A korábbi szürke iparváros képtől szabadulni kívánó Miskolcot a második helyen 18 százalékos szavazati aránnyal Debrecen követte, amely város a pályázók közül a legnagyobb, csaknem 40 százalékos önrészt vállalt a beruházások megvalósításából.
Szinte holtversenyben szavaztak olvasóink Pécsre (16,7 százalék) és Budapestre (16,6 százalék). Míg Pécs a Balkán kapujaként vonna be több régiót kulturális programjába, addig Budapest a többi pályázónak adna lehetőséget, hogy azok is megkaphassák a címet egy adott időszakra.
Tíz százalék feletti eredményt ért el Eger is (10,7 százalék), ahol a városvezetők fényművészeti központot terveznek, amely a jelenleg kihasználatlanul álló úgynevezett „nagy” zsinagógában kapna helyet.
A földrajzi közelség miatt amúgy is állandóan versengő Sopron és Győr szavazásunkon csak az utolsó két helyért küzdhetett, amelyben a leghűségesebb város 7,5 százalékos arányt ért el, a megyeszékhely pedig 5,8 százalékkal zárta a mezőnyt. Győr kortárs művészeti sétálóutcát álmodott pályázatában, Sopron pedig a komolyzenei programokra fektette a hangsúlyt.