Miközben a plázák és webáruházak vásárlói jobbára csak abban gondolkodnak, hogy a ketyere, amit játékra, munkára, kommunikációra vagy épp kikapcsolódásra szántak, már az első bekapcsolás után magától működjön, egy ideje már saját filozófiája is van a számítógépek világának.
SZEMTŐL SZEMBE
A Microsoft által kifejlesztett és terjesztett Windows és a sok ezer ismeretlen programozó közös munkája által épülő és terjedő Linux közti különbséget a „katedrális és a bazár” modelljével szokták leírni. A Windows, melynek titkait féltékenyen őrzi a Microsoft, egy csodálatos és megszentelt építményhez hasonlítható, melynek belső szerkezete csak a felkent kevesek számára átlátható. Ezzel szemben az internetről bárki által letölthető Linux forráskódjához akár egy elszántabb kisiskolás is hozzájuthat, s ha úgy érzi, hibát talált, rögtön kinevezheti magát önjelölt bétatesztelőnek, és az egész internetes közösség tudomására hozhatja felfedezését. Érdekes, hogy még a vállalatok is, amelyek főtevékenységükben a piacgazdaság jól bevált bazári modelljét alkalmazzák, a számítástechnika ingoványos talaján a katedrálisra szavaznak. Kerül, amibe kerül…
Magyarországon mondhatni történetileg alakult úgy, hogy a gépek többségén a Microsoft operációs rendszerek és alkalmazások futnak – kezdte Kiss György János hálózati rendszergazda, a Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Szolgáltató Központjának osztályvezetője. Mint mondta, kétségtelenül nálunk is terjednek a UNIX operációs rendszerből kinőtt, kisgépes Linux-alkalmazások, s tény, hogy az eredetileg kutatói, oktatói környezetben fejlődő, vagy ha úgy tetszik, a számítástechnikailag edukáltabb „piacon” létrejött, nyílt forráskódú operációsrendszer-család sok tekintetben felhasználóbarát lett. Használatának azonban még mindig feltétele egyfajta programozói alapműveltség vagy legalább elszántság.
Android Market
Az elsősorban ingyenes böngészőjéről ismert Google az első mobiltelefonra szánt operációs rendszere kifejlesztésekor a nyílt forráskód mellett tette le a voksát. Az Android Marketet tavaly novemberben jelentették be, az első ezzel működő mobiltelefon pedig október 22-én került az Egyesült Államokban a boltok polcaira. Ugyan sokan az Apple-höz hasonlóan saját készüléket vártak a keresőcégtől, de az egész más utat választott: az üzletág legnagyobb cégeivel, a T-Mobile-lal, a windowsos okostelefonjairól ismert HTC-vel, a Motorolával és másokkal karöltve állt neki a teljesen nyílt forráskódú, internetes alkalmazásokat kiválóan kezelő mobil operációs rendszer kifejlesztésének. A Google kezdetben egy tízmillió dollár összdíjazású versennyel fokozta a fejlesztők érdeklődését a nyílt rendszerre épülő alkalmazások iránt, idén szeptemberben pedig bemutatta az Android Marketet, ahova bárki feltöltheti eladásra szánt programjait, amelyeket a mobilhasználók megvásárolhatnak. Az Android Market minden elemében a nyíltságot hirdeti, ezért sokkal inkább hasonlít például a YouTube-ra, mint egy webáruházra: a regisztrált felhasználók értékelhetik, pontozhatják a termékeket, illetve egyéb visszajelzéseket is küldhetnek róla – ezzel is megkönnyítve más vásárlók tájékozódását, illetve a további fejlesztéseket.
