Feszülten figyelik az elbocsátási híreket a londoni City ingatlanközvetítői. Az amerikai hitelválság következtében bejelentett tömeges leépítések ugyanis nemcsak az érintett befektetési bankok alkalmazottainak fájnak, de az átmeneti munkanélküliség rémképét vetítik az ingatlanirodák elé is. A brit főváros ingatlanpiacát eddig a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja tartotta lendületben, ám egyes prognózisok szerint – az eddig bejelentett elbocsátásokon túl – a City több tízezer dolgozója veszítheti el az állását. Ez részben az ottani lakásárak drámai zuhanását okozza, miközben kiürül az irodaházak egy része, és elmaradnak a korábban tervezett beruházások is.
Nyugati visszaesés
Mostanra már 15-30 százalékkal olcsóbban forognak a lakások, de baljós jelek az üzleti ingatlanok piacáról is érkeznek. A múlt év utolsó – amúgy szezonálisan nagyon erős – negyedében az ingatlanbefektetések összege 5,5 milliárd fontra zuhant Nagy-Britanniában a harmadik negyedévi 15 milliárdról, és e meredek eséssel párhuzamosan számottevően csökkent az ingatlanok értéke. A negatív trend egész Európára jellemző volt: a Property Data adatai szerint 2007 utolsó három hónapjában több mint 30 százalékkal kevesebb pénzt fektettek be a kontinens ingatlanpiacán, mint a július-szeptemberi időszakban. A múlt év első fele még világszerte a boom hangulat jegyében telt el, ám a hitelválság begyűrűzése óta az elemzők immár egy korszak végéről beszélnek.
Európa keleti felét ugyanakkor ezek a problémák ma még kevésbé sújtják. A térségünkben regisztrált ingatlanbefektetések korábbi üteme tavaly ugyan megtorpant, hiszen 2007-ben stagnálást mértek, ám a budapesti piac a három legfontosabb mutató – jelesül a befektetések, a kínálati oldalt reprezentáló átadások és a keresleti oldalt megtestesítő bérbeadások – tekintetében egyaránt hatalmas rekorddal zárta 2007-et. Az 1,9 milliárd eurós összbefektetés több mint két és félszerese volt a 2006-os tranzakcióknak. Minden idők legtöbb – közel 200 ezer négyzetméternyi, többségében „A” kategóriás – új irodaterületét adták át, de még ennél is több, 322 ezer négyzetméternyi irodaterület talált új bérlőre.
Budapesten tavaly közel 200 ezer négyzetméternyi új irodaterületet adtak át
Hiába szaporodnak tehát gomba módra a fővárosi irodaházak, még mindig nincs belőlük elég. Így egyre kevesebb az üresen álló irodaterület, bár a kihasználatlanság 12 százalékos hazai szintje még mindig a kétszerese a régiós átlagnak. Budapest egyes kerületeit járva aligha érezzük a krónikus irodahiányt, pedig a CBRE szakértői szerint ez jellemzi magyar, és a térségbeli többi fővárost is. „Az elkövetkező években nagyon sok új irodára van szüksége Közép- és Kelet-Európának” – állítja Konthur Adrienn ügyvezető igazgató, aki szerint néhány nagy cég még azért nem vetette meg a lábát Budapesten, mert nem talált magának kellő nagyságú és minőségű irodát. „Moszkvát is beleszámítva a régió kilenc főváro-sában tavaly összesen 17,5 millió négyzetméternyi iroda állt a bérlők rendelkezésére, miközben egyedül München 15 millió négyzetmétert kínál” – vázol egy beszédes arányszámot Borbély Gábor, a CBRE elemzője.
Keleti száguldás
Bőven van tehát növekedési potenciál, ami miatt a térségben várhatóan további 40 százalékos bővülést hoz a következő két év. Csak Budapesten az idén 240 ezer, majd 2009-ben – az elemző szavaival élve – „ijesztően sok”, akár 370 ezer négyzetméter új iroda átadásával lehet számolni. Változatlanul kedvelt területnek számít Budaörs és környéke, de egy új agglomerációs központ körvonalazódik a ferihegyi repülőtér közelében is. A látszólag jól ellátott Váci út környéke változatlanul felkapott fejlesztési terület, számos nagy beruházó még mindig lát benne fantáziát. Például a főváros legelső „A” kategóriájú irodaépületét megépítő, és azóta is aktív svéd Skanska is folytat errefelé tárgyalásokat. Andreas Lindelöf, a Skanska Magyarország Ingatlan Kft. ügyvezető igazgatója emellett a Könyves Kálmán és a Hungária körút környékét, továbbá a 4-es metró tervezett nyomvonalát, valamint az M0-ás körgyűrű vonzáskörzetét tartja különösen vonzónak.
(További részleteket a Figyelő legújabb számában olvashat.)
