“Még nem találkoztam olyan vezetőkkel, akik ne támogatták volna a 6+5-ös szabályt, de mindig elhangzott az is, hogy ez jogszabályokba ütközik. Kérdem én: ha valamit mindenki akar, akkor miért ne lehetne változtatni a szabályokon?” – fogalmazott a Parlamentben tartott beszédében Joseph Blatter A sport autonómiája az Európai Unióban című nemzetközi sportdiplomáciai konferencián.
A sportvezető hozzátette: alapvetően nincs gond a munkaerő szabad vándorlását engedélyező szabállyal, ám mivel a futballban ennek mértéke a 45 százalékot is meghaladja, ezért szerinte rendkívül fontos lenne minél hamarabb megoldást találni az ügyben.
Michal Krejza, az EU Kulturális és Oktatási Igazgatósága sportrészlegének vezetője a konferencián elmondta: az unió rendkívül fontosnak tartja, hogy folyamatos kapcsolatban legyen a sportszervezetekkel, ugyanakkor továbbra sem fogja gátolni a munkaerő szabad áramlását.
A 6+5-ös szabály azt jelentené, hogy minden csapatban egyszerre hat hazai játékosnak kell szerepelnie, s öt lehetne külföldi, azaz nem fordulhatna elő olyan, ami például az Arsenalnál többször is megtörtént, hogy a csapatban egyetlen hazai futballista sem volt a pályán.
A szabály célja nem titkoltan egyfajta kiegyenlítődés a világ futballjában. Azt segítené elő, hogy ne csak a pénz számítson, ne az döntsön, mely klub képes többet költeni a legnagyobb sztárok megvételére, ugyanis így nagyobb hangsúlyt kapna, hogy a kluboknak milyen színvonalú az utánpótlásuk. Az sem elhanyagolható szempont, hogy sok országban a hazai tehetségek az idegenlégiósok nagy száma miatt nem jutnak szóhoz, s a szabály erre is megoldást jelentene.
A konferencián felszólalt Rene Fasel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, a Nemzetközi Jégkorong Szövetség elnöke, Hasszan Musztafa, a Nemzetközi Kézilabda Szövetség elnöke, Dirk-Reiner Martens, a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség jogi tanácsadója is. Musztafa rövid beszédében méltatta Joseph Blatter elképzeléseit, és azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben a kézilabdában is megpróbálkoznak valami hasonló reformmal.
“Nagyra értékeljük a mai konferenciát, az MLSZ meghívására 38 európai ország tisztelte meg az eseményt – mondta Kisteleki István, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke. – Az MLSZ rövid- és hosszútávon is maximálisan támogatja a 6+5-ös szabályt, ez élesztheti újjá a futballt, ez szabhatja meg a labdarúgás további fejlődésének irányát. A nemzeti futballnak nagy értéke van, amit jól mutat, hogy az U20-as világbajnokságon szerepelt magyar válogatottra 1,6 millió tévénéző volt kíváncsi.”
—-Elfogadták a Budapesti nyilatkozatot—-
Parlamentben szerdán rendezett “A sport autonómiája az Európai Unióban” című nemzetközi sportdiplomáciai konferencia résztvevői egyhangúlag elfogadták a Budapesti nyilatkozatot, amely a sport fontosságára hívja fel a figyelmet.
A dokumentum aláírói szerint a sport nem önmagában gazdasági tevékenység, hanem a helyi, nemzeti tradíció, kultúra és történelem szerves részét képezi. A sport létfontosságú szerepet tölt be a közösségek közötti kapcsolatépítésben, áthidalja a személyek és országok közti szakadékokat is.
A résztvevők elkötelezték magukat annak érdekében, hogy megőrizzék a sport autonómiáját, tiszteletben tartva a tagállamok képességeit, és helyreállítják a sport és az üzlet közötti egészséges egyensúlyt. A konferencián jelenlévők kérik az európai intézményeket és minden uniós tagállamot, hogy politikai akaratukkal támogassák azokat a döntéseket, amelyek a sport sajátosságát és autonómiáját erősítik, ezáltal fejlesztve a sport jövőjét a leendő generációk számára.
A konferencia üdvözli, hogy spanyol javaslatra az Európai Unió 2010 áprilisában sportfórumot rendez ebben a témában.
—-A nyilatkozat szövege—-
“Gyorsan változó világunkban kritikus pillanatokat élünk át, amikor a sport elveszítheti nemzeti identitását, kulturális hagyományait és az értékek több évszázadon át fennálló egyensúlyát Európában az egész világon.
1., Mély aggodalmunkat fejezzük ki, mivel helyre kell állítanunk a sport és az üzlet közötti egészséges egyensúlyt.
2., Gondoskodni szeretnénk arról, hogy a fair playt ne lehessen aláásni az egyre inkább “játszótérré” váló sportversenyeken, ahol a siker valójában a leggazdagabb klubok és nemzetek számára van fenntartva, tovább fokozva a meglévő egyenlőtlenségeket.
3., Kijelentjük, hogy a sport önmagában nem gazdasági tevékenység, hanem helyi, nemzeti tradícióink, kultúránk és történelmünk szerves részét képezi. A sport létfontosságú szerepet tölt be a közösségek közötti kapcsolatépítésben, egészséges lehetőséget nyújtva a nemzeti és helyi közösségekhez való tartozásuk és az iránta érzett büszkeségünk kifejezéséhez, mindemellett áthidalja a személyek és az országok közti szakadékokat is.
4., Elkötelezzük magunkat kapcsolataink mozgósítása mellett annak érdekében, hogy megőrizzük a sport autonómiáját, tiszteletben tartva a szubszidiaritás alapelvét, a tagállamok képességeit és a nemzetközi sport piramisát.
5., Szorgalmazzuk, hogy az európai döntéshozók felismerjék és támogassák a sport sajátosságát és autonómiáját a Lisszaboni egyezmény 165. bekezdése tükrében, mivel meg kell óvnunk ezeket az alapelveket, a versenyek igazságosságát és nyitottságát, a fiatal játékosok edzését, a tehetséggondozást a klubok szintjén, valamint a nemzeti csapatok erősítését minden sportágban, a 2000-ben elfogadott Nizzai nyilatkozat, a 2008 szeptemberében az olimpiai és sportmozgalom által kiadott okmány, a Biarritzban 2008 novemberében elfogadott nyilatkozat, valami az EU svéd elnöksége alatt ezen alapelvek ösztönzésére kidolgozott intézkedése fényében.
6., Megkérjük az európai intézményeket és minden EU-tagállamot, különösen a 2010-ben és 2011 első félévében az Európai Unió elnökségét vállaló Spanyolországot, Belgiumot és Magyarországot, hogy politikai akaratukkal támogassák azokat a döntéseket, amelyek a sport sajátosságát és autonómiáját erősítik, ezáltal fejlesztve a sport jövőjét a leendő generációk számára.
7., Üdvözöljük a spanyol miniszterelnök, José Luis Rodriguez Zapatero 2009. október 2-án, Koppenhágában tett bejelentését, amely szerint 2010 áprilisában a spanyol EU-elnökség alatt sportfórumot hívnak össze a sport sajátosságáról és autonómiájáról.
Most kell cselekednünk.
Elfogadva Budapesten, 2009. október 21-én”
