“G” pavilon rajzon
A több ezer fős Horgászok Nemzetközi Konferenciáját és egy epilepszia témájú kongresszust már biztos, hogy 2009-ben Budapesten rendeznek meg, annak köszönhetően, hogy néhány hónapon belül lesz több ezer fős konferenciák befogadására alkalmas helyszíne a fővárosnak. Idén októberben adják át a Hungexpo csaknem 10 ezer négyzetméternyi alapterületű, egylégterű, többfunkciós „G” pavilonját, amelynek „bérlésére már 2010-11-re is jelentkeztek érdeklődők” – mondja György Miklós, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója.
G pavilon épülőben
Ezzel a konferenciaszervezők régóta dédelgetett álma valósul meg. A magyar turisztikai szakemberek ugyanis évek óta sürgetik egy nagyobb konferencia-központ felépítését, mivel jelenleg a legnagyobb ilyen funkciójú létesítményünket a volt Kongresszusi Központot, új nevén Budapest Congress and World Centert mindössze 1800 fősre tervezték. Az óriási konferencia-központ megépítése ugyanakkor nem kis kockázattal jár: a Hypo-Alpe Adria Leasing Zrt. tavalyi tanulmánya szerint 30-40 milliárd forintot igényel a projekt, amelynek megtérülése akár 20-30 évbe is beletelhet. A rizikót növeli, hogy befektetők legnagyobb bánatára négy különböző helyen vágnak neki szinte egy időben nagyszabású terveknek.
Húzóágazat
A rizikó ugyanakkor megéri, hiszen a konferenciaturizmus húzóágazatnak számít a magyar turizmusban. Az ICCA (International Congress & Convention Association) nemzetközi turisztikai szervezet legutóbbi, 2006-os adatai szerint Magyarország a hatodik legkedveltebb célpont az 50 főnél magasabb részvétellel bíró nemzetközi konferenciák megrendezésére. Brüsszelt és Londont is maga mögött hagyva különösen Budapest fontos célpont.
A konferenciák ráadásul a hagyományos turizmusnál jobb üzletet ígérnek. Két éve például a 430 konferenciára több mint százezer részvevő érkezett, akik általában kétszer annyit költöttek az utazásuk alatt, mint egy szabadidős turista. Ráadásul, több mint húsz százalékkal nőtt a rendezvények száma a megelőző évhez képest. Ugyanakkor igazán jelentős konferencia-központ hiányában csak a 33.-ak vagyunk az ICCA listáján a több ezer fős rendezvények kategóriájában, miközben az európai városok többségében rendelkezésre áll nagy helyszín is (az aranyérmes Bécsben például egy 3500 fős).
Ennek ellenére több ezer fős konferencia-központ terve nem szerepel a Közép-Magyarország Regionális Operatív Program kiemelt projektjei között. Korábbi tervek szerint állami, illetve uniós segítséggel valósulhatott volna meg egy 650 férőhelyes mélygarázzsal ellátott 4300 fős konferencia-központ, a Petőfi híd budai hídfőjénél fekvő Tüskecsarnokban 2009-re. A régóta befejezetlenül álló ingatlan azonban végül nem került fel a támogatottak listájára.
Lapozzon! Az Álom Sziget még csak most jön.
—-A Tüskecsarnok magánbefektetőre vár—-
A projekt ennek ellenére megvalósulhat teljes egészében magánbefektetői forrásból, amelyhez az állam természetbeni juttatásként a Tüskecsarnok félig kész ingatlanával járulna hozzá. Az állami tulajdonú ingatlan fejlesztéséhez szükséges pályázat kiírása azonban már 2007. ősz óta húzódik. „Az ingatlan műszaki állapotának felmérése, a jogi helyzetének és a szükséges szakmai feltételeknek a tisztázása miatt tart tovább a projekt előkészítése” – magyarázza Mányai Roland, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) Turisztikai Főosztályának főosztályvezetője, aki szerint már nem kell sokáig várni a pályázatra.
