Közeledvén a jövő évi választásokhoz, már nemcsak a szabad demokraták, de a szocialisták is adócsökkentést szorgalmaznak. A kormány azonban – annak ellenére, hogy szóvivője szerint “rokonszenves”, s pénzügyminisztere szerint is megfontolásra érdemes javaslatról van szó -, hivatkozva az egyébként más okok miatt alaposan átszabdalni tervezett kétéves költségvetésre, ellenáll. Pedig – képletesen szólva – két legyet üthetne egy csapásra. Arról van szó ugyanis, hogy egy egyszeri érzékelhető adócsökkentéssel teljesítenék a legnagyobb kormánypárt három éve tett választási ígéretét, ráadásul az adócsökkentés gazdaságélénkítésre is kiválóan alkalmas eszköz.
Ennek ellenére némi leegyszerűsítéssel állítható, hogy noha a kormány nemrégiben 300 milliárd forint többletbevétel sorsáról döntött, a napokban pedig 200 milliárdos gazdaságélénkítő csomagot állított össze, az adócsökkentés révén az adózóknál maradó összeg alig haladja meg a 30 milliárd forintot.
Az állam nem hagyhatja magára a gazdaság szereplőit, a honi iparnak szüksége van a háttértámogatásra ahhoz, hogy 4-7 százalékos gazdasági növekedést tudjon produkálni – ad magyarázatot Domokos László, a Fidesz-MPP gazdasági szakértője a kormányzati lépésekre. Véleménye szerint ebben a bizonytalan világgazdasági környezetben rendkívül fontos, hogy növekedjenek az állami megrendelések, így is emelve a gazdaság növekedési ütemét. Domokos úgy gondolja, hogy olyan rövid távú választási érdek miatt, mint az adócsökkentés, nem lehet veszélyeztetni a stabil egyensúlyi növekedést. Ráadásul szerinte egyáltalán nem biztos, hogy az adócsökkentés élénkíti a gazdaságot, hiszen – mint mondja – recessziós időszakban a polgárok inkább megtakarítanak, mintsem a fogyasztásukat növelnék.
A közeljövő
A kormányzati verdiktnek megfelelően az idén a Pénzügyminisztériumban a jövő évi adó- és járulékrendszer kialakítása során a stabilitásra és a kiszámíthatóságra helyezték a hangsúlyt. Így aztán a választások évében – némi leegyszerűsítéssel – csupán néhány közérzetjavító intézkedésre, egy-két uniós jogharmonizációs lépésre, s csekély számban jogalkalmazkodást segítő törvénymódosításra kell számítani. Másrészt viszont a tárcánál már javában folynak a munkálatok az adó- és járulékrendszerben 2003-tól, illetve az EU-csatlakozás idejéig meghozandó változásokról. Az szinte bizonyos, hogy az adózás rendjéről szóló, immár 10 éves törvényt jövőre újrakodifikálják, s nem kizárt, hogy hasonló sors vár az alig 6 éves, de ez idő alatt többször alaposan átszabdalt személyi jövedelemadó törvényre is. (A pénzügyminiszter ígérete szerint ekkor lehet szó némi adócsökkentésről az szja-ban.) Az áfa-törvény is alapos átalakításra szorul az EU-integráció jegyében: a csatlakozás idejére többek között meg kell szüntetni a gyógyszerek és a tankönyvek nulla kulcsát, közel 40 terméket és szolgáltatást át kell sorolni a kedvezményes kulcsból a normálba, s amennyiben a “hazai” versenyképességet biztosítani akarja a kormány, akkor a 25 százalékos áfa-kulcs fokozatos csökkentésébe is belekezd. Várhatóan 2003-tól a társasági adóban, sőt a helyi adók rendszerében is fontos átalakításokra lesz szükség.
