Hogyan vélekednek a kis- és középvállalkozások vezetői a minimálbér-emelésről, az országos bérajánlásról és a munkahelyvédelmi akciótervről? A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megbízásából a Policy Agenda ezt vizsgálta, 500 cégvezető megkérdezésével.
Gondot okozott a kkv-knak a minimálbér-emelés
A válaszoló cégvezetők 56 százaléka mondta azt, hogy saját cégüknél nem okozott problémát a minimálbér és a vele együtt mozgó garantált bérminimum 5,4, illetve 5,6 százalékos januári emelése. Ez viszont azt is jelenti, hogy a többieknek – a kb. 530 ezer kis- és középvállalkozás közül 233 ezernek – saját bevallása szerint nehézséget okozott a kötelező béremelés.
Azoknál a vállalkozásoknál, ahol problémát jelentett, hogy igazodjanak a legkisebb kötelező bérhez, a cégvezetők relatív többsége (40 százalék) azt mondta, hogy bár kevés minimálbéren bejelentett dolgozójuk van, de még az ő bérrendezésük kigazdálkodása is nehézséget jelent a cég jelenlegi helyzetében.
A cégvezetők további 23 százaléka válaszolta azt, hogy a minimálbéresek nagy száma miatt jelentett problémát az emelés, míg ugyanennyien mondták, hogy az emelés miatt bérfeszültség keletkezett a rendszerben, és ezt nehéz kezelni.
Sokaknak csak álom marad a bérajánlás
A múlt héten írták alá a 2013. évi bérajánlást. A sajtóban megjelent információk alapján ennek leginkább az állami tulajdonosi kör szempontjából volt jelentősége, mivel az MVM-nél és a MÁV-nál elakadtak a bértárgyalások. A versenyszektorra viszont a bérajánlás nem kötelező, csak iránytűként szolgál.
A megállapodás nem tartalmaz ugyan konkrét számot, de a szövegből kiolvasható, hogy egy kb. 3,1 százalékos emelést tartanának kívánatosnak a felek.
A kkv-szektor nehézségeit jól jelzi, hogy a cégvezetők 46 százaléka szerint nem volt érdemi béremelés abban az ágazatban, ahol dolgoznak. Mindössze egynegyedük mondta azt, hogy 3 százalék alatti mértékben ugyan, de sor került emelésre. Ez azt jelenti, hogy nagyságrendileg a kkv-szektor 71 százalékánál reálbércsökkenés vagy minimális, a várható éves infláció körüli növekedés várható az idei évben.
A bérajánlást meghaladó mértékű emelést mindössze a cégvezetők 29 százaléka lát reálisnak a saját szektorában, s közülük 10 százaléknyian mondták azt, 5,1-8 százalék közötti bérnövekedést is lehetségesnek tartanak.
Így ha a cégvezetők tapasztalatai visszaköszönnek a KSH kereseti statisztikai adataiban is, akkor év végén majd azt láthatjuk, hogy a kkv-szektorban nem éri el a béremelés az országos bérajánlásban szereplő mértéket.
A munkahelyvédelmi akcióterv keveseknek nyújtott vigaszt
A kormány annak érdekében, hogy segítse a hazai kis- és középvállalkozásokat, öt foglalkoztatotti csoport után járó jelentős adó- és járulékkedvezményt jelentett be. Ennek jegyében a foglalkoztatott 25 év alattiak, 55 év felettiek, szakképzetlenek és kisgyermekes anyukák után a cégeknek kevesebb közterhet kell befizetniük. A kormányzati célkitűzés is inkább az volt, hogy ezeknek a veszélyeztetett csoportoknak a helyzetét próbálják stabilizálni. Egyetlen társadalmi réteg támogatása jelentett potenciálisan munkahelyteremtési lehetőséget, a tartósan álláskeresőké. Mint megírtuk, arra vonatkozóan nincsenek is adatok, hogy hány új munkahelyet hozhatott a program.
Az azonban még a felmérés készítői számára is meglepő volt, hogy a cégvezetők 64 százaléka mondta azt, hogy nem tudott élni a munkahelyvédelmi akcióterv nyújtotta kedvezményekkel. E mögött szerintük nyilvánvalóan két tényező állhatott. Az egyik, hogy főleg kisebb cégek esetében ténylegesen nem volt olyan munkavállaló, aki bármelyik kategóriába beletartozott volna. A másik, hogy nem volt olyan mértékű ez a kedvezmény az adott cég teljes közterheire vetítve, hogy érdemi könnyítésnek érezték volna a cégvezetők.
