Watson nevű szuperszámítógépét küldte csatába az IBM ez év februárjában a Jeopardy! nevű kvízjátékban. (Ez a nálunk Vágó István műsorvezetésével 1993-tól 1997-ig a Magyar Televízióban, 1998-tól 2000-ig pedig a TV2 csatornán Mindent vagy semmit! címen futott vetélkedő eredeti változata.) A Watson – pontosabban a rajta futó analitikus szoftver – a játék során olyan komplex nyelvi jelenségekkel szembesült, mint a szójáték, az irónia vagy a mögöttes jelentés. Ezekkel az emberi elme jól elboldogul, de a számítógépek nem igazán tudnak velük mit kezdeni. Nyilvánvaló, hogy itt a brutális számítási sebesség és a rendelkezésre álló adatmennyiség önmagában nem sokat ér, szemben például az IBM 1997-es sikerével, amikor a cég Deep Blue számítógépe legyőzte az aktuális sakkvilágbajnokot.
Politikus a gép ellen
A Watson és DeepQA kódnéven fejlesztett szoftvere először a Jeopardy! sokszoros bajnokaival került szembe, és meglepően könnyedén két vállra fektette őket. A játék végére több mint 77 ezer dollárt gyűjtött össze, ellenfelei pedig csak 21 és 24 ezres eredményt értek el. Néhány héttel később, március elején az emberek „visszavágtak”. A gépet az amerikai képviselőház csapatának egyik tagja állította meg egy informális összecsapás keretei között. A republikánus Rush Holt persze nem hétköznapi szenátor: civilben magfizikus, aki mellékesen a Jeopardy! kvízjáték ötszörös bajnoka. Ennek dacára a Watson – tudása alapján – sikeres kísérlet egy olyan rendszer megalkotására, amely lenyűgöző sebességgel és pontossággal oldja meg a feladatokat a szövegfeldolgozás területén.
Hízik a piac
Naponta sok ezer terabájtnyi adat termelődik a világon, s
ennek csak az ötöde található meg rendszerezett adatbázisokban, illetve
a weben. Így a maradék szöveg, kép- és hanganyag elemzése óriási
távlatokat nyithat a vállalati felhasználásban. Az üzleti analitikai
(BA) szegmens várhatóan 2011-ben is kétszer gyorsabban növekszik majd,
szemben az informatikai ipar átlagos, 5 százalék feletti bővülésével. A
Forrester Research kutatócég szerint az analitikai szoftvereszközök az
idén már olyan vállalatoknál is megjelennek, ahol eddig „a nagyok
játékának” tartották azokat. Feltehetően egyre szélesebb körben
alkalmazzák majd, kezdve a közösségi oldalakra kihegyezett (onnan
kinyerhető információkkal dolgozó) analitikától, a kockázatkezelésen át a
csalásfelderítésig.
A gépek, különösen a mobil eszközök számítási kapacitása látványosan megugrott, egyre szélesebb körű összekapcsolódásukkal pedig az üzleti döntéshozatal folyamata is megváltozik. Már nem csak a múltbeli kölcsönhatások adatai állnak rendelkezésre, de jövőbeli események előrejelzésére is futtathatók szimulációk. Ezek villámgyorsan, akár valós időben is elkészülhetnek. Az új trend nyilvánvalóan megköveteli a jelenlegi infrastruktúra gyökeres átalakítását. A következő generációs, szoftverrel támogatott döntéselemzés, szaknyelven üzleti analitika (angolul: business analytics – BA) eszközei nagymértékben javíthatják az olyan vállalatok értékmérőit, amelyek képesek az azonnali eredményeket nyereségre váltani.
A Gartner piackutató cég azt prognosztizálja, hogy 2013-ra már az üzleti analitikával kapcsolatos műveletek harmada zajlik majd mobil eszközökön keresztül. Egy évvel azután 30 százalékos lesz az olyan analitikai alkalmazások aránya, amely az adatokat nem merevlemezen, hanem a rendszermemóriában kezelik. Ilyen például az SAP cég HANA nevű megoldása. A Gartner szerint a BA alkalmazások harmada prediktív és proaktív előrejelző képességekkel is rendelkezik majd 2014-re. Az üzleti célú analitikára fordított költések 40 százaléka ekkor már nem a szoftverkereskedők, hanem a rendszerintegrátorok zsebében köt ki. Figyelemre méltó, hogy két éven belül az üzletiintelligencia-környezetek 15 százaléka közösségi, illetve kollaborációs funkciókkal is rendelkezik majd.
Félreértett közösség
A SAS szoftvergyártó felmérése szerint a felhasználók tavaly már 82 százalékkal több időt töltöttek a közösségi média böngészésével, mint egy évvel korábban. A növekedés az idén is folytatódik, ahogyan egyre több alkalmazás költözik a közösségi térbe. Mindez új lehetőségeket nyit a vállalati kommunikációban a fogyasztók jobb megismerésére és megértésére. A cégek többsége mégsem veszi a fáradságot, hogy értelmezze a közösségi oldalakon folyó, róla szóló kommunikációt, netán részt is vegyen benne. A virtuális közösségi tér gyakorlati előnyeiről a vállalatok csak kevés információval rendelkeznek, s éppen az üzleti analitikai eszközök elégtelen használata miatt.
Megdöbbentő – derül ki a tanulmányból –, hogy a mérhető előnyöket a vállalatok nem tartják prioritásnak, háromnegyed részben pedig azzal sincsenek tisztában, hogy a számukra legértékesebb vevőkör hol beszélget róluk. Mindössze 7 százalékuk próbálja integrálni a közösségi médiát teljes marketingstratégiájába. Például a kampánymenedzsment, a kereskedelmi analitika, az ügyfélkapcsolat kezelő rendszer (CRM) vagy az üzleti intelligencia részeként. Pedig már a közösségi téren belül is akadnak sikertörténetek. Az X-Faktor című tévés vetélkedő brit verziója például komoly webes analitikai módszerekkel figyeli a rajongók aktivitását a közösségi oldalakon, ezekre építve pedig nagyobb nézettséget és kedvezőbb visszajelzéseket generál.
