Nagy fába vágta a fejszéjét a Sedesa és a Grupo Milton: 95 millió eurós beruházással építtetnék meg a sávolyi Balatonring névre keresztelt motorverseny pályát. Bár a magyar futam eredetileg szeptemberi időponttal szerepelt a 2009-es versenynaptárban, a befejezés finanszírozás híján már az év elején esélytelennek látszott. A projekt csúszását márciusban hivatalosan is bejelentették, mégis, az illetékesek minapi tájékoztatójukon feltűnően kerülték a pálya építése és Talmácsi szponzorainak megtalálása körüli nehézségek témáját. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a tervezési szakaszban lévő, több tucat óriásberuházó kerüli most a nyilvánosságot, illetve a háttérben húzódó pénzügyi problémák kiteregetését.
Kipukkadnak a lufik
Az előkészítési és finanszírozási problémákkal terhelt sávolyi Balatonringnek jóval több esélye van most a gyors megvalósulásra, mint számos, az elmúlt két-három évben bejelentetett, és előkészítési szakaszban lévő, magánfinanszírozású óriásprojektnek. Ezek jó részénél ugyanis több-kevesebb „lufifújás” érzékelhető évek óta.
Magyarán, egy jobb helyen lévő nagy földterület megvásárlása után a tulajdonos-befektető „média-támadásba” lendül. Látványtervek készülnek, konkrét beruházási összegek, időpontok hangzanak el, majd a tulajdonosok belefognak az engedélyeztetésbe, aztán közműépítési, tereprendezési munkákat indítanak – mindezt a projektmenedzsment hangzatos címszavával. Pár tízmillió forintból így az eredeti sokszorosára lehet növelni a megszerzett földterület értékét.
Vége az aranykornak
Ezzel a spekulatív modellel addig nem is volt baj, amíg tőkeerős külföldi partnereket „minden bokorban” lehetett találni, illetve a bankok akár a beruházás 90 százalékát is hajlandóak voltak finanszírozni. Az aranykornak azonban vége. „Legalább két évig az óriásprojektek többsége nem fog elkezdődni, hiszen nem csak a finanszírozás tűnt el, illetve drágult és nehezült meg rettenetesen, hanem a kereslet is roppant bizonytalanná vált. Így van ez mind a logisztika, mind a bevásárlóközpontok, mind pedig az irodák vagy a lakások terén” – fest pesszimista képet Illy Péter, az AL Holding egykori vezetője, aki ma szakértőként ingatlanprojektek menedzselésével foglalkozik.
A pálya látványterve (balatonring.hirnezo.hu)
Sokorai István, a TriGránit-csoporthoz tartozó Arcadom Zrt. vezérigazgatója sem optimista. Pedig a TriGránitnál házon belül még akad munka, például a 75 milliárd forintból az idén és jövőre 150 ezer négyzetméteren továbbépülő millenniumi városközpontban, illetve a 100 milliárd forintnak megfelelő összegből készülő krakkói és constantai városközpontokban. A cég bevételeinek mintegy 60 százaléka azonban nagy külső munkákból származik, azok pedig alig vannak idehaza, és egy darabig nem is nagyon lesznek.
A megrendelői piac kiszáradása mind a magánberuházásoknál, mind az állami-önkormányzati építkezéseknél drámai. Ráadásul a 20–28 százalékos visszaesést mutató statisztikákban – alaposan torzítva az adatokat – benne van az egyelőre zajló fővárosi metróépítés, és néhány további, még folyamatban lévő nagyberuházás.
