A láncfűrészek és teherautók bevetésével dolgozó tolvajok, tűzifára számolt piaci értéken is több tízmillió forintos kárt okoznak évente. Felbecsülhetetlen értékű ugyanakkor a természeti és az ökológiai károkozás – közölte Pallagi László, az Egererdő Zrt. főigazgatója. Ezt a folyamatot a 74 ezer hektáron gazdálkodó társaság 120 erdésze, magányos „texas rangerként” nem tudja megakadályozni – tette hozzá.
Fatolvajok által megtisztított domboldal a Mecsekben (fotó: MTI)
Amíg a korábbi időszakban elsősorban szociális célú volt az erdei falopás, ma már jól felszerelt bűnözői csoportok fosztogatják az erdőket. Az erdészek ugyan igazoltathatnak és tehetnek feljelentést, ám közúton nem állíthatják meg a faszállító teherautókat és a portákra sem tehetik be a lábukat. Ebben a helyzetben az összehangolt akciók mellett a jogszabályok szigorítására is szükség volna. Példaként említette, hogy ma egy köbméter fa ellopásán ért tolvaj, szabálysértési eljárás nyomán öt nap közmunkával megúszhatja az esetet.
A szigorúbb büntetések, a láncfűrészek, vagy a falopáshoz használt gépkocsik lefoglalása már komolyabb visszatartó erőt jelentene. Sőt, a jelenség megfékezése társadalmi szemléletváltást is igényelne, hiszen a lopott „olcsó” fát megvásárlók 90 százaléka tisztában van azzal, hogy honnan származik a tüzelő – sorolta. Mindez nem csupán a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyékben gazdálkodó Egererdő Zrt. érdeke, mert a falopások mind a 2 millió hektárnyi magyar erdővagyont veszélyeztetik – mondta Pallagi László.
