Egy fellegvár sorsa
Az Akropolisz a 18. század végéig viszonylag épségben maradt fenn annak ellenére, hogy a 4. századtól a Parthe-nónt keresztény templomnak, 1458-tól a törökök mecsetnek használ-ták. 1687-ben egy velencei bomba nagy károkat okozott.
A 19. század elején Lord Elgin angol követ a törökök engedélyével több szobrot és dombor-művet vett ki az épületből és szállított Londonba, ahol a British Museumban még ma is láthatók.
Az Akropolisz restau-rációja a 19. század-ban kezdődött el Görögország felsza-badulása után. (forrás:Wikipedia)
A 20 ezer négyzetméter alapterületű ultramodern épületet leghamarabb jövő ősszel nyitják meg a nagyközönség előtt. Felépítését sok bírálat érte mérete és elhelyezkedése miatt, sőt, kritikusai szerint nem is illik a környezetbe.
Sok görög reméli viszont, hogy az új épület lendületet ad a kormány évek óta tartó kampányának, amellyel rá akarja venni Nagy-Britanniát, hogy szolgáltassa vissza a Parthenon ez idő szerint a British Múzeumban őrzött szobrait. London ugyanis többek közt azzal érvel, hogy Görögország nem képes biztosítani azok megőrzését.
A kétemeletes leendő múzeum tetején üvegfalú csarnok teszi lehetővé, hogy a látogatók közelről láthassák az Akropolisz 2440 éves épületét. A múzeum megnyitását eredetileg a 2004. évi athéni olimpia idejére tervezték, de az építkezés pereskedések miatt elhúzódott, valamint régészeti feltárások is késleltették a költözést.