Megkezdett nagyobb beruházások
Talentis
● Az Agrogate agrárlogisztikai központ 60 milliárdos beruházással felépült és további 20 milliárd étékben három projektet (Abacus Hotel, Vitalis lakópark és Talentis Business Park) nyáron adnak át herceghalmi településfejlesztéssel kombinálva
● A további lépéseket kismértékben áttervezik, de összesen 20 évre tervezték a projektet ● 3600 milliárd forint
Tópark Városközpont
● Iroda- és lakóingatlan bevásárló- és kiállítási terület beruházás Törökbálinton
● A következő ütem (bevásárlóközpont) tervezett indítása 2011 végén lesz
● 400 milliárd forint
Corvin Sétány
● Városközpont építés a VIII. kerületben
● A következő ütem tervezett átadása 2012 decembere
● 125 milliárd forint
Budapest Gate
● Luxusingatlan-beruházás az agglomerációban
● A következő ütemet 2012-ben adnák át
● 75 milliárd forint
Allee
● Többfunkciós ingatlan a Budai Skála helyén
● A korábban kihirdetett átadási dátum 2009 tavasza; jelenleg ezt őszre csúsztatták
● 35 milliárd forint
Köki-Terminál
● A Kőbánya-Kispest metróvégállomáson épülő kereskedelmi komplexum és közlekedési csomópont
● Jövő nyáron adnák át
● 25 milliárd forint
Origo City
● Kereskedelmi- és irodaépületek 3 hektáron a X. kerületi Mázsa téren
● A kivitelezési munkálatokat 2008 elején megkezdték, ekkor a kereskedelmi rész átadása 2010 elejére volt hirdetve
● 20 milliárd forint
Bizonytalan céges fejlesztések
Mercedes Kecskemét
● Tavaly megerősítették a beruházási szándékot, folynak az előkészületek
● 230 milliárd forint
A váci reptér terve
A váti reptér terve
Vát-Porpáci repülőtér
● Népszavazás döntött róla a héten, de finanszírozásról még nincs szó
● 110 milliárd forint
BorsodChem kapacitásbővítés
● Az eredetileg 2009-re tervezett 200 kilo tonna/éves TDI kapacitásbővítés valószínűleg legalább egy évet késni fog
● 150 milliárd forint
Hankook-beruházás
● A kapacitásokat megduplázó beruházás 40 milliárd forintos második fázisa 2008 helyett 2010-ben indul
● 136 milliárd forint
ISD-Dunaferr
● A további beruházásokat (meleghengermű, környezetvédelem) felülvizsgálják
● 120 milliárd forint
ZF Lenksysteme Hungária
● Az egri gyár kapacitásbővítése „visszafogottabban” valósul meg
● 39 milliárd forint
Budapesti buborékok
A nagyobb projektek közül azoknak van több esélyük, amelyek kivitelezése 2008 októbere előtt megkezdődött, vagy legalább a finanszírozási szerződések egy része megköttetett. Így például a Zsámbéki-medencében megindított Talentis Program csak „átgondolásra szorul”, de folytatódik, és a Corvin Sétány is épül. A törökbálinti Tópark szintén elstartolt, a Budai Skála helyén épülő Allee nevű projekt pedig csak kivitelezési okokból csúszik.
Nyitott kérdés viszont, hogy belátható időn belül egyáltalán túljut-e az előkészítés fázisán több, évtizedesre elnyújtott hatalmas beruházás, mint például a 130 milliárdos újpesti Budapest 360º, a 70–75 milliárdos, engedélyezési problémákkal terhelt újpalotai Park City, illetve a dél-budai Budapest Gate. Nem is beszélve a csepeli szigetcsúcs beépítéséről, ahol 82 hektáros területre hatalmas lakó- és irodaközpontot tervezett két éve az azóta csődbe ment spanyol Fadesa.
A hajógyári szigetre tervezett 400 milliárdos Álomsziget ügyvezetője, Sammy S. Smucha egyelőre optimista; mint elmondta, jelenleg az építési engedély megszerzését készítik elő, miközben a területen régészeti munkák zajlanak, s a beruházás ezen fázisában a banki finanszírozási nehézségek sem okoznak problémát – legalábbis egyelőre. A 300 milliárdos soroksári Duna City mögött állítólag stabil a finanszírozás, mégis csúszik egy-másfél évet a befejezés. A Duna lágymányosi partján fekvő Kopaszi gát többségi tulajdonosa, a portugál Mota–Engil konzorcium viszont egyelőre nem adott hírt arról, hogy sikerült összeszednie az építési munkákhoz szükséges önerőt. Sőt, úgy tudjuk, hogy a Leisztinger Tamás érdekkörébe tartozó Öböl Invest Kft. háromnegyedéért másfél éve ígért 22 milliárd forintos vételárból 2,5 milliárdot a beruházó a mai napig nem fizetett ki.
(Bővebben erről a Figyelő legújabb számában olvashat.)
