A képzőművészet most úgy csorog a flaszteren, mint a bőség a szaruból. Szükség is van erre, nehéz tavaszunk van. A kiállítóhelyek garantált menedéket kínálnak azoknak, akik legalább egy fél órára kiszakadnának a feszült belpolitikai kampányhisztiből.
Csend és csevegés
Lányok,
nők, asszonyok, asszonyságok. Pletykálkodnak, cseverésznek,
beszélgetnek, megbeszélnek, kibeszélnek. Csöndben vannak. Figyelnek.
El- és belemerülnek. Elbambulnak. Merengenek. Kifelé – befelé.
Eszegetnek, iszogatnak, nézegetnek, szagolgatnak, szépítkeznek,
énekelnek. Ücsörögnek és vannak. Jelen vannak Kiss Márta festőművész
kiállításán, ami 2008. február 29-én nyílik a Karinthy Szalonban. Kirándulás a női lélek labirintusába…
Utópia Transzfer
A Kiscelli Múzeumba nem csak a tavasz miatt érdemes kirándulni, ez alkalommal a különleges térben, különleges kiállítás látható 2008. február 28. és március 30. között. Az UtopiaTransfer című csoportos kiállítás az utópia témáját feldolgozó különféle művészi állásfoglalásokkal foglalkozik. Atelier van Lieshout, Bik van der Pol, Krijn de Koning, Aernout Mik, Falke Pisano és a Société Réaliste holland-flamand alkotók jövőbe révedése minden bizonnyal érdekes programnak ígérkezik. Az utópia megvalósíthatatlan álom. A kifejezés értelmében rejlő probléma számtalan írót, gondolkodót, társadalomjobbítót, filantrópot, forradalmárt és művészt irritált, de ihletett is meg a 16. század elejétől napjainkig. A rossz társadalmi közérzet nem csupán a mi régiónk alapélménye – a gondok flamand, holland földön is gondok – a késő vagy globális kapitalizmus korszakában mindannyian ugyanazt tapasztaljuk. Álmodozások tulipános kora…
100artbooks
Száz művészkönyv CD-n dokumentálva, ez Hegedűs 2 László legújabb kiállításának rendezőelve. A Budapest Galéria Lajos utcai termeiben 2008. február 28. és március 30. között látható tárlat része annak a retrospektív folyamatnak, ami a Magyar Fotográfiai Múzeumban kezdődött, az Ernst- és a Petőfi Irodalmi Múzeumban folytatódott. A most nyíló kiállításon száz művészkönyv kerül bemutatásra, amit CD-n dokumentált H2. A CD egyik oldalán szitázott szövegek, a másik oldalán pedig az adathordozó található. Kellőképp őrült ötlet, de hát ezt Hegedűstől megszoktuk, hisz művészete színes, érdekes, innovatív és különleges. Digitális Gutenberg galaxis…
Pesti eladhatatlan
A 2008. február 26-án nyíló és március 16-ig látható kiállítás alapötlete egy évvel ezelőtt született meg, amikor Don Péter budapesti gyűjtő és szakíró vásárlási szándékkal többször is meglátogatta El-Hassan Róza műtermét. A beszélgetéseikből egy ötlet pattant ki, mi lenne, ha az eladhatatlan műtárgyak kerülnének egyszer górcső alá. A tárlaton szereplő tárgyak korunk kulturális tudatalatti részét tárják elénk, és mélyen tükrözik a város történelmének, kultúrájának és jelenének egy meghatározó részét. Egy furcsa tájkép, a képcsarnokos múlt vászonfestménye. Egy szocreál festmény, ami oly furcsán ötvözi a szubjektívet és a sematikusat, az egyéni és a kollektív meghasonlottságot. Egy kis Drakula-kerámia Erdélyből, egy pléhből kivágott menóra mint szuvenír, egy mozaikból kirakott feszület a hetvenes évek stílusjegyeivel. Egy fából készült gyűszűtartódoboz magyaros szecessziós motívummal, egy néptáncoló magyar pár, amelyet indiai batik eljárással vittek fel az ékrámára feszített selyemre. Egy buddhaszobor, akinek arcvonásai Rákosi Mátyásra emlékeztetnek, egy vastag és puha gobelin malommal, orgonabokorral. Meg persze kortárs – eladhatatlan – művek.
Vizuális rémálom az Olof Palme Házban…
Sztárdivat fekete-fehérben
A Vintage Galériában Munkácsi Márton kiállítás nyílik 2008. február 26-án. A Kolozsvárott 1896-ban született, 1963-ban New Yorkban meghalt fotós is azok közé tartozik, akik híresebbek a világban, mint nálunk. Munkácsi tizennyolc éves korától autodidakta újságíróként sportlapokat tudósított, verseket közölt. Megpróbálkozott a portréfényképezéssel is, rövid ideig műtermet is bérelt Budapesten. A Színházi Életnek fotózott, ahol Angelo, Gyenes János (Juan Gyenes), Willinger László mellett tanulta a szakmát. 1924-től sportfotókat csinált Az Estnek, a Pesti Naplónak, a Délibábnak, a Ma Estének és más újságoknak. Mindenütt ott volt, létrára mászott, falakon, háztetőkön tűnt fel, hogy eredeti, más által nem próbált látószögeket találjon, s mindenkit megelőzve fényképezhesse az eseményt. A 20-as évek végén a Pesti Napló Képes Mellékletében jelentek meg riportképei, Balogh Rudolf és Escher Károly mellett. 1928-1934 között Berlinben az Ullstein Lapok riportere, képei főként a Berliner Illustrierte Zeitungban jelentek meg. 1931-1934 között minden fontos fotós évkönyv közölte a képeit (Das Deutsche Lichtbild, Photographie, Modern Photography). Ekkorra sikeres, híres és az egyik legjobban fizetett fényképész lett. 1929-ben végigjárta a Közel-Keletet, 1932-ben fotografált a Graf Zeppelin Föld körüli útján. 1934-től az USA-ban élt és divatfotós lett, iskolát teremtett. Az 1940-es évek elejére érte el sikerei csúcsát, őt tartották a világ legjobban kereső riporterének. Minőségi papírképek meg mások…
Traumdeutung/Álomfejtés
Március első napján Székesfehérvárott, a Csók István képtárban papírsárkány kiállítás nyílik. Mielőtt bárki legyintene, hozzá kell tenni, hogy a sárkányokat Bodóczky István, korunk egyik legeredetibben gondolkodó alkotóművésze jegyzi. Álomfejtés címmel nyújt válogatást az utóbbi 20 év során készített alkotásaiból. Bodóczky nemcsak érzékeny festői felületekből álló képeiről és 3 dimenziós alkotásairól híres, hanem sárkánykonstrukcióiról is, valamint arról, hogy a vizuális nevelés kitűnő szakértője és művelője. Nem egyszerűen „sokoldalú“ alkotó, esetében ennél többről van szó. E különböző – ha egymástól nem is távoli – területeken egyszerre jár: műveiben szintézist teremt, munkái egyszerre térkonstrukciók, szabálytalan alakú, (legtöbbször) lírai absztrakt festmények, amelyek a természet törvényeit használó repülő szerkezetek is, vagy éppen fogalmisággal áthatott kollázsok. A retrospektív kiállítás Bodóczky István legfrissebb műcsoportjáról kapta nevét. Freud és Jung álmot fejt, és sárkányt ereget…
