A Parno Graszt minden idők legnagyobb csűrdöngölésére készül. Erre minden oka megvan, hiszen pontosan 20 évvel ezelőtt alakult, legújabb lemeze pedig Ez a világ nekem való címmel idén novemberben jelenik meg. A zenekar muzsikusai az új dalokkal továbbra is a tőlük telhető legtöbbet teszik a cigányzenei hagyományért: életben tartják, méghozzá jó hangosan, tánccal, vidámsággal, virtuozitással és még több tánccal.
Parno Graszt
A 20 éves jubileumi koncerten fellép a 12 fős Paszabi Tánccsoport apraja-nagyja, láthatunk páros és csoportos szatmári cigánytáncot, botolót, csárdást. Az est vendégei Pál István “Szalonna” (hegedű), Unger Balázs (cimbalom), Makó Péter (tárogató), Palazsnik László
(brácsa) lesznek, illetve a tánccsoport tagjaként a hétéves tehetségkutató-nyertes énekes kislány, Heléna. Az est igazi különlegessége a koncert alatt háttérvetítésként szolgáló 50 éves archív felvétel, ami a Parno Graszt szabolcsi falujában, Paszabon készült, és amin többek között a zenekari tagok nagyszüleit, szüleit láthatjuk táncolni. Így kerül sor egy különös “időutazásra” vagy inkább “időtáncra”, mely során az est tiszteletbeli fellépője, Vén Guszti a felvételeken látható ifjúkori önmagával fog együtt táncolni.
A Parno Graszt együttes 1987-ben alakult a szabolcsi Paszab községben. A több generációból álló együttes zenészei, énekesei – melynek legfiatalabb tagja tízéves, legidősebb tagja hetvenhét – mindannyian roma származásúak. A Parno Graszt cigányul fehér lovat jelent. A névválasztásnál a fehér szín mint a tisztaság, a ló mint a szabadság szimbóluma vezérelte őket.
Az együttes az autentikus cigányfolklórból meríti repertoárját, hagyományos hangszereléssel, mint kanna, kanál, tambura, gitár, nagybőgő, szájbőgő. A zenei anyagot Romániában és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében gyűjtötték azzal a céllal, hogy megőrizzék és megismertessék a közönséggel a cigány társadalom hagyományait, zenei és tánckultúráját. A Parno Graszt azonbam nemcsak megőrzi ezeket az értékeket, hanem új szerzeményeikkel, és a magyarról cigány nyelvre fordított szövegeivel fejleszti is a néphagyományokat. Az együttes mellett egy tíztagú tánccsoport is működik, táncanyaga a cigánycsárdás, a szatmári botoló, a hagyományos cigánytánc.
A Vibrations szerint 2005. egyik legjobb zenekera
Négyévi gyűjtőmunka eredményeként jelent meg 2002-ben a Rávágok a zongorára című lemez a Fonó Records gondozásában, amely itthon és külföldön is óriási szakmai- és közönségsikert aratott. Ez a lemez meghozta a zenekar számára az ismertséget. A magyarországi zenekarok lemezei közül elsőként felkerült a hivatalos európai világzenei slágerlistára, aminek hatására a zenekar repertoárját az európai világzenei rádióadók folyamatosan játsszák. Azóta Európa számos országában, például Németországban, Luxemburgban, Hollandiában a 2004-es magyar évad keretén belül, Norvégiában, Oroszországban, Ausztriában, Franciaországban a Quartierlibre ügynökség szervezésében 2007-ben számtalan nagyvárosban és Svájcban koncerteztek hatalmas közönségsikerrel.
Természetesen a magyar színpadokon is gyakori vendégek, felléptek többek között a Művészetek Völgyében, a Sziget Fesztiválon, a Zene Ünnepén.
2003-2004-ben a Magyar Televízió a BBC felkérésére dokumentumfilmet forgatott róluk, amelyet 2004 októberétől Európa számos közszolgálati televíziójában levetítettek az EBU (European Broadcasting Union) hálózatában. 2004-ben jelent meg a zenekar második lemeze Járom az utam címmel. Az új dalok vitalitása, frissessége, tempója most is átütő, ami felidézheti az együttes fergeteges koncertjeinek hangulatát. A svájci Vibrations című szaklap 2005-ben beválasztotta a Parno Grasztot az év tíz legjobb zenekara közé.
Az egész estés ünneplést a Nomadából ismert Balogh Tibor fiatal zenészekből álló zenekara, a Pujara (azaz Gengszterek) indítja. A záró produkciót pedig DJ Gaetano Fabri vezeti elő, aki a párizsi Divan du Monde klub és a belga Crammed Discs kiadó világzenei DJ-jeként olyan világhírű zenekaroknak készített már remixet, mint a macedón Kocani Orkestar vagy a román Taraf de Haiduks.