Már nem csak számítógépeket, hanem teljes hálózati rendszereket is kínálnak megrendelőinek. Milyen belső változásokkal járt az új üzletág bevezetése?
– Két-három évvel ezelőtt felvetődött, hogy a felhasználók konkrétan megfogalmazott szükségleteire is jobban oda kell figyelnünk. Ha például egy olaj-ipari társaság jelzi, hogy rendszerszerű informatikai megoldásra van szüksége, akkor nálunk lennie kell olyan szakembernek, aki tud “olajosul”, és tökéletesen érti partnerét. Ezért – az anyavállalathoz hasonlóan – a magyarországi IBM-nél is ennek az új gondolkodásmódnak megfelelően kezdtük el alkalmazni az ilyen munkára alkalmas embereket.
Jellemzően milyen társaságoktól kapnak megbízásokat?
– Maguktól szinte kizárólag csak a nagyvállalatok jelentkeznek – a kisebbek még nemigen ismerik fel saját igényeiket. Ügyfeleink között tudjuk egyebek közt a Molt, a Matávot, néhány biztosítót és pénzintézetet. Jól érzékelteti tevékenységünk további irányát az ABN Amro megbízása, amit eredetileg a Népbank projekt keretében vállaltunk el. Hardvert és szoftvert adtunk a beruházáshoz, majd felkérést kaptunk az üzemeltetésre is. A jövő egyértelműen ez.
Elődje, Fritz Bock tavaly nem árulta el, hogy mekkora volt a cég nettó árbevétele. Csak arról beszélt, hogy ügyfeleik több mint 11 milliárd forintot költöttek IBM-berendezések vásárlására. Ha a forgalmi adatok titkosak, azt legalább megmondhatja, hogy mekkora a cég piaci részesedése?
– Azt sem tudjuk, hogy mekkora a számítástechnikai piac valójában: a 40 és a 200 milliárd forint között mindenféle érték elhangzott már. Szintén nem tisztázott, hogy pontosan mit értünk a piac fogalmán – sokan például ide sorolják a távközlést is. Mindettől eltekintve úgy gondolom, hogy 15 százalék körül lehet a piaci részesedésünk.
Az elmúlt két-három évben a cég 40-50 százalékkal növelte forgalmát. Ez a piac átlagos bővülésének durván a háromszorosa lehet. Tartható ez a tempó?
– Huzamosabb ideig nyilván elképzelhetetlen ez a fejlődési ütem; jövőre például várhatóan 30 százalék körül emelkedik majd a forgalmunk. A szerviz- és a szolgáltatási tevékenység azonban legalább 50 százalékkal nő majd, így a teljes tevékenységen belüli aránya – amely ma 25-30 százalékos – szintén nagyobb lesz.
Horváth Róbert 51 éves, Leningrádban távközlési mérnöki, majd Budapesten közgazdász diplomát szerzett. Húsz évig egy távközlési külkereskedő cégnél, a Budavoxnál dolgozott, ahol igazgatóságig vitte. Innen került a távközlési gyártó BHG-hez. Itt már vezérigazgató-helyettesi beosztásban volt, amikor 1994-ben a távközlési szolgáltató GTS Magyarországhoz hívták ügyvezetőnek. Fejvadászok javaslatára az IBM idén márciusban csábította magához, ahol áprilistól a vezérigazgatói posztot tölti be.
