Eltörölte az intervenciós sávokat a múlt hét elején a cseh jegybank, megnyitva ezzel az utat a korona esetleges leértékelése előtt. Az intézkedést követő három nap alatt 11 százalékkal esett a cseh valuta árfolyama a márkához képest, majd a hét végére stabilizálódott.
Elemzők szerint a lépés nem feltétlenül javít a cseh export versenyképességén. A cseh statisztikai hivatal szerint az ország kereskedelmi hiánya az első félévben 85 milliárd koronára növekszik. Tavaly az első félévben 69,7 milliárd korona volt a deficit; az idén már az első négy hónapban 53,65 milliárd. Az év egészére vonatkozó előrejelzés szerint – amely azelőtt készült, hogy május közepén nyomás alá került a cseh korona – a cseh külkereskedelmi deficit mintegy 200 milliárd koronára emelkedik a tavalyi 169 milliárd koronáról.
Az elmúlt hét közepén a cseh kormány stabilizációs programot hirdetett meg, amely a gazdasági elemzők többsége szerint ellensúlyozhatja a koronára nehezedő nyomást. Az ellenzék ugyanakkor bírálta a tervet, mondván: az felületes, és a kormány másokkal fizetteti meg saját hibáinak árát.
A kormány által előterjesztett dokumentum egyébként önkritikusan sorolja a koronaválsághoz vezető tartós mulasztásokat (Figyelő, 1997/22. szám). Említi többek között a bankrendszer alacsony hatékonyságát, a jogrendszer, a tulajdonviszonyok áttekinthetetlenségét. Mindezek miatt Csehországban puha gazdasági környezet alakult ki, s ez lehetővé tette a gazdaságtalan cégek életben maradását. Gyorsan nőtt a hazai fogyasztás, ám a munka termelékenysége alacsony maradt, és a cseh termékek nem voltak versenyképesek a külföldi piacokon. Ettől megnőtt a kereskedelmi mérleg hiánya. A bajokat már két éve észlelik, de nem orvosolták időben – írták a program szerzői.
A koalíció szerint megmutatkozott, hogy az áprilisi megszorító intézkedések, egyebek közt a költségvetési kiadások több mint 20 milliárd koronás csökkentése, nem voltak elegendőek, ezért újabbakra van szükség. Csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat, az idén egyensúlyos, jövőre kissé többletes költségvetést kell elérni; az állami szektorban be kell fagyasztani a bértömeget, az érdekegyeztető tárgyalásokon pedig el kell érni, hogy a szociális partnerek is tartózkodjanak a béremelésektől; támogatni kell a jegybank következetesen megszorító devizapolitikáját az infláció és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése érdekében; a jegybank megfelelő intézkedéseivel támogatni kell a korona stabilitását; határozottan korlátozni kell a költségvetési pénzekből történő behozatalt.
Ha ezek az intézkedések az idei év második felében nem hoznának javulást a külkereskedelmi mérlegben és a korona árfolyamában, akkor nem lehet kizárni az adminisztratív jellegű, radikálisabb intézkedéseket sem. Václav Klaus miniszterelnök azt mondta, hogy esetleg importvámpótlékról lehet szó.
A koalíció nyíltan kimondta, hogy megszorító intézkedésekről van szó, amelyektől a munkanélküliség és az infláció növekedni fog. A gazdaságban viszont nem várható növekedés, éppen ellenkezőleg. Tavaly 4,4 százalékos gazdasági növekedést mértek Csehországban, idén áprilisban a munkanélküliség 3,8 százalékos volt. Az eddigi csekély munkanélküliség “kedvezőtlen jelenségek következménye, nem pedig egy gyorsan növekvő gazdaság eredménye” – ismerték el a kormánypártok.
A polgárok egyébként a maguk módján megkezdték a felkészülést a “szükségállapotra”. Prágában felvásárlási láz tört ki, amelynek célpontját elsősorban a tartós fogyasztási cikkek jelentik; ezek ára szinte órák alatt 10-20 százalékkal emelkedett. Nem szűnik a valutavásárlási láz sem, bár a korona állja a sarat: pénteken 19,069 koronát ért egy márka, és nem ingatta meg az árfolyamot a kormány elleni ellenzéki bizalmatlansági indítvány sem. A jegybank, amely becslések szerint 2,5 milliárd dollárt költött a korona érdekében végrehajtott intervenciókra, 1 milliárd dollárnyi hitel felvételére készül a valutatartalékok feltöltése érdekében.