Közeledik 2013 márciusa, júliusa, amikor lejár a jelenlegi jegybanki vezetés egy részének mandátuma (Simor András elnöké március 3-án, Karvalits Ferenc alelnöké pedig március 27-én, Király Júliáé július 3-án) – hívja fel a figyelmet a Napi.hu. Azért érdekes ez, mert ahogy közelednek ezek a dátumok, úgy egyre erősödnek a piaci találgatások, hogy a kormány milyen módon próbálja majd a devizatartalékok egy részét gazdaságélénkítésre fordítani.
A devizatartalék pedig jócskán nőt, a válság miatt. A 2008 őszi 16 milliárd euró helyett 2011 őszére már 35 milliárd euró körüli összegre rúgott, jelenleg pedig 31 milliárd euró felett van. Azért volt fontos növelni, mert a válság óta a piaci szereplők a korábbinál is jobban figyelik, mekkora egy ország devizatartaléka.
Hogy megmarad-e a jelenlegi devizatartalék az MNB-vezetés cseréje után is, azt ma még nem tudni. A Napi.hu szerint a kormányzatnak lehetnek ötletei. Mint ahogy közgazdáknak is vannak.
Még augusztus elején egy HVG-interjúban fogalmazta meg Mellár Tamás konzervatív közgazdász a jegybank devizatartalékai felhasználásának egyik lehetséges módját. E szerint az állam kereskedelmi bankokat alapítana és devizában adna nekik hitelt. Ezzel lecserélhetnék a lakosság és az önkormányzatok devizahiteleit forinthitelekre. S így az MNB devizatartaléka átalakulna a kereskedelmi bankokkal szemben fennálló forintköveteléssé.
De elképzelhető egy még radikálisabb verzió is: ha a jegybanki tartalékból törlesztenék a devizaadósságot. Emiatt sokat gyengülne a forint és nőne az infláció, elinflálva a forintadósságot és növelve az export versenyképességét – említette meg a lap.
Bár mindkét elképzeléstől szinte egybehangzóan óvják a kabinetet − mondván, alacsony devizatartalékkal “fegyver nélkül marad az ország” (Bod Péter Ákos), illetve “a piacok ítéletével nem lehet és nem is szabad hosszabb távon szembe menni” (Surányi György) −, a jövő homályos. Ha már több látszik belőle, a piac véleményét az euró−forint árfolyam alakulása pontosan jelzi majd – összegeztek.