A személyi jövedelemadó rendszerben végrehajtandó általános adócsökkentés miatt egyébként még különösebben magyarázkodnia sem kellene a kormánynak, hiszen erre garmadával lehet indokokat találni: azt, hogy a minimálbér után is adózni kell, vagy, hogy az átlagkereset már a legmagasabb adósávba esik, vagy, hogy a jelentős infláció mellett az évről évre kisebb reálértékű keresetek folyamatosan egyre magasabb adósávba csúsztak. Így alakul ki várhatóan az a helyzet, hogy jövőre az adózók közel 40 százaléka már a legmagasabb adókulcs szerint adózik (lásd a grafikont). De nem azért, mert évi 3-4 millió forint fölötti jövedelmük van, hanem csupán alig több mint egymillió forint. Pedig még közép- és kelet-európai viszonylatban is példátlan, hogy ilyen alacsony jövedelmet, ilyen magas elvonás terheljen. Lengyelországban például 5 millió forintnak megfelelő jövedelem fölött érvényesül ilyen magas adókulcs, de Szlovéniában is több mint 3 millió forintnyi éves kereset kell ahhoz, hogy ilyen magas legyen az adókulcs. Csehországban pedig alig több mint 30 százalék a legmagasabb adókulcs. A hozzánk hasonló gazdasági fejlettségi szintű közép-, illetve kelet-európai országokban az állam éves szinten 2-3 millió forintig sokkal kevésbé csapolja meg a jövedelmeket, mint nálunk. Különösen a cseh állam gáláns az adózóival szemben ilyen szintű jövedelem esetén: 2 millió forintnak megfelelő bruttó jövedelemből több mint 1,5 millió nettóban is az adózónál marad, a magyar állam viszont még 1,2 millió forintot sem hagy hasonló esetben a polgárnál.
A kormány néhány adócsökkentési javaslata• A nyugdíj mellett munkavállalók esetében az összevont adóalapba nem számít be a nyugdíj.
• A családi mezőgazdasági vállalkozóknak adó- és illetékkedvezményeket adnak.
• Az új lakások hiteltörlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény mértéke számottevően megnő: a törlesztő részlet 40 százaléka, de évente maximum ezer forint lehet több adótárs esetében is (lapzártakor még nem dőlt el, hogy a használt lakáshoz is ugyanilyen mértékű lesz-e).
• Megháromszorozódik a maximálisan igénybe vehető kisvállalkozói beruházási adóalap – kedvezmény: évi 10 millióról 30 millió forintra.
Mindezen okokat is mérlegelve, s persze figyelembe véve azt is, hogy nyugati árszint mellett mind kevésbé tarthatók fenn az alacsony jövedelmek, a szocialisták a minap nagyszabású adócsökkentésre tettek javaslatot (lásd külön). Burány Sándor, frakcióvezető-helyettes szerint alaposan át kellene szabni az adótáblát annak érdekében, hogy az adózók közel 90 százaléka csak 25 százalékos kulccsal adózzon. A szocialisták megemelnék a munkahelyi étkezési hozzájárulás kedvezményes határát, valamint az alaposan elinflálódott, így ma már csak eszmei értéknek nevezhető belföldi napidíjakat, valamint a gépkocsi rezsiköltséget. Fokozatosan eltörölnék a tételes egészségügyi hozzájárulást is. Burány állítja: az általuk javasolt csomag alig 150 milliárd forintjába kerülne a költségvetésnek, amit a jövő évi költségvetési többletbevételek bőségesen fedeznének.
A Fidesz fentebb már idézett gazdasági szakértője szerint következetes adócsökkentésre van szükség, nincs itt az ideje a nagy ugrásoknak, reformoknak. A vezető kormánypárt éppen ezért nem általános, nagymértékű adómérséklés mellett teszi le a voksát, hanem bizonyos, társadalompolitikailag is nélkülözhetetlen céloknak az adórendszeren keresztül is történő támogatását helyezi előtérbe. Ennek érdekében adókedvezményekkel támogatja évek óta a gyermeknevelést, az otthonteremtés támogatása jegyében ezért emeli jövőre a lakáshitelek törlesztése utáni adókedvezményt, vagy teszi lehetővé, hogy a nyugdíj mellett munkát vállalók jövedelme lényegesen kisebb adóteher alatt “roskadozzon”. Tehát szó sincs arról, hogy általában elvetnék az adócsökkentést, ráadásul a már két évre elfogadott adótörvény szerint némileg korrigálják az adótábla inflálódását is. “Nyitottak vagyunk az MSZP javaslataira is, amelyeket megvizsgálunk, de úgy gondoljuk, hogy az EU-csatlakozás idejére kell időzíteni az adórendszerben szükséges nagyobb mértékű átalakításokat” – tette hozzá Domokos László.
