A beruházás várhatóan legalább tíz évet vesz igénybe, és jelentősen átrajzolhatja a Föld hajózási térképét. Az új csatornán keresztül a Kalifornia és New York közötti útvonal mintegy 700 kilométerrel (kb. egy napi úttal) rövidebb lesz, és ugyancsak lerövidíti a Kína és Európa között közlekedő nagy teherhajók menetidejét is.
Hasonló tervvel rukkolt elő nemrégiben Panama is: a kormány tervezi a Panama-csatorna kiszélesítését. Ez utóbbira azért van szükség, mert ha Nicaragua tényleg megépítené riválisát, Panama jelentős bevételtől esne el.
A nicaraguai vízi út a tervek szerint 250 ezer tonnás teherhajókat is képes lesz átengedni a két óceán között, szemben a Panama-csatornával, amelynél most a felső határ 79 ezer tonna. Még ha a Panama-csatorna áteresztő kapacitását sikerül is növelni, akkor is legfeljebb 120 ezer tonnás hajókat tudnának átengedni.
Ellentmondó vélemények
Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a világkereskedelem, a szakértői vélemények igencsak megoszlanak a tekintetben, hogy van-e elegendő hajóforgalom a térségben a két csatorna számára.
„Van elég hajó, amin osztozhatunk. Az amerikai kontinensre érkező minden száz hajóból jelenleg csak hét használja a Panama-csatornát. Az új hajóút megépülése hatalmas gazdasági pezsgést hozna a térség számára” – mondta Enrique Bolanos, a nicaraguai elnök a héten tett bejelentésen. A Panama-csatorna Társaság egyik szakértője viszont úgy nyilatkozott, hogy a hajóforgalom nem akkora, hogy egy kiszélesített Panama-csatornát és egy annál még nagyobb nicaraguai csatornát is „eltartson”.
„Amennyiben a Panama-csatorna fejlesztése megtörténik, a nicaraguai-csatorna nem lesz kivitelezhető, ugyanis nincs akkora kereslet, hogy két vízi utat eltartson. Így a nicaraguai csatorna beruházása jóval nehezebben térül majd meg, mint a miénk.”
Nem új ötletről van szó
Az elnök által is erősen támogatott nicaraguai csatorna ötlete nem teljesen új. Az elmúlt évtized során többször felvetették, de eddig pénz hiányában nem foglalkoztak vele komolyabban.
Nicaragua Latin-Amerika egyik legszegényebb országa. A lakosság háromnegyede 2 dollárnál kevesebb napi bevételből él, a lakosság fele pedig munkanélküli. Mivel az ország nem képes egyedül fedezni a beruházás költségeit, a kormány külföldi nagyvállalatok, elsősorban japán és kínai bankok bevonását tervezi.
A tervek igencsak grandiózusak. Ezek szerint a csatornán egy hatalmas zsiliprendszer segítségével a hajók feljuthatnának egészen a Nicaragua-tóig (Lago Cocibolca), Latin-Amerika második legnagyobb taváig. Az új vízi út összesen mintegy 250 kilométer hosszú lenne, és a San Juan folyó mentén haladna. Viszont nem csak egyszerű hajóútról lenne szó, hanem számos kikötővel és turisztikai attrakcióval „fűszereznék”.
A nicaraguai csatorna ötletét először 1849-ben a kaliforniai aranyláz idején vetette fel egy üzletember, majd amikor 1884-en az Egyesült Államok és Nicaragua között kedvezőre fordult a politikai kapcsolat újra felmerült az ötlet. Amerikai üzletemberek – előre számolva a telekárak megugrásával – lázas földvásárlásba kezdtek a térségben. 1916-ban pedig az USA három millió dollárt adott Nicaraguának örök használati jogért, de az üzlet mégsem köttetett meg, ugyanis közben Panamát jelölték a csatorna helyszínéül. Mivel jelenleg sincs még pontos ütemterv, pénzforrás, így akár az is lehet, hogy ez az ötletelés is elhúzódik még egy évtizedig.
Súlyos környezetpusztítással járna a beruházás
Ahhoz, hogy a nicaraguai csatorna beruházása nyereséges legyen, jóval nagyobb forgalmat kell lebonyolítania, mint ellenfelének. A Panama-csatorna jelenleg a világ hajóforgalmának közel öt százalékából részesül. 2005-ben 14 ezer hajó mintegy 275 millió tonna áruval haladt át itt. Az állam éves bevételének nyolc százaléka a csatorna forgalmából származik, de kapacitása már elérte a felső határt, és a „dugó” miatt gyakran napokat kell várakozniuk a teherhajóknak – írja a The Guardian brit napilap.
Mostanában viszont egyre nagyobb figyelem fordul a „száraz csatorna” felé. Ez egy gyorsvasút vagy autóút lenne a két óceán között. A vízi úttal szemben előnye, hogy környezetvédelmi szempontból kisebb terhelést jelentene és a szállítás is olcsóbb lenne, hátránya viszont, hogy a konténerek fel és lepakolása nagyon költséges.
Környezetvédők igen aggályosnak vélik a vízi út jelenlegi terveit. „Igaz, hogy a csatorna megépítése rövidtávon rengeteg embernek jelentene munkalehetőséget, de hosszú távon egyáltalán nem garantálja a helyi lakosság megélhetését” – nyilatkozta a nemzetközi hírügynökségeknek Katherine Hoyt, egy nicaraguai civil szervezet képviselője.
A beruházó cégek megpróbálnak majd minél nagyobb hasznot kihozni ebből maguknak, de a környezet és a helyi lakosság hosszú távon nagyon megsínylené ezt a beruházást. Az építkezésekhez ugyanis hatalmas erdőket kellene kiirtani, ezzel megkezdődne Latin-Amerika eddig még legerdősültebb országának a lekopaszítása is. A kimélyített kikötők pedig tönkretennék a part mentén lévő korallzátonyokat, a gazdag hal élőhelyeket valamint a parti teknős fészekrakó helyeket. Ugyanakkor a megnövekvő hajóforgalom nagyobb potenciális veszélyt jelentene a part menti vizekre.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
