Összefoglaló táblázat:
alanyeset |
tárgyeset |
részes eset |
hangsúlyos alak |
visszaható |
je (én) |
me (engem) |
me |
moi (én) |
me |
tu (te) |
te (téged) |
te |
toi (te) |
te |
il (ő, az /hn) |
le (őt, azt hn) |
lui |
lui (ő,az hn) |
se |
elle ( ő, az /nn) |
la (őt, azt nn) |
|||
nous (mi) |
nous (minket) |
nous |
nous (mi) |
nous |
vous (ti, ön, önök) |
vous (titeket, önt, önöket) |
vous |
vous (ti) |
vous |
ils (ők, azok /hn) |
les (őket, azokat) |
leur |
eux (ők,azok /hn) |
se |
elles (ők, azok /nn) |
A tárgyesetű személyes névmás
– A mondatban a tárgyat helyettesíti
Je regarde ce film. > Je le regarde.
– Használata kötelező:
Tu entends la musique? Oui, je l’entends. (Hallod a zenét? Igen hallom (azt).)
A részes esetű személyes névmás
– Az ŕ prepozícióval bevezetett személyt jelölő főnév helyett használjuk.
– Jelentése az ige jelentésétől függ: neki (telefonál), vele (beszél), tőle (kér), stb…
– A leggyakrabban előforduló igék: dire ŕ qqn (mondani vkinek), répondre ŕ qqn (válaszolni vkinek), écrire ŕ qqn (írni vkinek), parler ŕ qqn (beszélni vkivel, vkihez), demander ŕ qqn (kérni vkitől), stb…
– Kiv.: penser ŕ qqn > Je pense ŕ mon copin. Je pense ŕ lui. (A barátomra gondolok./Rá gondolok)
Je téléphone ŕ ma mčre. Je lui téléphone. (Telefonálok az anyámnak/ Telefonálok neki)
A visszaható névmás
– Visszható igékben használatosak.
Je me réveille. (Felébredek).
– A visszaható névmást akkos is egyeztetjük az alannyal ha főnévi igenévét használjuk
Nous voulons nous lever ŕ six heures. (Hat órakkor akarunk felkelni.)
A visszaható a tárgy- és a részes esetű személyes névmás helye
– Általában a ragozott igealak előtt áll (tagadáskor és fordított szórendű kérdésnél is)
Je le regarde. (Nézem (azt/őt)
Je ne le regarde pas. (Nem nézem (azt/őt)).
Le reconnaissez-vous ? (Felismeri?(őt/azt)).
– De futur proche, passé récent illetve félsegédigék (pouvoir, vouloir stb..) használata esetén a főnévi igenév előtt áll:
Je vais lui dire quelque chose. (Mondok neki valamit)
Je viens de lui dire la vérité. (Épp most mondtam meg neki az igazságot.)
Je veux le voir. (Látni akarom (azt/őt)).
Je ne veux pas le voir. (Nem akarom látni (azt/őt)).
Voulez-vous le voir ? (Akarja látni (azt/őt)?).
– felszólító módban az ige mögé kerülnek (lásd> felszólító mód)
– tiltáskor visszakerülnek az ige ragozott része elé (lásd>felszólító mód)
A visszaható, a tárgy- és részes esetű személyes névmás sorrendje
– a helyes sorrendet az alábbi táblázat foglalja össze:
sujet |
me |
le |
lui |
verbe |
Je te les donne. (Odaadom neked (azokat).)
Nous le lui expliquons. (Elmagyarázzuk neki azt.)
– A 2. oszlopban szereplő névmások nem állhatnak egymás mellett, ha találkoznak, a részesalakú személyes névmás hangsúlyossá válik és ŕ prepozícióval az ige mögé kerül.
Il te présente ŕ moi. (Bemutat (téged) nekem.)
A személyes névmás hangsúlyos alakjai
Ha a személyes névmást prepozíció előzi meg vagy önállóan áll, illetve ha hangsúlyozni akarjuk, a hangsúlyos alakot használjuk.
Qui veut venir? Moi et lui. (Ki akar jönni? Én és ő. )
Je pars avec lui. (Elmegyek vele.)
! Megjegyzések!
A szóvégi e kiesése
Ha az e-re végződő személyes névmást magánhangzóval kezdődő ige követi, az e kiesik. (Kivéve elle > Elle aime vivre. Szeret élni.)
J’aime vivre. (Szeretek élni.)
Il m’aime. (Szeret engem.)
Elle m’écrit une lettre. (Ír nekem egy levelet).