Az építészet felelőssége – a felelősség építészete címmel rendezett kongresszust a hét végén az építész szakma. Ennek részeként a „K–negyedként” elhíresült kormányzati negyedről tartott „talkshowt” Wesselényi-Garay Andor építész, a FigyelőNetet is kiadó Sanoma csoportjába tartozó Átrium szerkesztője nyitotta meg, aki provokatív bevezetőjében mindazokat a veszélyeket, „ziccereket és csapdákat” felsorolta, amelyekkel a beruházás szembe találhatja magát.
Egyebek mellett annak veszélyét, hogy a közhatalom és üzleti lehetőség találkozása időnként korrupcióval válhat egyenlővé, továbbá annak lehetőségét, hogy a mai kormányzati palotákat – az Andrássy úti bérházakhoz vagy a Balett Intzethez hasonlóan – mégsem lehet olyan jól eladni, mint ahogyan szeretnék, illetve annak a kockázatát, hogy a K-negyed egyfajta tematikus park, vagy még inkább „kormányzati gettó” lesz.
Hatalmi központ a Kossuth téren
Beleznay Éva, Budapest megbízott főépítésze szerint ki van zárva, hogy a kormánynegyed tematikus parkká váljon. A Nyugati pályaudvart, és az azt övező vasúti területeket túlnőtte a város, emiatt – hangsúlyozta Beleznay – egy rehabilitációs programot kell indítani, hogy ismét városi tér és közterület lehessen a belvárosnak ez a része. Cselovszki Zoltán, a Fidesz Új Budapest Központjának vezetője hasonló igényeket fogalmazott meg, mondván, a Nyugati teret, mint közterületet, városi teret újból használatba kell venni.
Görözdi György, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság munkatársa, a projekt miniszterelnöki megbízottja szintén ezt a szándékot hangsúlyozta. A beruházásra kijelölt területnek ugyanis csak a 17 százalékát foglalják majd el a kormányzati épületek, míg a fennmaradó 83 százalék élhető város lesz. Az elképzelések szerint 11 minisztérium fog ideköltözni és a belvárosi kormányzati negyed „nem fog kihalni”. Ellenkezőleg, mondja Görözdi. A Miniszterelnöki Hivatal átköltözik a mai Földművelésügyi Minisztérium épületébe a Kossuth térre, a szintén ott álló Néprajzi Múzeum pedig egy teljes műemléki átalakítás előtt áll, hogy később helyet adhasson a Legfelsőbb Bíróságnak. Nem hogy nem ürül ki tehát a belvárosi kormányzati negyed, hanem, mint Görözdi György fogalmazott, egy hatalmi központ jön létre a Kossuth tér mentén.
Skót surlódás, cseh demokrácia
A kormánynegyed koncepciója természetesen nem hazai találmány, a tervezésben és végrehajtásban résztvevő szakemberek így több külföldi példára is felhívták a figyelmet. A három éve átadott skót parlament épületének minden szeglete például hangsúlyozottan a demokráciát, a képviselők elhivatottságát és küldetéstudatát igyekszik kifejezésre juttatni. Csak egy momentum ennek érzékeltetésére: a folyosók annyira szűkek, hogy a képviselőknek minden alkalommal szinte össze kell érniük ahhoz, hogy egymás mellett elférjenek. A mai magyar politikai hangulatban persze elképzelhető, hogy mennyire nem lenne őszinte a mosolya mondjuk Gyurcsány Ferencnek és Orbán Viktornak, amint nap mint nap helyszűkében surlódik a válluk a közhivatalok folyosóin, de Skóciában mindezt meg lehetett valósítani: a koncepció szerint ezzel is a közös cselekvésre és összhangra kényszerítik a politikusokat.
Több szakember követendő példaként hozta az új prágai könyvtár megépítését megelőző pályázatot is. Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke – aki egyébként a budapesti kormánynegyed pályázati kiírását „európainak és vállalhatónak” nevezte – elmondta, a cseh fővárosban 480 tervet mutatnak be a lakosságnak, és kérdezik meg a véleményüket az elképzelésekről. Ezt a demokratikus gyakorlatot, ezeket a technikákat nekünk is tanulmányoznunk, és újra alkalmaznunk kell – vonta le a következtetést.
Félelmek a gödör miatt
A kormányzati negyed sikeres megvalósulását illetően egyébként számos más kérdés is felmerült szakmai körökben. Többen már attól is tartanak, hogy egyáltalán megvalósul-e a projekt úgy, ahogyan azt eltervezik. Az aggodalom nem alaptalan: az elmúlt tizenhat évben Magyarországon nem volt olyan nagyberuházás, amely az elképzelések szerint valósult volna meg. Nem jött létre az EXPO, és a Millenniumi Városközpont sem olyan, mint tervezték, az Erzsébet téri csúfos „nemzeti gödörre” pedig aligha kell bárkit emlékeztetni. Vajon megtörténhet-e hogy a Nemzeti Színház és az Erzsébet téri gödör mintájára a K-negyed is csak egy gödör marad, ha a beruházás esetleg csúszik, nem lesz kész időre, és áthúzódik a következő kormányzati ciklusra? – vetették fel a konkrét kérdést az Építészkongresszus résztvevői.
Fegyverneky Sándor, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium képviseletében biztosan állította: a ciklusváltás előtt állni fog a kormányzati negyed, készen lesznek az apparátus új épületei. A határidő: 2009. május 31.
