Lezárult egy korszak a Centrum Rt. vasárnapi rendkívüli közgyűlésén. Az 1994-ben többségi tulajdont szerzett MRP-szervezet és a vezetőket tömörítő Stratégia Kft. kezéből kicsúszott a tavalyi esztendőt mintegy 16 milliárd forintos forgalommal záró áruházlánc irányítása. Tavaly a Skála-Coop Rt. vételi opciók révén mintegy 25 százalékos részesedést szerzett a társaságban, majd februárban bejelentette, hogy a K&H Bankkal együttműködve hajlandó lenne 1 milliárd forinttal megemelni a tőkehiányban szenvedő Centrum alaptőkéjét. A Centrum igazgatósága ezek után kezdett tárgyalni a Skálával a tőkeemelés feltételeiről. Az alkufolyamat végén az igazgatóság április 11-én öt igen és két nem szavazattal úgy döntött: a Skála ajánlatát azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy az a jelenlegi előkészítettségi állapotában nem alkalmas a döntésre, így elfogadását nem javasolta. Indokoltnak látta viszont a tárgyalások folytatását, s azokat a május 25-i, az igazgatósági tagok és a vezérigazgató mandátumáról is döntő rendes közgyűlés utáni időpontig, június 15-ig tartott lezárhatónak.
Az igazgatóság áprilisi döntését követően a Skála közleményben igyekezett meggyőzni az MRP-tagokat ajánlatának előnyeiről. Az MRP tagjainak felajánlotta, hogy megvásárol tőlük legfeljebb 500 millió forint névértékű részvényt, 92 százalékos árfolyamon. Az MRP-szervezetben lefolytatott szavazás eredményeként a dolgozók minimális többséggel támogatták a tőkeemelési ajánlatot, míg a Stratégia Kft.-ben tulajdonos cégvezetők, megosztott szavazati arány mellett, elvetették azt. A tőkeemelésnek a vasárnapi rendkívüli közgyűlésen történt 88,7 százalékos elfogadása viszont azt mutatja, hogy a Stratégia lényegében egyedül maradt véleményével.
A tőkeemelést támogató MRP-igennek természetesen más ára is volt az egymilliárd forintos alaptőke-emelésen kívül. A Skála belépésének lényeges pontja, hogy a társaság mit ígért a Centrum jelenlegi részvényeseinek, közöttük is elsősorban az akvizícióra áldását adó, 26 százalékos szavazati joggal bíró MRP-szervezetnek. A Centrum Rt. gazdálkodásában ugyanis igen jelentős tétel a K&H Bank által a privatizáció során az MRP-szervezetnek és a Stratégia Kft.-nek nyújtott 1,3 milliárdos E-hitel. Az idén kezdődő tőketörlesztés és az esedékes kamatok összege évente közel 200 milliós terhet jelent a részvényeseknek, illetve a Centrum Rt.-nek. A társaság ugyanis a Figyelő információi szerint a teljes hitelre készfizető kezességet vállalt, ingatlanvagyonának jelentős részét pedig fedezetként elzálogosította. Ugyanakkor az MRP-szervezet a hitelt a rendelkezésére álló összesen mintegy 20-30 millió forintra rúgó kedvezményes forrásokból – osztalék, az adózás előtti eredmény 20 százaléka – az idén már nem tudta volna fizetni.
A Centrum kézfizető kezességére a Skála beszállásával feltehetően nem lesz szükség, a kérő ugyanis vállalta, hogy az esetleg hiányzó összeget a Centrum rendelkezésére bocsátja. A színfalak mögött kötött megállapodás szerint a Skála, a készfizető kezességért cserébe, megkapja a Centrum Rt.-t illető MRP-s részvények arányos részét. Az ügylet egyébként az MRP-szervezet jelenlegi 26 százalékos szavazati arányát sokáig nem érinti, a részvények végleges elosztása ugyanis 2008-ban lesz, függetlenül attól, hogy ki fizette ki korábban a részvényeket.
Imre István, a Skála-Coop Rt. elnök-vezérigazgatója kérdésünkre kijelentette: függetlenül attól, hogy a Centrum dolgozói közül hányan élnek cége vételi ajánlatával, s mennyit hívnak le a május 25-ei évi rendes Centrum-közgyűlés után lejáró, a társaság részvényeinek 25 százalékát kitevő opciókból, egyelőre semmiképpen sem akarják, hogy részesedésük elérje az 50 százalékot.
Formailag tehát a Skála sem a társaságban, sem az igazgatóságban nem kerül többségbe. (Utóbbiban a többséghez szükséges szavazatarányt lehetővé tevő tagságnál eggyel kevesebb helyet kér.) Ha azonban a Skálával deklaráltan együttműködő K&H Bank részesedését is hozzászámoljuk, ez együtt már közgyűlési többséget eredményez, és elegendő az igazgatóság tagjainak és a vezérigazgatónak a kinevezéséhez, visszahívásához. Így, nem mellékesen, elkerülhető a tranzakció versenyhivatali engedélyeztetése is.
A zártkörű alaptőke-emelés során a Skála május 20-ig jegyezheti le névértéken az egymilliárd forintos részvénycsomagot, úgy, hogy a jegyzéskor a tőkeemelés 30 százalékát kell befizetni, a fennmaradó részt pedig legkésőbb 1997. december 31-ig. Ha a Skála él a lehetőséggel, akkor a rendes közgyűlésen várhatóan alapvetően megváltozik az igazgatóság. Vecsenyi János elnök új, a Budapest Bankban elfoglalt állása miatt információink szerint a tőkeemeléstől függetlenül távozott volna, s rajta kívül a vezérigazgató és több igazgatósági tag mandátuma is lejár. Brückner István, a Centrum Rt. vezérigazgatója a közgyűlés után elmondta lapunknak: jövőjéről meghozta személyes döntését, de ezt egyelőre nem hozza nyilvánosságra. Imre István szintén korainak tartotta, hogy a Skála által elképzelt személycserékről nyilatkozzon. A Centrum vezérigazgatója lapunk kérdésére kijelentette: a tőkeemelést és a szakmai befektető bevonását mindvégig támogatta, és a Skálával sem volt gondja. Az igazgatóság azért javasolta egyelőre mégis az alaptőke-emelés elutasítását, mert szükségesnek tartotta volna, hogy a tulajdonosok külön szindikátusi szerződésben egyezzenek meg a társaság működtetéséről. A vezérigazgató kijelentette: már a Skála ajánlata előtt is egyetértett azzal, hogy a Centrum mondjon le az önálló élelmiszer-kereskedelemről, és e boltjait adja “koncesszióba”. Ennek érdekében tett is lépéseket. Így nem ellenzi azt sem, hogy áruházaik ilyen részlegeit bérbe adják a Kaiser’s és a Plus-láncoknak.
Imre István elnök-vezérigazgató elképzelése szerint a Centrum a jövőben nem lehet olyan kereskedelmi cég, amely a zacskós tejtől a briliánsokig mindennel foglalkozik. Az erőket, a Skálához hasonlóan, az iparcikk-kereskedelemre kell összpontosítani.
Ilyen megoldásra egyébként már most is van példa: 1996 végétől a Centrum, a Skála és a Herta CHS Kft. néven közös társaságot hozott létre a műszaki cikkek beszerzésére. A ruházati, műszaki és egyéb vegyesiparcikkek területén a Skálának és a Centrumnak, versenyképességük javítása érdekében, kölcsönösen szükségük van egymásra vásárlási potenciáljuk növelése érdekében.
