Két dolog biztos egyelőre az Airbus-katasztrófával kapcsolatban. Az egyik, hogy a repülőnek komoly viharzónán kellett keresztülvergődnie, miközben a pilótáknak problémáik akadtak a műszerekkel. A másik, hogy a repülési adatokat rögzítő fekete doboz – amely a pilóták reakcióiról is bővebb információkat adhatna – sajnos olyan mélytengeri körülmények közé került, hogy megtalálása esetén is nehéz lesz hasznos információt nyerni belőle.
Rossz műszerek
A biztonságos repülés egyik legfontosabb eleme a megfelelő sebesség megválasztása. Ezt egy úgynevezett Pitot-csővel mérik. A műszer mérése a légnyomáskülönbségen alapul: a szerkezet az áramlásból következő úgynevezett torlónyomást (a gép előre haladva tolja maga előtt a levegőt) hasonlítja össze a környezeti statikus nyomással, majd a nyomáskülönbségből kiszámolja a sebességet – írja a Technet.hu.
Szimuláció az American Airlines 587 katasztrófájáról a fekete doboz adatai alapján (forrás:aerospaceweb.org)
A francia légitársaság pilótái már tavaly novemberben jelezték, a műszer megbízhatatlan, valószínűleg nem a korrekt adatokat mutatja. Ezt a feltételezést erősíti, hogy ennek külső mérőeszközei könnyen eljegesedtek, emiatt a műszer rossz adatokat közölhet a sebességről. Ez okozhatta, hogy kikapcsolt a gép robotpilótája, a pilóták rossz döntéseket hoztak. A rossz sebességadatok miatt túlzottan felgyorsíthatták a gépet, amely így nem volt képes ellenállni egy váratlan, a gépet ért turbulenciának.
Hol a doboz?
Bár a napokban megtalálták a gép farokrészét, a fekete doboz pedig éppen a farokba van beépítve, a szerkezet továbbra sincs meg. Ráadásul hiába van a jeladó dobozban, a konkrét esetben ez már nem túl sokat segít, a vészjelző szerkezet ugyanis a sós vízbe esés után 30 napig küld jeleket.
Narancsszínű a “fekete doboz”
A szerkezet titánból van, jól bírja az ütést, ráadásul 6000 méterig víz-, 1000 °C-ig pedig hőálló. A helyzetmeghatározáshoz szükséges jelzéseket ekkora területen nem is olyan egyszerű felfedezni: az adást csak néhány kilométeres körzetben lehet fogni, miközben a mostani katasztrófa roncsait 1000 km2-nél is nagyobb területen keresik. A fekete doboz egyébként elsősorban – a balesetek 90 százalékában jellemző – szárazföldre van tervezve, ott pedig bőven elég a besugárzott terület nagysága.