EGYÉNRE SZABVA
A Linux, lévén nem piaci termék, nem is kínál kész programcsomagokat, amelyeket megvásárolhatunk az áruházakban vagy a webes vásárlói platformokon, ehelyett egyéni igényeinknek megfelelően állíthatunk össze magunknak egy saját szolgáltatáscsomagot. Ezt azért nem mindig könnyű összerakni – folytatta –, igaz, a Linux filozófiája abból indul ki, hogy ha valami nem teszik, vagy nem kényelmes, akkor a forráskód ismeretében bárhol, bármikor, bárki által szabadon átírható. Ami ugye nagyfokú szabadságot biztosít. Ugyanakkor egy fontos körülmény mindenképp gátolja a Linux terjedését, nevezetesen a multimédiás alkalmazások és a játékok elhanyagolása. Ennyiben tehát, aki játszani akar a gépen, és akinek a multimédia is elsődleges szempont, az nyilvánvalóan a Windows valamelyik csomagját veszi majd le a polcról.
A Linux előnyei:
– ingyenes
– számítógép-független
– folyamatosan fut (nem kell mindig újraindítani)
– biztonságos (nincsenek elterjedt vírusok)
– gyors hibakeresés (minden felhasználó bétatesztelő)
– egyéni igényekhez alakítható
A Linux hátrányai:
– túl sok változat
– előképzettséget igényel
– az indulás és a leállítás nehézkes
– körülményes a lemezek használata
– nincs gyártói garancia
WINDOWS-GYÖKEREK
A lakossági piacot tehát – érthető okokból – a Microsoft dominálja. Felmerül ugyanakkor, hogy az oktatásban, ahol a Linux-alkalmazásokhoz szükséges számítástechnikai alapműveltség meglétét joggal feltételezhetjük, s a gazdaságban, ahol nem elsődleges szempont, hogy az alkalmazottak játsszanak a géppel, s talán a szoftverek ingyenessége is fontos kritérium lehet, miért oly erősek a Windows-gyökerek. Nem mennék bele ennek nemzetkarakterológiájába – mondta Kiss György János –, de tény, hogy német nyelvterületen azt tapasztaltam, hogy az oktatási és gazdasági területen elterjedtebbek az ingyenes szoftverek. Ezzel szemben nálunk az egyetemi oktatásban is meglehetősen vegyes a kép. Nem feltétlenül a kínálat gyengesége miatt, az oktatók ugyanis nyilván mind a Windows-, mind a Linux-ismeretek átadására képesek lennének. Mégis, ahol alkalmazói ismeretekre van szükség, ott a mai magyar piac keresleti igényei miatt gyakorlatilag nincs esélye a nyílt forráskódnak és az ingyenes szoftvereknek. Egyszerűen azért nem – folytatta egy példával –, mert a cégek már az álláshirdetések megfogalmazásakor sem általában vett szövegszerkesztési és táblázatkezelési ismereteket várnak, hanem konkrétan a Microsoft Word és az Excel valamelyik kitüntetett verziójának ismeretét.
OLCSÓ, BIZTONSÁGOS
A nyílt forráskódú alkalmazások gazdasági szférában történő terjedésének persze nem csak a szemlélet szab gátat. Amennyiben egy cég számítógépek beszerzéséről dönt, szembetalálhatja magát azzal a piaci kényszerrel, hogy az általa kiválasztott komputert csak valamelyik Windows operációs rendszerrel és a hozzá tartozó programcsomaggal árukapcsolásban vásárolhatja meg. Mindezek ellenére Kiss György János úgy véli, hogy a Linux és a linuxos alkalmazások terjedése várható a hazai gazdasági szférában. Két okból is. Egyrészt, mert a mostani pénzügyi válság nyomán az üzemeltetési és a beszerzési költségek várhatóan ezen a területen sem lesznek elhanyagolhatóak a cégek számára. Másrészt azt sem szabad elfelejteni, hogy a Linux-környezet ma meglehetősen biztonságosnak számít. Nem csupán azért, mert robusztussága miatt jól ellenáll az internetes betöréseknek, de azért is, mert ingyenes letölthetősége okán egyelőre nincs igazán értelme támadni. Nos, a vírusok és más „féregfajták” okozta károk elkerülése, vagy a nem tervezett leállások miatt elszenvedett veszteségek kivédése szintén fontos lehet a vállalatok számára a mostani recesszív piaci környezetben.
