Elemzők szerint az aranyláznak végleg vége, a trend nemzetközi és erősen süllyedő. A Guardian szerint az elmúlt öt évben 15 százalékkal csökkent a rendszeresen újságot olvasó britek száma, s az immár tartós trenddel szemben 2007-ben mindössze két napilap (The Daily Mail, The Times) és három vasárnapi lap (The Sunday Telegraph, The Sunday Times, Mail on Sunday) tudott szembe fordulni.
Távoli csúcsok
A nagy többség azonban csúszik a lejtőn, különösen a bulvárlapok könyvelhettek el az elmúlt években érzékeny veszteségeket: a legjobb évekhez képest a The Daily Mirror 49, a The Daily Express 54, a The Sunday Express 59, a The People olvasóinak 70 százalékát vesztette el, s csupán a The Daily Mail, illetve a The Sun őrzi piaci pozícióját és olvasótáborát.
Hasonló folyamat zajlik az Egyesült Államokban is, ahol a süllyedő trend a tavalyi év második felében is folytatódott, hiszen a napilapokból átlagosan 2,6, a vasárnapi újságokból pedig 3,5 százalékkal kevesebb fogyott, mint egy évvel korábban. A forgalomcsökkenés itt is komolyan érintette a legnagyobb bulvárlapokat, amelyek közül a New York Daily News eladásai 1,7, a New York Posté pedig 5,2 százalékkal csökkentek.
A folyamatot tavaly a német nyelvű lappiac is követte. A legnépszerűbb német bulvárlap, a Bild Zeitung példányszáma a csúcsot jelentő egykori 5,4 millióról 2007 végére 3,3 millióra olvadt. Hasonló veszteséget könyvelhet el immár a svájci Blick is, amelyet népszerűsége csúcsán 380 ezren vásároltak, ám példányszáma tavaly már csak 240 ezer volt.
Hazai lejtő
Tavaly a hazai bulvárlapok is belekerültek ebbe a süllyedő trendbe. Nálunk az új évezred eleje volt a bulvársajtó aranykora: az országos politikai napilapok olvasottsága ekkor már folyamatosan csökkent, ám 2001-ben a bulvárlapok – 1996-hoz képest – 50 százalékos példányszámbővülést értek el. A Blikk például már az eladott példányszámok tekintetében is megelőzte a Népszabadságot, hiszen népszerűsége csúcsán több mint 300 ezret adtak el belőle. Az évezred elején a Story is több mint 400 ezerrel vezette a toplistát a glossy magazinok kategóriájában, s 2004-ben a csaknem 390 ezres példányszám sem keltett aggodalmakat. A trendforduló első markáns jelei azonban 2006 végén náluk is mutatkoztak, egy évvel később pedig a példányszámok (lásd táblázat) már komoly piacveszésről árulkodnak.
Az aranykor számaival összevetve ugyanis már jelentős a példányszámcsökkenés. A süllyedő trend pedig valószínűleg folytatódik, mert a bulvár napjainkban éppúgy kemény konkurenciával küzd, mint a minőségi lapok.
Az ingyenes lapok mellett a legfőbb ellenfél a televízió és az internet. A jelek szerint e téren is igazodunk a nemzetközi változásokhoz, hiszen az online média ma már nálunk is jóval bulvárosabb, mint évekkel korábban, s ebben nemcsak az játszik szerepet, hogy látogatottsága egyre nő, hanem az is, hogy a kevésbé iskolázott rétegek egy része is internet-előfizetővé vált.
Menekülési útvonalként a bulvársajtó „lefelé” nyitott, kép, illetve szöveg vonatkozásában sorra emel be a lapokba korábban tabunak számító témákat. Így aztán tocsoghatunk a különböző testnedvekben, az erotika helyett előtérbe került a durva szex, futószalagon kapjuk a bevállalós médiacelebeket, a tahókat és a médiagenyákat, s a hozzájuk kapcsolódó botrányokat. A nyugati bulvárban már megszokott politikai kártyákat (kisebbségek, migráció, politikusok magánélete) nálunk egyelőre nem játszották ki teljesen, ám ha tovább csökken a példányszám, biztos, hogy ezen a téren is követjük a nemzetközi trendet.
