A kedd délelőtti vitában a legnagyobb párt, az Európai Néppárt felszólalóinak többsége a Tanács által megfogalmazott közös álláspont elfogadása mellett szólt, nyitva hagyták azonban a visszautasítás lehetőségét. A hivatalos végeredmény előtt azért már sejteni lehetett, hogy az irányelv elbukik.
A sokat vitatott „szoftverszabadalmi irányelv” vitájában a fő törésvonal a kisebb és nagyobb vállalatok érdekei között húzódott. Előbbieknek nyilván kevesebb lehetőségük van a programok kifejlesztésére, ezért a nyitott forráskódú, mindenki által hozzáférhető szoftverek, s így a teljesen szabad verseny mellett érvelnek, és azt szeretnék elérni, hogy a szabadalmi védelem csak magára a találmányra terjedjen ki, ne a szoftverrel együtt kezeljék azt. A kisebb cégek – amelyek szerint a döntés fenyegeti az innovációt – attól is tarthatnak, hogy a szabadalmi védelem bejegyeztetése további költségeket ró az amúgy is kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő vállalatokra.
A nagyobb információtechnológiai cégek ezzel szemben úgy érveltek, hogy éppen akkor lesz érdemes befektetni a számítógépes innovációba, ha a szabadalmi védelem kiterjed a szoftverekre is. Ez szerintük védelmet is nyújt az elsősorban amerikai versenytársakkal szemben.
A jelentéstevő Rochard egyébként a vitában azt mondta, a nagyvállalatok és a kis- és közepes méretű cégek számára is megfelelő szabályozás jöhet létre az irányelv elfogadásával. Rocard szerint egyértelmű és koherens szöveget állítottak össze, amely megfelel a gondolatok szabad áramlása és a verseny szabadsága elvének, emellett elutasítja a monopóliumok túlsúlyát és védi a kisebb fejlesztő cégeket is.
A szavazás előtt felszólalt Michel Rochard, aki azt mondta, a parlamenti képviselők fel vannak háborodva azon, ahogy a Bizottság és a Tanács kezelte az irányelvet, ezért is döntött úgy minden frakció, hogy nemmel szavaz a Tanács közös álláspontjára. Rocard hozzátette: ez a jogszabály nem érett az elfogadásra.
A Bizottság képviseletében felszólaló Benita Ferrero-Waldner az elutasítás után azt mondta, nem fognak új tervezetet letenni az asztalra, hacsak a Parlament kifejezetten nem kéri fel őket erre. A jelenlegi helyzet azzal jár, hogy európai irányelv hiányában továbbra is a nemzeti hivatalok és az Európai Szabadalmi Hivatal adja ki a szabadalmakat – mondta Ferrero-Waldner. A biztos hozzátette, ez azt is jelenti, hogy a szabadalmaztatás harmonizáció nélkül, a szabályok eltérő értelmezésének lehetősége mellett folyik a továbbiakban.
Az együttdöntési eljárás szabályai szerint a mai elutasítás azt jelenti, hogy a szoftverszabadalmi irányelv jogalkotási procedúrája eredmény nélkül ért véget. Korábban egyébként nem volt példa arra, hogy az EP az együttdöntési eljárásban második olvasatban utasított volna el egy jogszabályt.
Az új irányelv a nemzeti szabályozások helyébe lépett volna, uniós szinten egységesítve a szoftverek által működtetett találmányok szabadalmaztathatóságára vonatkozó jogszabályokat.
