Az ördöggel is cimborálnék a nemes cél, a daganatos kisgyermekek gyógyítása érdekében – a Népszabadság tavalyi cikke szerint évekkel ezelőtt ez volt Balogh István, a Gyermekrák Alapítvány (GYA) vezetőjének szava járása. Az egykori bűnügyi fotós súlyosan rákbeteg kisfia kórházi kálváriája után beszélt így, azután tehát, hogy – elmondása szerint – valósággal megküzdött az orvosokkal a fia életéért, azért, hogy Roland egyénre szabott kezelést kapjon. A gyógyulás után fejébe vette, hogy ugyanezt a harcot megvívja a magyar egészségüggyel is: 1997-ben egy könyvben foglalta össze tapasztalatait, amelyben az orvosoknak és a kórházi rendszernek üzent hadat, majd ugyanebben az esztendőben alapítványt hozott létre a daganatos gyerekek gyógykezelésének segítésére, egy speciális kórház létrehozására. Lassan egy éve – ha nem is az ördöggel cimborálva – újfajta, különös eszközöket is bevetve vívja harcát, ezúttal az adóhatósággal, a tét pedig pénz, méghozzá nem is kevés. Személyi jövedelemadójuk 1 százalékából ugyanis 1999-ben összesen mintegy 103 millió forintot utaltak át a polgárok az alapítvány céljaira, 2000-ben pedig még ennél is többet, 134 milliót – miközben a szervezetnek elvileg nem is volt joga erre biztatni az embereket. A harc most már a médiában, a politikusok között és a bíróságokon folyik, a pénz pedig éppen parkoló pályán van, valahol az alapítvány számlája és az adóhatóság között félúton.
AZ ALAPHELYZET. Érdekes módon ebben a küzdelemben annak ellenére áll nyerésre az alapítvány vezetője, hogy az alaphelyzet világos: a törvény szerint bejegyzésük után minimum 3 évet mindenképpen ki kell várniuk még a kiemelten közhasznú szervezeteknek is, mielőtt belevághatnának az szja 1 százalékának gyűjtésébe, ennél rövidebb időt – 1 évet – csak a közalapítványoknak tesz lehetővé a jogszabály. Az alapképletet már Balogh István sem vitatja, legfeljebb igazságtalanul megkülönböztetőnek tartja, s ebben a jelek szerint a teljes politikai spektrumot is maga mellé állította.
POLITIKAI HÁTSZÉL. A múlt héten az egészségügyi és a társadalmi szervezetek bizottságának ellenőrző albizottsága tartott együttes ülést, s ott kormánypártok és ellenzékiek is a törvény esetleges felülvizsgálatát fontolgatták. A “politikai hátszélnek” azért lehet különös jelentősége, mert az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), éppen a törvénytelen alaphelyzetre hivatkozva, egyelőre visszatartja azt a 134 millió forintot, amelyet az adózó polgárok tavaly utaltak át kifejezetten az alapítvány céljaira. Az alapítvány és az adóhatóság között bírósági eljárás múlt heti peren kívüli szakaszában a Fővárosi Bíróság ennek az APEH-eljárásnak a sorsáról nem határozott, közölte viszont, hogy 15 napon belül eldönti: végzést hoz-e, avagy az Alkotmánybírósághoz fordul a testület. Balogh István mindenesetre erkölcsi okokra apellálva folytatja a jogi harcot ezért a pénzért is, mondván a 134 milliót nekik szánták az emberek. Teszi ezt annak ellenére, hogy a kormány a múlt év végén a költségvetés általános tartalékából szinte fillérre ugyanennyit már átutalt az alapítvány számlájára. Nem világos, hogy egy furcsa véletlen kifizetésről van-e szó – amint azt az egészségügyi tárca képviselői állítják és erre hivatkozva esetleg a pénzt is visszakövetelnék -, vagy pedig valamiféle adókompenzációként jutott a GYA az összeghez.
Az APEH szerint tavaly hibásan kiutalt 103 millió forint további sorsa szempontjából a nagy kérdés az: jóhiszeműen járt-e el az alapítvány, amikor a törvény szava ellenére döntött a gyűjtésről. Az adóhatóság ugyanis az eredeti hibája és az azt követő késlekedése után most már csak akkor követelheti vissza a pénzt, ha sikerül bebizonyítania az alapítvány rosszhiszeműségét. Első körben a Fővárosi Bíróság súlyos eljárási jogszabálysértésre hivatkozva törvénytelennek találta, hogy az APEH a kifizetés után 11 hónappal felülvizsgálta korábbi határozatát és visszavette az összeget, vagy legalábbis azt, amit az alapítvány számláján talált.
“Itt az egyértelmű bizonyíték arra, hogy jóhiszeműen jártunk el” – veszi elő az alapítvány irodájának nagyszekrényéből a szerinte perdöntő videokazettát Balogh István. Ezen a kazettán az APEH titkársági főosztályvezetője beszél egy 1998-as reggeli tévéműsorban, nyilatkozatában pedig egy kalap alá veszi a kiemelten közhasznú szervezeteket a közalapítványokkal. Azt persze az alapítvány vezetője is elismeri, hogy az “illetékes elvtárs” tévés nyelvbotlásának nincs jogi relevanciája, ráadásul a szakember – az alapítvány kérésére – már másnap helyesbített és egyértelműsítette a helyzetet. Jóhiszeműsége további alátámasztásául azt hangsúlyozza, hogy hat neves adószakértő véleményét kikérték, s közülük három zöld utat adott volna a hároméves határidő előtti gyűjtésnek, igaz, a többiek nem.
Burillák Attila, az APEH szóvivője erre azt mondja, hogy egyértelmű a rosszhiszeműség, hiszen a három nemleges válasz közül kettőt olyan, akkor is hivatalban lévő pénzügyi csúcsvezető jegyez, mint Thuma József akkori helyettes pénzügyminisztériumi államtitkár, illetve Vámosi-Nagy Szabolcs, az adóhatóság elnökhelyettese. “Semmiféle jogi lehetőség sincs arra, hogy a tavalyi felajánlásokból összegyűlt 134 millió forintot kiutaljuk, és az 1999-es év után tévesen kifizetett 102 milliót is le kell emelnünk a szervezet számlájáról” teszi egyértelművé a helyzetet Burillák Attila, aki szerint hamarosan fellebbeznek a bírósági döntés ellen.
A MÉDIAHARC. Rosszmájúak szerint egyébként soha jobbkor nem jöhetett volna a GYA számára az, hogy éppen az adóbevallási csúcsszezon kezdetén, vagyis a személyi jövedelemadó 1 százalékának márciusban esedékes felajánlása előtti, a civil szervezetek számára amúgy is elsőrendű fontosságú kampányidőszak kellős közepén csúcsosodott ki az alapítvány és az APEH közötti vita. Miközben ugyanis az adóhatóság a számukra negatív bírósági döntés ellenére azt tervezi, hogy a maradék és a szervezet számláján január végéig lekötött 90 millió forintot is leemeli abból a 103 millióból, amelynek jogosságát vitatja, az alapítvány szervezői éppen egy jótékonysági szuperkoncertre készülnek. Az APEH újabb “rátenyerelős” akciója utáni hét végén a hazai popélet színe-java – Auth Csillától a VIP együttesig – felsorakozik tehát az alapítvány ügyének támogatására, a siker pedig nem kétséges. Ráadásul az év elejei botrány után az is egyre valószínűbb, hogy a GYA ismét lekörözi majd az olyan hagyományos civil szervezeteket, mint például a Magyar Vöröskereszt, s a legtöbb pénzt gyűjti be a felajánlható 1 százalékokból.
