Lassan véget ér az év, egyre többen várják az ünnepeket. A boldog készülődés azonban könnyedén stresszel telített, ideges kapkodássá alakulhat: év vége felé ingerlékenyebbek vagyunk. Ennek összetett okai vannak, mondta a FigyelőNetnek Baktay Gizella pszichológus.
A jelenségnek egyrészt fiziológiailag magyarázható: a napok rövidülése, a kevesebb fény könnyebben vezet depressziós állapothoz, mert evolúciós hagyatékként ilyenkor már a sötétség végére készülődünk. A túl hosszú sötétséget ellensúlyozza néhány kulturális hagyomány, a keresztény kultúrkörben például a gyertyagyújtással járó advent.
Fokozott stresszel jár még a fogyasztói társadalom által generált vásárlás láz nyomán egyre nehézkesebb közlekedés: a bevásárlóközpontokban, az utakon, a tömegközlekedésben többször annyian vagyunk jelen, mint általában. Ez feszültséget szül, hiszen pont a felhalmozódott teendőket kellene ilyenkor elintézni.
Ugyancsak stresszgeneráló hatása van az év végi gazdasági zárásoknak, a cégek, társaságok ilyenkor igyekeznek halmozott ügyeiket lezárni, felgöngyölíteni.
Ezek a hatások Baktay Gizella szerint erősítik egymást. Némileg az év végi ünnepek, a karácsony ellensúlyozza ezt, bár egyre nagyobb elvárások kapcsolódnak a karácsonyhoz.
A pszichológus elmondta: ilyenkor megszaporodnak a krízishívások, a feszültség érezhetően erősebb az emberekben, könnyebben kiéleződnek a problémák, felerősödnek a negatív érzések. Akinek jó erőforrásai vannak, ilyenkor nyugodt tud maradni, nem engedi beszippantani magát, könnyebben veszi az akadályokat.
A FigyelőNet által megkérdezett kardiológusok eltérően vélekedtek az év végi stresszről: volt, aki úgy vélte, ilyenkor érezhetően több a szívpanasz és az infarktus, míg más nem látott ilyen összefüggést.