt össze, illetve animálja a szöveges állományokat. Mlinarics József megítélése szerint ez utóbbi tevékenységben rengeteg lehetőség rejlik, hiszen akár a nyelvtanulásban, akár az autóvezető-képzésben jóval nagyobb mértékben lehetne hasznosítani a mozgóképet.
Kísérleti terep
A magyar tartalomipar szereplői igyekeznek elébe menni a dolgoknak, és a szerzői jogok területén olyan változtatásokat kezdeményeznek, amelyek hosszú távon Magyarországot európai tesztközponttá tehetik. Az elképzelések szerint a megfelelő gazdasági környezet – például a kedvező adózási feltételek – megteremtésével itthon jó alapot teremtenének a különböző üzleti modellek kipróbálására, és a bevált megoldásokat tőlünk vehetnék át a nyugat-európai országok – vázolta a tervet a Matisz elnöke.
Azonban sietni kell a megfelelő környezet kialakításával, mert mások is felismerték az ebben rejlő lehetőségeket. Így például Franciaországban France Numérique 2012, Nagy-Britanniában Digital Britain, míg Svédországban Visby Agenda címen készültek kormányzati anyagok, amelyek rövid és középtávú stratégiákat vázolnak fel ezen a területen. Ennek alapján rendkívül fontos lenne Magyarország számára is egy hasonló tartalmú átfogó összeállítás a szellemi tulajdon védelmére, kitérve többek között olyan speciális kérdésekre, mint az oktatási tartalmakon fennálló szerzői jogi korlátozások – tette hozzá Mlinarics József.
