A szakmán belül vita zajlik jelenleg arról, hogy a gigatárlatok vagy a kisebb kiállítások kapják-e az állami támogatást, de a debreceni Da Vinci-tárlat az állami pénzosztásban nem érintett – büszkélkedett Gulyás Gábor a Modem különleges helyzetével. A kiállítást ugyanis a városi tulajdonú galéria saját erőből hozta létre, igaz a 280 millió forintos büdzsé fedezéséhez szükség volt Debrecen kezességvállalására is.
Az igazgatónak emiatt már nem kell aggódnia, a kiállítás vasárnapi bezárásakor végül sikerült teljesíteni a nullszaldós eredményt. Ebben persze az is jelentős szerepet játszott, hogy az augusztusban nyílt tárlatot sikerült meghosszabbítani, így november 16-a helyett most december 2-án kellett csak lehúzni a rolót. Olvassa el Tudósítónk beszámolóját a kiállításról!
A kolosszust kint is megcsodálhatták (Fotó: Alex, FN Tudósító)
Titok még a következő nagy dobás
A 162 ezer fizetővendég 41 százaléka Debrecenből és környékéről érkezett, 18 százaléka a fővárosból, 33 százaléka más hazai településről jött, 8 százaléka pedig külföldi volt. Közel ezer tárlatvezetést szerveztek tíz különböző nyelven.
A kiállítást hétfőn már elkezdték bontani, és az első kamion december 5-én, az utolsó december 15-én indul, hogy New Yorkba szállítsák a kiállítást. Gulyás Gábor azt egyelőre még nem árulta el, hogy mi lesz a Modem következő nagy dobása, de hasonló nagyságrendű tárlatot ígért. Konkrétumokat majd januárban tudhatunk meg, amikor is a debreceni városvezetés jóváhagyja a Modem terveit.
Befejezték Leonardo helyett
A Debrecenben bemutatott tárlat különlegességét az adta, hogy Leonardo da Vinci gondolkodásmódját igyekezett bemutatni. A korábban Firenzében, majd Tokióban bemutatott kiállítás azt a koncepciót kívánta megjeleníteni, amellyel a géniusz igyekezett egymásba integrálni azokat a törvényeket, amelyek az ember és a természet működését szabályozzák.
Leonardo gondolatmenetét mutatták be (Fotó: MTI)
A hazai kiállításon két eredeti Leonardo-művet is láthatott a közönség. Az egyik egy fiatalkori tanulmánya a művésznek, amelyet a firenzei Uffizi képtár adott kölcsön. A több mint 2 milliárd forint biztosítási értéket képviselő lap, amelyen Leonardo 1480 körül készült, műszaki tanulmányokat és emberalakokat tartalmazó vázlatai láthatók, a reneszánsz zseni első műve, amelyet magyarországi kiállításra külföldről kölcsönadtak.
A másik Leonardo-darab Budapestről, a Szépművészeti Múzeumból való, egy kis lovas bronzszobor harcossal, amit egyébként a XIX. században egy magyar szobrász vásárolt meg Olaszországban, és hozott haza. A debreceni kiállítás igazi szenzációja a Francesca Sforzának ajánlott hatalmas lófigura volt, a Kolosszus, amely soha nem készülhetett el a művész által megálmodott formában: 1515-ben rajzolta meg Leonardo, de az eredetileg tervezett bronzszobor helyett csak egy agyagváltozatig jutott, így igazi pompájában ő sem láthatta soha. Végül a debreceni kiállításra építették meg firenzei és genovai mesterek üveggyapotból a hét és fél méteres lószobrot, amelyet a kiállítás ideje alatt a debreceni Modem előtt tekinthettek meg az érdeklődők.
