Bár gyújtóberendezést nem találtak a Hotel Moszkva ledöntésén és újjáépítésén fáradozó munkások, az orosz főváros egyik leghíresebb szállodája alól így is félelmetes mennyiségű robbanóanyagot emeltek ki: több mint ötven dobozban, egyenként 20 kilogrammnyi robbanóanyagot találtak a tűzszerészek. A bombák még a második világháború idején kerültek az 1935-ben megnyitott hotel alá az akkori szovjet titkosszolgálat, az NKVD jóvoltából.
Náci főhadiszállás lett volna?
A The Guardian című brit napilap beszámolója szerint a Sztálin által építtetett szálloda alá Sztálin parancsára helyeztek el nagy mennyiségű robbanóanyagot még 1941-ben, ugyanis Moszkva esetleges náci megszállása esetén Sztálin a később jól bevált szovjet módszert alkalmazta volna egyik kedvenc törzshelyével is. A szovjet diktátor számításai szerint a Hotel Moszkva lett volna ugyanis a német vezérkar főhadiszállása, márpedig ez esetben nemcsak a híres szállodát, hanem egyben a teljes náci vezérkart is levegőbe röpítette volna Sztálin.
A robbantás, amire végül nem került sor, kétségkívül komoly károkat okozott volna, hiszen az épület a Kremltől és a Vörös tértől alig száz méterre volt található. A robbanóanyagok hatvan évet vészeltek át teljes nyugalomban anélkül, hogy felrobbantak volna. Sztálin egyébként minden bizonnyal ugyancsak sajnálta volna, ha fel kell robbantania a hotelt, mivel a szálloda nemcsak a kommunista párt vezetőinek szolgált törzshelyéül, hanem maga Sztálin is ebben a szállodában ünnepelte minden születésnapját.
„A tisztek az egész hotelt aláaknázták”
„Apám az NKVD különleges alakulatánál szolgált 1941-ben. Egy októberi napon, elmondása szerint, parancsot kaptak: kísérjenek 12 magas rangú tisztet a Hotel Moszkvába. Az éjszaka leple alatt aztán a tisztek egy hatalmas üreget ásattak a szálloda alagsorában, majd megparancsolták, hogy távozzanak apámék. Másnap egy hatalmas kamion érkezett, tele robbanóanyaggal. A tisztek az egész hotelt aláaknázták” – nyilatkozta a The Guardian-nek Jurij Krotov.
Pavel Sudoplatov, az NKVD egykori tisztje memoárjaiban megerősíti az aláaknázás tényét, ahogy az Orosz Tudományos Akadémia elnöke, Jurij Zsukov szintén elismerte: a második világháború alatt valóban több száz épület alá rejtettek bombát. Zsukov szerint az ötletadó az NKVD vezetője, Berija volt, Sztálin pedig jóváhagyta azt. Bár bizonyíték egyelőre nem került elő, a moszkvai újságok immáron azt találgatják, melyik neves épület alatt található még komoly mennyiségű robbanóanyag. Krotov szerint a legnagyobb probléma az, hogy a bombák elhelyezői közül csak igen kevesen élték túl a második világháborút, így Sztálin halála után nem volt, aki figyelmeztesse az illetékeseket.
A Hotel Moszkva legendája
A Hotel Moszkva fennállásának majd hetven éve alatt fogalommá nőtte ki magát. Legendája akkor kezdődött, amikor az épület tervezői Sztálin elé járultak terveikkel. Egyes beszámolók szerint Sztálinnak két alternatív változatot is megmutattak, és legnagyobb meglepetésükre a szovjet diktátornak mindkettő tetszett, így mindkettőt jóváhagyólag ellátta kézjegyével. Az épület tervezői azonban nem mertek újból a diktátor elé járulni, ezért úgy döntöttek: mindkét tervet megvalósítják – mégpedig egy épületben ötvözve a kettőt. A legenda szerint ezért volt olyan aszimmetrikus formája a Hotel Moszkvának.
Hogy mi az igaz ebből a történetből, azt nehéz kideríteni, ám egy biztos: a szálloda vendégserege gyakorlatilag az egész szovjet vezérkart magába foglalta. Az elit találkahelye egyben híres festők kiállítási helyeként is szolgált, sőt a Sztalicsnaja vodka címkéjén az utókor számára is megőrződött. Az épület a második világháború alatt Zsukov marsall főhadiszállásaként is funkcionált, de Jurij Gagarin is itt szállt meg, ahogy később Robert de Niro és Borisz Jelcin is a szálloda vendége volt. Bár a kommunizmus bukását követően kétségkívül hanyatlásnak indult, külföldi turisták elsősorban különleges szellemisége és alacsony árai, semmint szolgáltatásainak színvonala miatt keresték fel a Moszkva közepén fekvő hotelt.
Moszkvai szállodasorsok
Tavaly azonban a Hotel Moszkva is arra a sorsra jutott, mint a legtöbb, kommunizmus alatt épült és akkoriban híresnek mondott szálloda: a város vezetősége lebontatta. Egy hét évvel ezelőtt fogant terv szerint ugyanis a szállodákban szűkölködő fővárosban 70 darab háromcsillagos szállodát kívántak felépíteni, a régi és lepusztult hotelek helyén. Így került sor a kommunizmus alatt is prostituáltjairól, csempészáruiról és a rothadó kapitalizmus egyéb vívmányairól ismert Hotel Intourist lebontására, de tavaly ugyanerre a sorsra jutott az egykor szebb napokat megélt Hotel Mir, a Hotel Minszk és a Sport Hotel is.
És bár az orosz fővárosban összesen 145 szálloda működik 33 ezer férőhellyel, ebből hozzávetőleg ötezer éri el az európai színvonalat. Már a szállodák száma is igen alacsony más európai fővárosokhoz képest: Párizsban 1700, Londonban 1500, de Berlinben is 440 szálloda fogadja a vendégeket. Ugyan a moszkvai ingatlanpiac hatalmas fejlődésen ment keresztül, valamilyen okból kifolyólag szállodai befektetőket nagyon nehezen talál a város vezetése.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
