Az Európai Űrügynökség (ESA) kisméretű, kocka alakú szerkezete a várakozásoknak megfelelően feltehetően egy 3-10 méteres krátert vájt a talajban, és az ebből kivágódó anyagmintákat a Földről igyekeznek nagy teljesítményű távcsövekkel segítségével fényképezni.
A holdi talajminta vizsgálata azonban tulajdonképpen csak az egyik tudományos célja a SMART-1 küldetésének. A másik fontos feladata a SMART-1-nek az volt, hogy kipróbálja az az új generációjú hajtóműrendszert, amelynek a remények szerint a későbbiekben nagy hasznát veszik majd a bolygóközi űrutazásoknál.
A szondát egyébként 2003. szeptember 27-én egy Ariane típusú hordozórakétával indították el úti célja felé. Bár a Hold 383 ezer kilométerre van a Földtől, a SMART-1 pályáját úgy tervezték meg, hogy 100 millió kilométeres távolságot fusson be a Hold eléréséig. Így majd három év telt el, hogy megérkezzen a Holdra.