Kézen fogva 
Néhány hónapja kapott szárnyra a hír, mely szerint a huszonöt áruházzal rendelkező John Lewis brit áruházlánc megvásárolta a legnagyobb brit online kereskedőházat, a Buy.com-ot. A felvásárlás egy folyamat kezdetének tűnik, mivel az Amazon.com és a világ legnagyobb kereskedőlánca, a Wal-Mart is tárgyalásokat folytat egy stratégiai szövetség kialakításáról. Szakértői vélemények szerint a hagyományos és internetes kereskedőházak összekapcsolódása természetes folyamat.
A 2000 márciusában indult és hetente 3 ezer új vásárlóval gyarapodó angliai Buy.com – az amerikai tulajdonú Amazon és eBay mellett – az egyik legnagyobb internetes kereskedő a világon. A John Lewis a felvásárlással egy már jól működő és tekintélyes ügyfélkörrel rendelkező céghez jutott hozzá, megspórolva magának azt a fáradságot, ami egy online áruház beindításához szükséges. A Buy.com viszont gyors és egyszerű megoldást talált likviditási problémáinak kezelésére. Az e-kereskedőház ugyanis minden tekintetben hasonlít a többi veszteséges dotcom cégre, mivel csak 2000. negyedik negyedévében 27,4 millió dollár veszteséget könyvelt el.
Az Amazon.com már korábban is kötött megállapodásokat: a Greenlight.com céggel – amelyben amúgy 5 százalékos részesedéssel is bír – 2000 augusztusában autók online értékesítéséről állapodott meg, a Sotheby’s aukciós házzal árveréseket szervez, és az Egyesült Államok legnagyobb játékáruház-láncát birtokló Toys ‘R’ Us vállalattal pedig játékot árul. A Toys ‘R’ Us esetében a játékcég kezeli az árukészletet és reklámoz, az Amazon.com pedig üzemelteti az online áruházat, továbbá csomagolja és szállítja az interneten rendelt árut.
A hagyományos áruházzal egyidejűleg internetes kereskedelmi részleget is működtető vállalatok általában nem veszteségesek, online egységüket a még mindig nyereséges bolti eladásaikból tudják finanszírozni. A Buy.com vagy az Amazon.com ugyanakkor gyakorlatilag költségszinten – vagy az alatt – kénytelen értékesíteni, hiszen elsősorban ezért érdemes vásárolni náluk, ebben rejlik népszerűségük titka. Az internet átláthatósága és a piacra való belépés korlátainak hiánya miatt viszont e cégek sohasem érezhetik magukat biztonságban, és a jövőben sem árulhatják drágábban könyveiket, hang- és képanyaghordozóikat.
Nincs is könnyű helyzetben az Amazon.com, a világháló legnagyobb könyvkereskedője – sőt minden internetes kereskedőcég mintája -, amely becslések szerint az amerikai 20 milliárd dolláros évi forgalmú könyvpiac mintegy 10 százalékát birtokolja. Ezzel az online könyveladások csaknem 90 százalékát tartja kezében. A cég alapítója, Jeffrey P. Bezos – barátai és kollegái minden tiltakozása ellenére – egy sikeres befektetési alap menedzseri állását hagyta ott 1994-ben, amikor New Yorkból Seattle-be települt, mert a fejébe vette, hogy az akkor még az ősrobbanás előtt álló interneten könyvet fog árulni. Az idő múlása az ő döntését igazolta, mivel Bezos a Forbes gazdasági magazin legutóbbi listáján 4,7 milliárd dolláros vagyonával az Egyesült Államok 48. leggazdagabb személyeként szerepel, a Time amerikai hetilap pedig 1999-ben az év emberének választotta.
Cégét nem véletlenül alapította meg Seattle mellett, hiszen ott minden együtt volt, ami vállalkozása sikeréhez kellett: az új csúcstechnológiai ígéretekre leső kockázati tőketársaságok, a Szilícium-völgy környékére sereglő szoftverfejlesztők, Amerika legnagyobb könyvnagykereskedője, az Ingram Book óriásraktára. A cég a világhálón keresztül óriási mennyiségű könyvet kínál, amelyekből minimális mennyiséget tart raktáron, ám kiváló szervezéssel a megrendeléseket az Egyesült Államok területén általában három napon belül (felárért pedig másnapra) teljesíti. A kereskedelmi lánc közvetítőit kiiktatva általában 20-40 százalék kedvezményt ajánl a könyvekre, miközben a hagyományos könyváruházak csak a sikerlistákon szereplő műveket adják olcsóbban.
