Ki ne hallott volna arról a babonáról, hogy ha péntek a hónap 13. napjára esik az rosszat jelent? Talán azt gondoljuk, mosolyogni való kedves hiedelem, de sok országban, főképp az USA-ban a helyzet súlyosabb, mint gondolnánk. Ezen a pénteken vannak, akik ki sem kelnek az ágyból, mások véletlenül sem kötnének üzletet. Pedig nem nehéz kiszámolunk, hogy minden évben van legalább egy ilyen baljós nap.
”Észak-Amerikában 18-21 millió embert érint ez a fóbia, ami az enyhe borzongástól akár a pánikrohamokig terjedhet. A babonásokat ezen a napon nehezebb lenne a repülőbe vonszolni, mint Esőembert. De a légitársaságok adatai nem mutatnak forgalomkiesést” – mondta Donald Dosse-t, az észak-karolinai Stess Management Center and Phobia Institute alapítója a National Geographic News-nak
USA-ban a felhőkarcolók 80 %-ában nincs 13 emelet, a korházakban nincs13. szoba, és a repülőtereken is ritka a 13-as kapu. Firenzében 11. és 14. lakások közös szomszédja a 12,5 számú házban lakik. Biztos, ami biztos ne húzd át pénteken az ágyad, he nem akarsz rémálmokat. Körmöt vágni sem szabad pénteken – csak néhány az olykor képtelennek tűnő babonák közül. Mindezek után az Apolló 13 tragédiáját jobb nem is említeni
Hétköznapi veszélyek
A babonás emberek egy külső, az általunk észleltnél nagyobb világrendszerben hisznek, és úgy gondolják, hogy a mágikus erők tönkretehetik az életüket. Richard Wiseman aki az angol Universiti of Hertfordshire pszichológusa 2003-ban 2068 embert kérdezett a 13-as számhoz fűződő gondolataikról. Negyedük a 13-ról azonnal a balszerencsére asszociált. „Csakhogy – mondja Wiseman –a babonás emberek ezen a napon idegesebbek, ezért könnyebben éri őket baleset.” Íme az önmagát beteljesítő jóslat.
1993-ban a British Medical Journalban jelent meg a provokatív cikk, „Péntek 13 rosszat tesz az ön egészségének?” címmel. Közlekedési baleseteket vizsgáltak tudományos statisztikai módszerekkel, és az eredmény szerint 53 %-kal több a baleset történt az ilyen napokon. Ezt mégse tekintsük bizonyítéknak, mert lehet, hogy ez a az adat többet mond az emberi lélektanról semmint a naptárról.
Gyógyítható
Ha ön betegesen irtózik péntek 13-tól akkor egy gyógymód van rá: nem kell gondolni rá. Olyan ez, mint minden rossz gondolat. Ki kell kerülni. Egy amerikai mantra szerint: Amit gondolsz, azt érzed – amit érzel, azt cselekszed – amit cselekszel, azzá leszel. Pozitívan kell hát gondolkozni, hogy kellemes érzések uralják a cselekedeteinket, amik így jóra is fordulnak. A fóbiásoknak fel kell ismerniük, hogy képesek saját maguk uralkodni a szerencséjük felett, például azáltal, hogy a szép emlékekre koncentrálnak.
A folklór ennél viccesebb gyógymódokat javasol. Mássz fel egy hegyre, vagy toronyházba és égesd el az összes lyukas zoknidat. Mások szerint jobb, ha elrágcsálsz egy porcogót fejen állva.
Mi az eredete?
A szakirodalmat áttekintve kiderül, hogy tucat ősi mitológiában találhatunk a 13-asra és a péntekre vonatkozó negatív kimenetű történeteket. A kettő azonban nem függ össze. A „rossz+rossz=nagyon rossz” gondolat inkább csak a 20. század elején terjedt el. Az angol irodalomban 1869-es a legkorábbról ismert fóbikus feljegyzés. Rossini életrajzában szerepel ugyanis, hogy a zeneművész utálta a pénteket is, a 13-at is, és lám péntek 13-án távozott az élők sorából.
Thomas Pernsler az amerikai matematikai és tudományos nevelési központ (Matematics and Science Education Resource Center) tudósa szerint a számmal egyetlen baj van, történetesen az, hogy a 12-es után következik. Mivel az egy tökéletes szám, az utána érkezővel csak baj lehet. A csillagjegyek, az olimposzi istenek, az izraeli törzsek, az apostolok mind egy tucatnyian vannak. Szóval a 13 a tökéletesen túli.
Vacsora tizenhármasban?
A norvég mitológia egyik szép történetében egyszer 12 isten vendégeskedett egy vacsorán Valhalában, a mennyországban. Csakhogy a 13-ik isten is odaólálkodott. Ki ő? Loki, a bajkeverő istenség. Ő pedig, ha már ott volt, rábeszélte Hodert a sötétség, történetesen vak istenét, hogy lője meg egy fagyöngybe mártott nyíllal Baldert a vidámság és a jókedv túlvilági felelősét. Balder belehalt a támadásba, az éjszaka győzött, és az egész Föld sötétségbe borult. (Vajon lehet-e véletlen a párhuzam Csipkerózsika 100 éves álma, amit a hívatlan 13. boszorkány okozott és a norvég történet között?)
A franciáknál mindenesetre szívesen rendeznek 14 embernek vacsorát. Logikus, mert így a váratlan vendég már csak a 15. lehet. A bibliai utolsó vacsorán is 13 ültek együtt, és a legigazabb közülük meghalt.
Mi a baj veled, péntek?
Köztudott, hogy Jézust pénteken feszítették meg. Egyes bibliakutatók szerint Éva is pénteken kísértette meg Ádámot, Ábelt is pénteken ölte meg Káin. Mások szerint a 40 napos esőzés is e napon kezdődött, a Bábel torony és Salamon temploma is pénteken omlott le. Mindezen adatok bizonyosságáról mégis túlzás volna eskü alatt vallani.
Régi tengerész babona: a hajó ne induljon pénteken. Egy történet szerint (igaz, vagy sem), évszázada egy brit kormányzó le akarta győzni a hiedelmet, és demonstratív bizonyításba fogott. Úgy akarta meggyőzni a tengerészeket a babona csacskaságáról, hogy egy HMS friday nevű hajón mindent pénteken csináltak. A toborzástól a behajózásig mindent. Még a kapitánynak is Jim Fridayt választották. A kísérlet azonban nem sikerült, mert a hajó kiúszott a tengerre, és többet nem bukkant fel.
Babonások elmondhatják nagyon sok híres ember születésnapja, vagy halála köthető ehhez a naphoz. De azt sem nehéz belátni, hogy ha csak 365 ember vált volna „híressé” a Földön, statisztikailag egyikükre már igaz lenne a fenti állítás. Hasonló a helyzet a természeti és egyéb katasztrófákkal. Mert hiába volt 1939. január 13-án hatalmas tűzvész Ausztráliában, hiába zuhant az Andokba az uruguayi rögbi csapat 1972. október 13-án, és hiába pusztított a Charley hurrikán 2004. augusztus 13-án, ezek mellé odatehetnénk még 364 tűz-és szélvészt vagy légkatasztrófát. Ugyanerre a mintára elmondható, hogy sok rossz ember neve áll 13 betűből, például Hasfelmetszőé is (persze angolul). De az is igaz, hogy sok gonosz neve nem 13 betűs.
