Egy koncerten eddig is egy családi ház árát kockáztatta a szervező, de a jelenlegi körülmények között rövid távon sem lehet tervezni – von mérleget az utóbbi hónapok forintgyengülésével kapcsolatban Brády Márton. Százezer dolláronként körülbelül nyolcmillió forinttal kerül többe jelenleg egy koncert, mint egy évvel korábban, a fellépési díj pedig gyakran több százezer dolláros. Ezért 2010-re a ShowTime Budapest nemzetközi koncertügynökség és produkciós iroda ügyvezető igazgatója le sem meri kötni a fellépőket.
A visszatérő vendégnek számító Pinkkel sem volt túl nagy szerencséjük. Ugyan az énekesnő minden bizonnyal telt házas koncertet ad március 24-én, mégis nagy lesz a szervező vesztesége, miután a fellépés tavalyi őszi szervezésekor még 175 forintos dollárárfolyammal számoltak. „Résen voltunk” – fogalmaz keserűen a vezető, s ugyan a megjegyzés a jelenlegi helyzet ismeretében mosolyfakasztónak tűnik, valóban előrelátónak bizonyultak, mivel szeptember közepén még csak 168 forintot kértek egy dollárért.
Nyomasztó adók
Pesszimista forgatókönyv
“A Pinket követő koncertek leszervezésekor már érvényesítettük a rosszabb árfolyamot, de a valóság a pesszimista forgatókönyvünket is felülírta. A Diana-kiállítás, a Sensation White, B. B. King vagy a Simply Red esetében 200 forintos dollárral kalkuláltunk, ám ezen az idő sajnos már túllépett” – teszi hozzá Brády Márton.
A jövővel kapcsolatban nincsenek illúziói Brády Mártonnak. Egy nagyobb produkció szervezése minimum két hónapot vesz igénybe, de nem ritka a 7-8 hónap sem. „Határidős ügyletet nem tudunk kötni, így csupán egyetlen lehetőségünk marad: a veszteség egy részét áthárítjuk a vásárlókra.”
Nehéz spórolni
A költségekből bajosan tudnak lefaragni, a kiadások jelentős része, mintegy 70-80 százaléka pedig devizában jelentkezik. Egy világsztár a gyenge forint miatt nem fog olcsóbb szállodába költözni, s a stáb felét sem hagyja otthon.
A szakember szerint a menedzsment sem empátiájáról híres, így csekély az esély arra, hogy a már kialkudottnál jobb kondíciókban tudnának megállapodni hazánk szorongatott helyzetére hivatkozva. Az sem kedvez a koncertszervezőknek, hogy nálunk a világon a legmagasabb a jegyeket terhelő adó. Így az adókat, a koncerthelyszín bérleti díját, a jegyárusítási jutalékot és a szerzői jogdíjat levonva a bruttó koncertjegy árának kevesebb mint a fele marad a szervező zsebében.
Emeljem vagy lemondjam?
A ShowTime három lehetőséget vizsgál jelenleg arra, hogyan enyhíthetné veszteségeit. A leginkább kivitelezhető, ha időközben megemelik a jegyek árát, így azok járnak jól, akik korábban eszméltek. A másik forgatókönyv szerint forint helyett euróalapú jegyértékesítésbe kezdenének. Ennek gyakorlati megvalósítása több problémát is felvet. A különböző fogyasztóvédelmi és versenyhivatali aggályok mellett az is kérdéses, milyen árfolyamon árulják a jegyeket. Hiszen azt a szervezők sem várják el a hazai közönségtől, hogy euróban fizessen a koncertjegyekért. A leginkább fájdalmas megoldás a koncert lemondása, de a szakértő ezt az eshetőséget sem zárta ki. Akármelyik lehetőséget választja is az iroda, a koncertre járóknak előbb-utóbb meg kell barátkozniuk a 20 ezer forintos jegyárakkal, állítja Brády Márton. Eközben a szervezőknek fel kell készülniük arra, hogy egyre kevesebben lesznek azok, akik élőben is meghallgatják kedvenceiket. Pedig nemzetközi koncertekre a lakosság csak maximum 10 százaléka jár.
Előre menekül a Sziget
„Könnyen lehet, hogy jövőre csak euróban határozzuk meg a fesztivál belépődíjait” – állítja Gerendai Károly, a Sziget-fesztivál főszervezője, de az idén még biztos, hogy nem változik a jegyek ára. Az érdeklődés visszaesésével viszont számolnak, ezért speciális akciókkal célozzák meg a leginkább árérzékeny egyetemista és főiskolás réteget: lesz csoportos kedvezmény és este 11 után olcsóbb belépődíj. A külföldi fiatalokat más módszerekkel csalogatják.