Az Amazon.com számos internetes vállalkozásban tulajdonos. A brit, német és a francia leányvállalata után elindította a japánt is, amellyel a világ második legnagyobb könyvpiacán igyekszik megvetni a lábát. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a vállalatnak, az 1999. évi 720 millió dolláros veszteség után, a 2000. június 30-i állapotok szerint 2,1 milliárd dollárra duzzadt az adósságállománya, miközben elmúlt évi összes forgalma 2,76 milliárd dollárt tett ki. A Lehman Brothers pénzügyi elemző cég februári elemzése arra figyelmeztetett, hogy a vállalat rendkívül alacsony készpénzállománya már veszélyezteti a működést, s erre hivatkozva óva intett az Amazon kötvényeinek megvásárlásától.
Kis Gergely
Mindössze 900 millió forint, azaz körülbelül 3 millió dollár értékben vásároltunk az interneten az elmúlt évben, ami a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom egy ezrelékét sem éri el. Ez a szám ráadásul jóval alulmúlja a hasonló fejlettségű és lakosú Csehország B2C (fogyasztói online kereskedelmi) adatait is: a csehek ugyanis 8 millió dollárt költöttek el a neten. Az IDC piackutató cég szerint a lemaradásnak az az oka, hogy a nagy online kereskedő oldalak nálunk körülbelül egy évvel később indultak.
Valószínűleg nem ez az egyetlen ok, amiért az áttörés várat magára. A magyarok bizalmatlanok az online fizetéssel szemben, és az internetes áruházaktól legalább 10-15 százalékos árengedményt várnak el. Ezek a megállapítások már a Dotkom Internet Consulting és a Bell Research közösen készített kutatásából derülnek ki. Emellett a vásárlóknak a legnagyobb gondot az áruk házhoz szállítása okozza. A megrendelő ugyanis még akkor is kénytelen hosszabb ideig otthon tartózkodni, ha aznap szállítják ki a kért terméket. Ráadásul a szállítási költségek is magasak; e téren – a nemzetközi tapasztalatok szerint – változást csak az e-kereskedelmi megrendelésekre szakosodott cégek megjelenése hozhat. Az online vásárlás legnagyobb előnyének azt tartják, hogy egy helyről számtalan terméket és termékinformációt tudnak begyűjteni. Az IDC szerint az idei év végére áttörés tapasztalható majd a magyar elektronikus kiskereskedelem területén, és a tavalyi 3 millió dollár helyett már 13 milliót (közel 3,8 milliárd forintot) hagyunk online boltokban. A növekedéssel kapcsolatos várakozások pedig még ennél is optimistábbak (lásd a grafikont).
A hazai tapasztalatok is igazolják azt a szakmai megállapítást, miszerint nagyobb eséllyel indulnak azok az internetes kereskedések, amelyek mögött egy “kővállalat”, azaz a hagyományos kiskereskedelemben dolgozó cég áll. Az egyik bizonyíték erre a FotexNet, amely tavaly karácsonykor 100 millió forintot meghaladó bevételt generált, és amely 2001-ben 1,5 milliárd forintos bevételt tervez, de a Libri könyváruháza is 70 milliós eladásra számít az idén ezen a csatornán. Nyilvánvaló az is, hogy olyan áruknak van sikerük az online kereskedelemben, amelyek könnyen szabványosíthatók, amelyeket a vásárló nem akar kézbe vagy alaposan szemügyre venni.
A Store Wizard internetes kereskedelmi rendszert fejlesztő Erba 96 Kft. egy tanulmánya szerint a netes kereskedőknek érdemes odafigyelniük azokra, akik hagyományos úton vásárolnak meg egy terméket, de azt az interneten választják ki. Ebben a témában hazai statisztikák ugyan még nincsenek, de a nyugati felmérések azt mutatják, hogy ezek a fogyasztók háromszor annyian vannak, mint azok, akik a vásárlást is a neten keresztül intézik.
Az e-kereskedelmen sokat lendíthet az internethasználók számának növekedése (jelenleg 800 ezer és 1 millió fő közé teszik a webhasználói kört), de legalább ilyen fontos, hogy változzanak a nethasználati szokások. Magyarországon még mindig nagyon nagy a netet szinte csak e-mailezésre, esetleg böngészésre használók aránya. A szokások pedig csak akkor változnak meg, ha olyan szolgáltatást kap a fogyasztó, amelyik kényelmes és amelyikkel szemben bátran táplálhat bizalmat. Például az Egyesült Királyságban elterjedt fizetési mód, a telefonon keresztül történő kártyás fizetés ma nálunk – illetve az egész régióban – ismeretlen, pedig alkalmazása erősíthetné a vásárlók bizalmát.
