A KSH gyorsbecslés szerint júliusban 1,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben és a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1 százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,9 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene.
Bíztató jel
A Takarékbank elemzője szerint az 1,2 százalékos forgalomnövekedés várakozáson felüli. Az előzetes becslés alapján ugyanis 0,9 százalékos pluszra számítottak. Supppan Gergely úgy látja, a szerény mértékben növekedő kiskereskedelmi forgalom összhangban van a fokozatosan javuló fogyasztói bizalommal is. Szerinte a júniusban mért visszaesés átmenetinek tekinthető. Azt azért ne felejtsük el, hogy nemcsak a június, de az első félév is mínuszos volt. Suppan ettől függetlenül úgy látja, idén összességében akár a 1,5 százalékot is megközelítheti a kiskereskedelmi forgalom növekedése.
A kereskedők nem ennyire optimisták
Az Országos Kereskedelmi Szövetség a számok mögé nézett, és nem ennyire opitimista. Mergállíptják, hogy a háztartások összes fogyasztási célú kiadása 2013. első hat hónapjában 7361 milliárd forint volt, a tavalyi év azonos időszakához képest 176 milliárd forinttal több.
Ezen belül az áruházakban 3845 forintot költöttek a vásárlók 2013. első félévében, a tavalyi első hathavi 3796 milliárd forinthoz képest, a különbség mindössze 49 milliárd forint. Ez azt jelenti szerintük, hogy a több jövedelemnek (itt az 5 százalékos reálbér-növekedésre utalnak) csak kisebb részét fordítják áruházi vásárlásra. Felteszik, hogy még mindig sok teher nehezedik a háztartásokra, így fogyasztásuk egyes időszakokban mért növekedése is csak visszafogott lehet.
A júliusi KSH-adatsor megerősíti szerintük azt az előrejelzésüket, hogy a kereskedelmi fogyasztás, az áruházi vásárlások 2013-ban elérhetik az előző évi szintet, ami egyébként a válságos évek mélypontja volt. Ehhez az szükséges az OKSZ szerint, hogy a második félévben az eddigi hullámzást kiegyensúlyozottabb elmozdulás váltsa fel. Döntő kérdés lesz az élelmiszer-, továbbá az üzemanyagárak második félévi alakulása, továbbá az online-pénztárgépátállás fehérítő hatása is – tették hozzá.
Arra is felhívják azonban a figyelmet, hogy a költségvetési kimutatások szerint a január-júliusi áfabevétel 1526 milliárd forint volt, 127 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. S a 491 milliárd forintnyi jövedékiadó-bevétel is elmaradt a tavalyitól, 17 milliárd forinttal.
NGM: jelentős bővülés
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a beérkezett kiskereskedelmi adatok megerősítik a 2013. második negyedéves részletes GDP adatait, amelyben a háztartások fogyasztásánál 0,7 százalékos növekedést mértek.
Fotó: Neményi Márton
A minisztérium kiemeli, hogy az előző negyedévhez viszonyítva, minden felhasználási tétel élénkült, így a háztartások fogyasztásán kívül a kormányzati fogyasztás, a beruházások, az export és az import is.
A GDP egyébként a korábbi gyorsbecslésnek megfelelően kiigazítatlanul 0,5 százalékkal nőtt az idei második negyedévben a tavalyihoz képest. Abban sincs változás, hogy a naptárhatással kiigazított adatok mindössze 0,1 százalékos növekedést mutatnak, s ilyen hajszálnyi a plusz az előző negyedévhez képest is. A mezőgazdaság a tavalyi gyenge eredménye után most plusz 17,2 százalékot, az építőipar az évek óta tartó mélyrepüléshez képest 6,9 százalékos növekedést mutatott. Az ipar teljesítménye viszont 0,8 százalékkal csökkent a tavalyi második negyedévhez képest. A beruházások viszont négyéves volumencsökkenés után újra nőttek, s 0,8 százalékkal járultak hozzá a GDP-növekedéshez.
Üröm az örömben, hogy a Világgazdasági Fórum (WEF) versenyképességi listáján ismét visszacsúsztunk, ezúttal három helyet. Még sosem volt ennyire rossz helyezésünk 2005 óta, mióta szerepelünk a listán.