Bochkor többek közt az kifogásolta, hogy nincs semmilyen felügyelő szerv, mint az ORTT, az írott vagy elektronikus sajtó ellenőrzésére. Továbbá, hogy az újságok többsége külön keretet tart fenn az ilyen jellegű bírságokra, mivel tisztában vannak vele, hogy hazudnak.
Mayer Erika médiajogász a FigyelőNetnek elmondta, hogy ha bírósági ügy lesz egy sajtóvitából, az nem feltétlenül éri meg egy újságnak. A magyar jog elég hatékonyan védi a személyiségi jogokat, a büntetések mértéke pedig az ilyen esteknél minimum milliós nagyságrendű. Amit ilyenkor egy celebnek mérlegelnie kell, hogy akarja-e, hogy az esete tovább forogjon a médiában, akár igaz, akár nem.
Bochkor Gábor az Uborka forgatásán (fotó: mti)
Fontos egyébként, hogy a jogászszakma is felismerte a celebperekben rejlő üzletet. Vannak olyan kollégák, akik folyamatosan monitorozzák a bulvármédiát, és azonnal „segítségül” sietnek, ha valamilyen érdekes esetre bukkannak – mondta a FigyelőNetnek Mayer Erika. Ilyenkor rábeszélik ügyfelüket, hogy indítsanak pert, és azt igyekeznek bulldogként sikerre vinni.
Sükösd Miklós médiakutató és a CEU tanára szerint egy szabályozó testületnek, mint a rádiós, tévés ORTT, csak azért van létjogosultsága, mert egy nagyon szűk keresztmetszetű piacon, közjóval, a frekvencia szabályozásával foglalkozik. A lényegesen szabadabb internetes vagy írott sajtós piacon óhatatlanul a sajtószabadság torzulásához vezetne egy ilyen testület felállítása. Az internet végtelen digitális terében egyébként sem működnének a hagyományos módszerek.
Helyreigazítás
Gyakori és bevett formája a sajtóügyek rendezésének a helyreigazítás.
Ennek sem a ténye lényeges. A helyreigazítás egy új sztori kezdete –
mondja Sükösd Miklós, aki szerint az erre ráépíthető kommunikáció a
fontos, amely már nem csak a konkrétumban hitelesíti az érintettet. Ezt
igazán a politikában érdemes kihasználni, ahol egy győztes per és főleg
annak megfelelően célzott kommunikációja hozhat igazán sokat.
A celebek esetében különben érdekesen alakul a médianyilvánosság és a hírek szerepe – folytatja. Hiszen a „hírességek” maguk is médiatermékek, az ilyen jellegű csatornáknak, újságoknak köszönhetik létüket, piaci értéküket. Sokszor éppen ezért „kilóg a lóláb”, és láthatóan PR-fogás az egész sztori.
A hírek, a történetek viszont kétségtelenül egyre durvábbak. Ez leginkább a piaci korlátnak és az abban elhelyezhető celebek számának köszönhető, amelyekhez viszonyítva viszont egyre több bulvárújság jelenik meg. Ez egyre „súlyosabb” sztorikat követel. Természetesen a befogadók ingerküszöbe ezzel csak lépést tartva kerül egyre magasabbra.