Újabb mentőcsomagot kaphatnak a devizahitelesek. Jelenleg mintegy százezer olyan hitel van, amelyet már kilencven napja nem tudnak törleszteni. Most azzal próbálnának segíteni, hogy a bankok a fennálló tartozást a jelenlegi árfolyamon átváltanák forintra, majd az összeg egy részét elengednék, az ebből származó veszteségüket pedig részben leírhatnák a bankadóból. Az Azenpenzem.hu a forintosítással kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy lehetnek olyan devizahitelek, amelyeknél továbbra is jobban jár az adós, ha nem tér át forinthitelre. Persze kérdés, mennyit engednének majd el forintosításkor a tartozásából. A Népszabadság szerint elképzelhető, hogy a programot a jegybank is segítené devizatartalékával, ahogyan tette azt egy éve a végtörlesztés esetében.
Az MNB akkor devizaforrást biztosított a bankok számára, forintjukat euróra váltotta, így a végtörlesztéshez szükséges deviza beszerzése nem járt együtt a forint jelentős leértékelődésével. Hasonlóra most is szükség lehet, így elképzelhető, hogy erre utalt pénteki parlamenti meghallgatásán Matolcsy György, amit az elemzők egy része úgy értelmezett, hogy az elnök a jegybanki tartalékokból forintosítaná a devizahiteleket.
Nőtt a devizatartalék
Az MNB devizatartaléka a januári 34,4 milliárd euróról 35,5-36 milliárd euróra emelkedhetett – írja a Magyar Nemzet. A lap szerint ez elsősorban a sikeres dollárkötvény-kibocsátásnak köszönhető, amely euróban számolva 2,5 milliárdot tett ki, miközben az Európai Uniótól származó transzferek tovább növelték a hazai tartalékot. A devizatartalékról a kormány nem dönthet, csak a jegybank, illetve a monetáris tanács – mondta tegnap a gazdasági tárca várományosa. Varga Mihály arról, hogy adott esetben rubelben halmoznák fel a devizatartalékot vagy annak egy részét, azt mondta: minél több lábon áll egy ország, annál stabilabb, erősebb. Ha csak egy valutára helyezik hangsúlyt, akkor hibát követnek el. A nemzetgazdasági tárca várományosa az M1 Híradójának azt mondta: a kormány már dolgozik azon, hogy minél több devizahitelesen tudjon segíteni, de hogy ennek milyen konkrét formái lesznek, az a jövőben fog kiderülni. A miniszterjelölt szerint ezekről még egyeztetnek az érintettekkel, így a bankokkal is.
Kassai Róbert gazdasági szakértő a Híradónak azt mondta: mivel a Magyar Nemzeti Bank rekordösszegű, több mint 34 milliárd euró devizatartalékkal rendelkezik, „nem lenne ördögtől való gondolat”, ha ebből a pénzből megsegítenék a devizahiteleseket. Így több pénz maradna náluk, amit másra költhetnének, vagyis nőne a fogyasztás – tette hozzá. Szerinte egy ilyen lépés más előnyökkel is járhatna: segítene a bankok likviditásán és javítaná hitelkihelyező képességüket, ami a magyar gazdaság számára ma elengedhetetlenül fontos.
Közben a Széchenyi Hitelszövetség azt javasolja, hogy a Nemzeti Eszközkezelő a Fészekrakó Programban részt vevőkön és a devizahiteles közalkalmazottakon is segítsen. Ők ugyanis most azért nem kérhetik az eszközkezelő közbenjárását, mert a jelenlegi jogszabályok szerint a lakás értékének 80 százalékát nem haladhatja meg a felvett kölcsön összege, viszont a fészekrakók és a közalkalmazottak is ennél többet vettek fel. Barabás Gyula, a szövetség elnöke szerint hozzávetőleg 50-60 ezer családon tudnának így segíteni. Az M1 Híradó úgy tudja, ezt a megoldási javaslatot is megvizsgálhatja a kormány.
A miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben emlékeztetett rá, hogy az eddigi intézkedéseknek köszönhetően már 170 ezer család élt a végtörlesztés lehetőségével, és 160 ezren választották az árfolyamgátat. Orbán Viktor szerint nincs még egy olyan ország Európában, amely annyit tett volna a bajba jutott devizahitelesekért, mint Magyarország és annak kormánya. A miniszterelnök hozzátette: a kormány továbbra is egyik legfontosabb feladatának tekinti a lakáshitelesek problémájának megoldását.