Az eredetileg meg nem valósult budapesti világkiállításra tervezett, sportkomplexumnak készült épület sorsa 1998-ban pecsételődött meg, amikor abbahagyták az építkezést, majd nem találtak beruházót a munkálatok befejezésére. A Tüskecsarnokot közösen birtokló ELTE-től és a Budapesti Műszaki Egyetemtől 2006-ban a Nemzeti Sporthivatal vette át a tulajdonjogot. Majd a Sporthivatal megszűnésével 2007-ben az ÖTM örökölte meg az ingatlant. Eközben a félig kész épület állapota folyamatosan romlott, s évi 65 millió forint fenntartási költséget szívott el. Jelenleg körülbelül 3-4 milliárd forintot ér, amelyhez még 8-9 milliárd forintnyi befektetés lenne indokolt a tervezett konferencia-központ nívós megvalósításához. A pályázat szerint a létesítmény állami tulajdonban maradna, a felújítást végző befektető azonban akár 50 évig is üzemeltethetné.
Négyes fogat
Kérdés, hogy hányan pályáznak majd annak tudatában, hogy a Tüskecsarnok terve nem egyedülálló. A fent már említett Hungexpo kibővítése mellett a Syma Csarnokot üzemeltető Syma Kft. öt összenyitható teremből álló, 5100 fő befogadására alkalmas teret tervez. A csarnokból passzázzsal összekötött konferencia-központot a jelenlegi Körcsarnok helyén hoznák létre 2009 szeptember 1-jéig.
Folynak az előkészületek a Hajógyári–sziget és a Plaza Center égisze alatt 32 hektáron megvalósuló, Álom Sziget néven futó, 400 milliárd forintos beruházásnál, amely nem kevés vita után kezdődhetett meg.
Ilyen lenne az Álom Sziget
Civilszervezetek ugyanis a terület eladását követően felhívták a figyelmet arra, hogy az építkezés Óbuda jelentős történelmi emléke fölött, Hadrianus, római kori helytartó palotának romjain valósulna meg, ezért a III. kerületben két évvel ezelőtt népszavazást tartottak, hogy a lakók egyetértenek-e a beruházással. A referendum azonban 14 százalékos részvétellel érvénytelennek minősült, így a romok szakszerű feltárásának terhe mellett az önkormányzat elfogadta többek között egy 3500 fős konferencia-központ, egy kétezer szobás szálloda és egy akkora szerencsejáték-palota felhúzását, mint az öt legnagyobb magyar kaszinó együttvéve.
Jóból is megárt a sok
Egyszerre négy óriásközpontot azonban meglehetősen kétséges, hogy el tud-e tartani a mégoly biztatónak is tűnő konferenciapiac. „Jó esetben akár még markánsabb konferenciavárossá is nőhetne Budapest, ugyanakkor kétségtelen, hogy az így létrejövő árversenyben az üzemeltetők nyeresége válhat kétségesebbé” – vélekedik Mányai Roland, aki egyelőre örülne, ha már legalább egy kész lenne a tervek közül. Egyes új, illetve meglévő létesítmények profilja akár ki is egészítheti egymást, így az sem elképzelhetetlen, hogy a verseny – akár több szereplő számára – haszonnal is jár.
György Miklós, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója ezzel szemben azzal érvel, hogy az államnak rendeznie kellene az általa „fejetlennek és átgondolatlannak” minősített helyzetet, csakúgy, mint a befektetők megfelelő tájékoztatását. György Miklóst a jelenlegi vita kísértetiesen emlékezteti arra az időszakra, amikor az 1999-ben leégett Budapest Sportcsarnok újjáépítésére kerestek befektetőt. Akkor egyszerre két nagy komplexum, a Syma-csarnok és a Papp László Budapest Sportaréna is megvalósult egymás tőszomszédságában.
Miért népszerű konferencia-helyszín Budapest?
– Geográfiai előnye, hogy Európa közepén helyezkedik el
– Jó a turizmus infrastruktúrája, vagyis például elegendő számú és színvonalú hotelszoba áll rendelkezésre
– Diverzifikált turisztikai terméket nyújt: sok érdekesség, tartalmas lehetőség nyílik a szakmai programok után a szabadidő eltöltésére
– Nagyvárosi léptékű üzleti és tudományos élettel büszkélkedhet
– Megfelelő az ár/érték arány
– Biztonságos célpont nemzetközi viszonylatban
