Bonnban a kormány közgazdászai tettek közzé meglepően kedvező termelési és megrendelési statisztikákat; Münchenben az Ifo kutatóintézet a német ipar fellendülését jósolja. Más közgazdászok, a Kieli Intézettől a DRI/McGraw-Hill gazdaságkutató vállalatig, az 1997-re szóló növekedési prognózisaikat a téli visszaesés óta többször is felfelé módosították. Optimistábbak, mint Joachim Fels, a londoni Morgan Stanley befektetőház közgazdásza, még erre is rátesznek egy lapáttal. Fels azt nyilatkozta az idei esztendőről, hogy “ez lehet a legerősebb növekedés éve 1991 óta”.
Az 1998. év már látványos fellendülést hozhat – s mivel választási évről van szó, e tény Kohl kancellár számára különösen fontos. Egész sor tőkepiaci elemző azzal számol, hogy a gazdaság jövőre Európa-szerte új lendületet kap, ráadásul addigra a közös valuta, az euró bevezetésének idei tesztéve is lezárul.
Amennyiben a Bundesbank ereszt még egy kicsit a kamatgyeplőn, akkor növekvő költségvetési deficit mellett 1998-ban már az inflációs túlhevülés sem lehetetlen Németországban – véli a Merrill Lynch szakértője. Szerinte a fináncpolitika és a pénzpolitika egyaránt a bővülést segíti, és “egy szép boomot produkálhat”.
Egyelőre azonban a legtöbb német polgár ezeket a kedvező fejleményeket épp olyan kevéssé tudja elképzelni, mint az ellenzéki stratégák, akik az acélolvasztárok, építőmunkások és bányászok tiltakozási hulláma meg az aranykészlet átértékelése körül folyó vita után, de különösen a francia választások óta előrehozott választásokat követelnek. Nyilván hiába.
A növekedés döntő támasza, a belföldi kereslet mindenesetre egyelőre gyengécske. Az építőipar kapacitásfelesleggel küzd; 1997-ben a fogyasztók, ha lehet, még annál is kevesebbet fognak költeni, mint amit a közgazdászok eddig becsültek. A fogyasztói kilátásokra vonatkozó prognózisát még az optimista Fels is lefelé módosította.
A fellendülés lehetőségei azonban kétségkívül adottak. A gazdasági teljesítmény több mint egyharmadát a konjunkturálisan stabil szolgáltató ágazat adja. A szolgáltatások az idén is robusztus, 4 százalékos bővülés elé néznek. A feldolgozóiparban – írja a Wirtschaftswoche – az 1997. évi német konjunktúraciklus klasszikus “kettős gyújtása” végül ismét működni látszik: az export tovább bővül, márpedig “a növekvő teljesítmény mellett a szikra végül a beruházásokra is átugrik”.
Az, hogy a kivitel növekedni fog, már 1996-ban is látszott, az idei export azonban a legmerészebb várakozásokat is felülmúlja. A statisztikusok már januárban új kiviteli rekordot jegyeztek fel; 1997-ben elérhető a német kivitel kétszámjegyű növekedési rátája. Mivel a jelek szerint a világkonjunktúra is kedvezőbben alakul, mint tavaly ősszel várták, a nemzetközi kereskedelem jó 7 százalékkal bővülhet. A meggyengült márkának köszönhetően a németek hosszabb idő óta először növelhetik ismét piaci részesedésüket.
