Lappföld természeti jelenségeit jól mutatja, hogy a világ minden nyelvébe beférkőzött egy számi, – így hívják magukat az őslakos lappok -, eredetű szó: a tundra. Lappföld időjárása igen kellemes – nyáron. Ilyenkor enyhe az idő, akár a plusz húsz fokot is elérheti a hőmérséklet. Hó pedig „csak” folyamatosan novembertől májusig borítja a vidéket, és a leghidegebb hónapokban a mínusz harminc fok is előfordul.
Északi fény az éjszakában
A természeti jelenségek közül a legérdekesebb természetesen a
|
A négy országban élő pár tízezer számi egyébként 9 lapp nyelvjárást (nem lappjárást…) beszél. A számi nyelv igen változatos: a rénszarvasra például 400 szinonimát tudnak, ami szép teljesítmény, igaz, e négylábúakon kívül kevés élőlénnyel találkozhat egy átlagos lapp… |
|
téli, folyamatos éjszaka, nyáron pedig a soha le nem nyugvó nap. Az északi fény is látható innen, ami nem csoda, hiszen Lappföld jelentős része a sarkkörön túl fekszik.
A táj nemcsak a végtelen hómezőkről híres: nyáron a tavak (és a szúnyogok), érintetlen őserdők nyújtanak feledhetetlen élményt horgászoknak, halászoknak, vadászoknak és túrázóknak. Más évszakokban a sízők, síugrók, sífutók, jégvitorlázók, sőt a már említett jéggolf rajongói kereshetik fel a környéket.
 |
Észak kurdjai, a lappok
Természetesen a hasonlat – mint mindig – most is sántít, de valóban közel áll a lappok és a kurdok helyzete abból a szempontból, hogy mindkét nép ősi földjén, ám több különböző országban él, anélkül, hogy valaha is esélye lenne önálló állam kikiáltására. Míg azonban ez a kurdokban néha-néha felmerül, – például egy-egy iraki gáztámadás vagy török páncélos hadmozdulat után –, a lappok békésen élnek északon.
A lappokról tudni érdemes, hogy a Skandináv-félsziget északi részének őslakosságát alkotják. Nyelvüket és magukat száminak, saaminak és saminak is lehet ejteni, olvasni, vagy írni. (Finnországban például a „lappalainen” elnevezés a négerhez vagy a cigányhoz hasonlóan pejoratívnak minősül, a politikailag korrekt verzió a „saamalainen”, vagyis a romának, illetve afro-amerikainak felel meg.)
Norvégiában élnek a legtöbben
 |
Oroszországban, Norvégiában, Finnországban, Svédországban is élnek lappok. Érdekes módon a legtöbben Norvégiában vannak (25 ezren), de róluk tudunk a legkevesebbet. Aztán Svédország következik, ahol 17 ezer lapp „nomadizál”, amennyire manapság még lehet ilyesmit csinálni (egyébként Svédországban lehet). Finnországban négyezren (mások szerint 6500-an) vannak, de talán ők csinálják a legjobb üzletet: az ottani lapp megyeszékhely, Rovaniemi Lappföld fővárosának, sőt Finnország második fővárosának nevezi magát. Legalábbis Matti Pelttari polgármester ezt állítja. Vitatkozni vele pedig aligha érdemes, talán csak a svédek tehetnék ezt meg, az ottani Laponiának ugyanis Jokkmokk a központja.
A finnországi lappok arról is híresek, hogy náluk él a Télapó. Az Északi-sarkkörön fekvő Rovaniemibe repülővel eljutva, onnan két kilométernyit utazva elérhetjük az Északi-sarkkört, illetve Korvatunturit, ahol Joulupukki, a lapp Mikulás él – az 1920-as évek óta legalábbis.
 |
(Korvatunturi azt jelenti, hogy Füldomb, egészen pontosan pedig, hogy Fül-tarhegy, minthogy hivatalos magyar fordítás szerint a „tunturi” tarhegy, a „jég által lecsiszolt, legfeljebb 500 méter magas kiemelkedés”.) A Mikulásnak egyébként (angolul) a „Santa Claus Park, Arctic Circle, 999 Finland” címre érdemes írni.
Európa legészakibb egyeteme
|
Kevesen tudják, hogy a magyar nyelv finn-ugor eredetét Sajnovics János fedezte fel az elsők között. Az 1733 és 1785 között élt jezsuita szerzetes, nemcsak teológiával, matematikával, hanem csillagászattal is foglalkozott. 1768-ban a dán uralkodó felkérésére részt vett egy északi expedícíóban. Eredetileg csillagászati megfigyeléseket végzett volna Sajnovics, ám az utazás során megismerkedett a lappokkal, illetve azok nyelvével. Hazatérve aztán először nem is az asztronómiai megfigyeléseit adta közre, hanem a lapp-magyar nyelvrokonság tézisét fejtette ki 1770-ben, Koppenhágában megjelent művében, amely a “Demonstratio idioma ungarorum et lapponum idem esse” címet viselte. Egy évvel később már Nagyszombatban is kiadták művét, amelyet csak 1778-ban követett csillagászati munkája, az “Idea astronomiae”.
|
|
A 35 ezres lakosú, az Északi sarkkörön fekvő Rovaniemiben működik Európa legészakibb egyeteme (University of Lapland). A város lakosságának egyharmada diák. Jóval kevesebb viszont a lapp, hiszen ők Finnországon belül még északabbra élnek, elsősorban Enontekiöben és Inariban. Az Inariban lakó “Skolt Sami”-k eredetileg Petsamóban éltek, de miután a terület 1944-ben a Szovjetunióhoz került, áttelepültek jelenlegi lakhelyükre.
A svédek és a norvégek sem akarnak lemaradni persze a lapp-businessről: Jukkasjärvi-ben, svéd Laponiában található a világ legnagyobb igluja, ahol jégből épített épületek várják a turistákat. A már említett Jokkmokkban pedig vásárokat is rendeznek. Nem nehéz kitalálni, hogy mit adnak-vesznek a helybeliek… Hát igen: Rénszarvasokat!
Kautokeino Norvégiában rendez húsvéti ünnepségeket, ahol versenyeket is szerveznek, na nem maguknak, hanem a rénszarvasoknak! Kautekeinóban egyébként – mint azt egyik olvasónk is írta – egy számi egyetem is működik. Szintén Norvégiában található Karasjok, ahol egy lapp „Disneyland” is felépült, persze a tematikus szórakoztatópark helyénvalóbb megnevezés a létesítmény kapcsán.
Olvasónk írta…
Mint azt egy lappföldi olvasónk írta, a lappok nem különböznek túlzottan a finnektől, így aztán nemcsak ők “üldögélnek békésen hómezőiken”, minthogy ezen az éghajlaton mindenki ugyanezt teszi…
A számik megszámlálása nehéz feladat. Minden országban mások a szokások: Finnországban két nagyszülő bizonyított számi eredete kell hozzá, míg például Svédországban az anyanyelv a döntő.
Érdekesség az is, hogy Finnországban inkább a területhez (azaz Lappföldhöz) kötődik a rénszarvastartás, míg Svédországban és Norvégiában népcsoporthoz.
