Lényegében a korábbi hasonló rendezvéinyeken érzékelhető hangulat uralkodott a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) múlt heti bécsi értekezletén – legalábbis annak számára, aki csak a felszínt látta. A megszokott külsőségek mögött azonban érezni lehetett, hogy megint kicsúszhat az OPEC kezéből az olajpiac kontrollja. Semmilyen meglepetést nem is okozott ezért, amikor a tárgyalások végeztével közölték a döntést: a kitermelési volumen változatlan marad.
KUTYASZORÍTÓ. A New York-i World Trade Center tornyainak lerombolása után az olajárak egy rövid időre a magasba szöktek. Utóbb viszont mintegy 30 százalékkal, barrelenként 21 dollárra zuhantak. A kereskedők hirtelen kevésbé aggódnak az ellátási problémák miatt. Sokkal inkább félnek attól, hogy a kereslet megcsappanhat, az OPEC pedig nem lesz képes a szokásos módon a termelés visszafogásával reagálni. “Kétségtelen – nyilatkozta Ali Naimi, Szaúd-Arábia olajminisztere -, hogy a szeptember 11-i események erőteljes hatást gyakoroltak a piacra, ahol most arra számítanak, hogy az események nyomán csökken a kereslet.”
Az persze megjósolhatatlan, ha kitör a háború, az milyen hatással lesz az olajárakra, kivált, ha a esetleg a fő termelők közé tartozó Irakra is csapást mérnek. De ameddig nem bontakozik ki olyan konfliktus, amely felhajtja az árakat, addig Naimi és az OPEC más meghatározó alakjai – köztük Abdullah szaúdi trónörökös – kutyaszorítóban vannak. A gazdasági növekedés megtorpanása miatt valószínűleg visszaesik a kereslet a kartell nyersolaja iránt. Az OPEC a legutóbbi időkig válaszolhatott az ilyen fejleményre a kitermelés csökkentésének bejelentésével. Amennyiben azonban ezt most megtenné, azzal a rossz oldalra állna a Bush-kormányzat által a terrorizmus ellen meghirdetett háborúban. Úgy tűnik, a szaúdiak átmenetileg enyhítettek is álláspontjukon, miszerint minden eszközzel tartani kell egy meghatározott árszintet. Egy nagy olajtársaság egyik vezetője szerint az olajpiac alapvető változás küszöbén áll.
ELLENŐRIZHETETLEN ÁRRÉS. Az OPEC arra kényszerülhet, hogy elfogadjon egy, a Naimi által védeni próbált 28 dollár/barrelnél jóval alacsonyabb árat. Sőt, ha a globális gazdasági helyzet tovább romlik, az esés akár ellenőrizhetetlenné is válhat.
Van még egy körülmény, amely amellett szól, hogy a szaúdiak hagyják süllyedni az árakat: erősödik a meggyőződés, hogy bizonyos fokig ők is felelősek a szeptember 11-én történtekért. Nemcsak azért, mert a gépeltérítők közül többen szaúdiak voltak, hanem azért is, mert – mint ottani források elismerik – a szélsőséges iszlám szervezeteket, amilyen az Oszama bin Laden-féle is, a királyságból pénzelik. “A szaúdi kormány nem tudta ellenőrzése alatt tartani a helyzetet” – állítja Navaf Obaid szaúdi olajelemző.
AZ OPEC MÁSODIK ELJÖVETELE. Hosszabb távon sok múlik azon, hogy az OPEC-en belüli, Szaúd-Arábia, Irán és Venezuela alkotta meghatározó szövetség túléli-e az elkövetkező hónapok megpróbáltatásait. Abban, hogy az utóbbi két év során az árakat sikerült 30 dollár közelében tartani, az egyik fő tényező Abdullah magatartása volt: a herceg kiengesztelte az OPEC héjáit, támogatva a termeléskorlátozásokat – az Egyesült Államok rovására.
Ez a politika mára eróziónak indult. Noha a kartell szeptemberben állítólag napi 1 millió barrellel csökkentette a kitermelést, a tagok közel 800 ezer barrellel túllépik a megállapított együttes napi plafont. A legnagyobb bizonytalansági tényező az, mennyivel fog mérséklődni a kereslet. Jelenleg a világ egészét tekintve a napi kínálat 1,5 millió barrellel magasabb a keresletnél. Ha az egyensúlyhiány még hónapokig eltart, tetemes készletek halmozódnak fel, s ez még inkább lenyomja az árakat.
A legtöbb OPEC-tag egy ideig el tudja viselni az alacsonyabb árszintet. A Petroleum Finance számításai szerint Szaúd-Arábia, Irán, Venezuela, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait együttesen 500 milliárd dollárnál nagyobb tartalékkal rendelkezik. Aligha célszerű azonban felélni pénzüket. Sok minden bizonytalan, s meglehet, a 21. század kezdetére lecsengett az OPEC második eljövetele.