A gyengülő forint és a nemzetközi viszonylatban még mindig kedvező jegyár kecsegtető, ellenben a távolság sokakat taszít – véli a szervező. Ezért a hosszú utazásból próbálnak előnyt kovácsolni speciális bulivonatok indításával, ahol DJ-k szórakoztatnák a fesztiválra érkezőket. A nemzetközi marketingre is megpróbálnak nagyobb hangsúlyt fektetni. Eddig a Sziget megismertetése volt a cél, az idén a színvonalas, olcsó fesztivál üzenete kerül középpontba. Így a szervezők reményei szerint az eurós kiadásokat fedezni tudják az eurós jegybevételekből.
Kevesebb helyszín, kevesebb program
Hol spórolhatnak?
Átvizsgálja a Sziget, milyen tevékenységeket végeztettek eddig alvállalkozókkal, hiszen lehet, hogy ezeket házon belül is meg tudnák oldani. Emellett jelentős költséget emésztett fel, hogy egyes szakembereket egész évben fizettek, hogy a fesztivál három leginkább mozgalmas hónapjában ráérjenek. “Ilyesmit sajnos az idén nem engedhetünk meg magunknak” – állítja Gerendai Károly.
A külföldi fellépők díjain Gerendai szerint sem tudnak spórolni, más területeken viszont van lehetőség a racionalizálásra. Az idén jobban kihasználják a helyszíneket, így nem lesznek olyan „üres járatok”, ahol csak este 11-kor kezdődnek a koncertek. Ezzel a megoldással a programhelyszínek mintegy 15 százaléka eltűnik, azaz egybeolvad más helyszínekkel. A szervező szerint eddig túlkínálat volt napi programból, így lehetséges, hogy az idén a korábbi, átlagosan 300 helyett „csupán” 270 eseményből választhatnak a fesztiválozók.
Tekintettel a rendkívüli helyzetre, a szervezők újragondolják az állami támogatás kérdését is. Olyan új ötletekhez szeretnének segítséget kérni, mint a jelenleg még kidolgozási fázisban lévő „Hungaricum-falu” néven futó projekt, vagy egy Pécs 2010 Európa kulturális fővárosa programhelyszín kialakítása. De marketingkérdésekben együttműködnének a Magyar Turizmus Zrt.-vel is. A Balaton Sound és a Volt Fesztivál esetén a szakember optimista. Az eseményeket már „csúcsra járatták” a korábbi években, emellett a kihívás és a kockázat is más, mint a Szigetnél.
Magas kultúra
Nem ilyen bizakodók a klasszikus koncertek és fesztiválok szervezői. A Budapesti Tavaszi Fesztivál költségei február végéig mintegy 50 millió forinttal emelkedtek a forint árfolyamváltozása miatt, így néhány koncertet le is kellett mondaniuk a szervezőknek. A júniusi Miskolci Nemzetközi Operafesztiválra már megkezdődött a bérletek és a jegyek árusítása, jelenleg csak a forint gyengülése miatt 20 millió forintos a bukás – értékeli a helyzetet Bátor Tamás fesztiváligazgató. A kiadások 40-45 százaléka euróban jelentkezik, az eseménysorozat pedig a tavalyinál mintegy harmincmillió forinttal kevesebb állami pénzből gazdálkodik. Mindeközben fontos lenne, hogy a jegyek ára ne emelkedjen az egekig, mivel a program egyik célkitűzése, hogy olcsón juttassa el a magas kultúrát a hazai közönséghez.
Amennyiben a költségvetésbe nem férnek bele, az idén már nem, de a következő évben kénytelenek lesznek árat emelni. A fellépési díj mellett az együttesek utaztatása is jelentős kiadással jár. Megvizsgálták, hol lehetne lefaragni ebből, de amit esetleg a repülőjegyen megspórolna a szervező, azt kifizeti napidíjban a hosszabb vonatút miatt. Megoldást jelenthetne a magántőke további bevonása is, ám a jelenlegi gazdasági körülmények között erre kevés esélyt lát az igazgató.
Ezért előfordulhat, hogy a fesztivál előtt kénytelenek lesznek lemondani egy-egy felkérést, ám ez biztosan nem kedvez az esemény megítélésének. Az sem könnyíti a helyzetet, hogy a helyi vendéglátóegységek a rendezvény tizenegy napján akarnak meggazdagodni – teszi hozzá Bátor Tamás. Tavaly volt rá példa, hogy egyes szolgáltatók a fesztivál idején 20 százalékkal megemelték a szállásköltségeket.
