Elsősorban nyugat-európai és skandináv megrendelőink igénylik, hogy szállítmányaink mellé a beültetett gének mentességét bizonyító tanúsítványokat mellékeljünk, ezek nélkül a papírok nélkül ugyanis azokat nem vennék át – hangsúlyozza a DNS-vizsgálatok jelentőségét a szójatermék-exporttal foglalkozó Tagai Export Kft. ügyvezetője, Tagai Péter. A külkereskedő az utóbbi két évben azt tapasztalta: ügyfelei számára elsőrendű fontosságú, hogy a vásárolt áru ne tartalmazzon genetikailag módosított fajtákat, így – bár többletköltséget okoz – vevőinek megtartása érdekében elvégezteti a szükséges genetikai vizsgálatokat.
KELETEN NÉPSZERŰ. Az Európai Unióban és Magyarországon jelenleg tilos a génmanipulált szervezetek – úgynevezett GMO-k – kereskedelmi célú szabadföldi termesztése. Az exportált termények – elsősorban kukorica – esetében a vevők által megkövetelt laborvizsgálatok inkább százalékokról, határértékek betartásáról szólnak, mintsem annak valós kockázatáról, hogy esetleg nem engedélyezett módosított fajtát szűrnének ki. A szigorú hazai és uniós szabályok miatt elvileg lehetetlen, hogy az itthon betakarított kukorica, paradicsom, repce vagy bármilyen más növény génmanipulált legyen. A laboratóriumi tesztekkel így legfeljebb azt lehet kimutatni, hogy a termeléstől a betakarításon és szállításon át a feldolgozásig húzódó láncban valahol GMO-val érintkezett a termény – sokan, például a bioárukkal kereskedők már ezt sem tartják kívánatosnak.
A módosított növénnyel való szennyeződés nem rendkívüli esemény. Ez történt például az Agrograin Kereskedelmi Rt. által a tengerentúlra szállított kukoricával is. “A rijekai kikötőből vett mintákban GMO-t találtunk. Kiderült, hogy ugyanazokat a silókat használtuk a kivitt kukorica tárolására, amelyekben dél-amerikai exportőrtől származó szóját őriztek. A szójapor a vizsgálatban szennyeződésként jelentkezett” – meséli Orbán Imre, a cég vezérigazgatója. Hasonló eset a Glencore Grain Hungary Kft-vel is megesett; az általuk Gödöllőn vizsgáltatott és szennyezettnek ítélt kukoricában szintén a nem megfelelően tisztított szállítóeszközből került a GMO – igaz, ott is elhanyagolható mennyiségben, így a megrendelők még átvették a szállítmányt.
Húsbavágó problémákAz importált termények esetében a szójánál lehet leginkább arra számítani, hogy idegen géneket tartalmaz, ezért ez a növény a hazai GMO-tesztek egyik leggyakoribb alanya. Mivel a világon termelt szója 70 százaléka már módosított, onnan jó eséllyel kerül Magyarországra GMO. A szállítmányokat pedig nem mindenki fogadja tárt karokkal. Előfordult például, hogy a fogyasztók igényei miatt egy csokoládégyár fordult az MBK-hoz, hogy vizsgálja meg az amerikai szójából készült alapanyagot. A módosított szója a takarmányokban is előfordul. Az ezeket fogyasztó sertés, szarvasmarha vagy baromfi húsát azonban sokan ma már nem veszik meg. Ilyen cég például a McDonalds, amely az itthon árusított csirkemell filét hazai beszállítóktól vásárolja. Hogy dolgában biztos legyen, a baromfiak takarmányozására vonatkozóan is megköveteli a GMO-mentességi tanúsítványt – például a tenyésztőknek kukoricát szállító Agrograin Kereskedelmi Rt.-től, amely ezért a hazai GMO-laborok rendszeres ügyfele.
Az Agrograin vezérigazgatója úgy számol, amennyiben a vetőmagtól a feldolgozásig minden szakaszban ügyelnek arra, hogy az elkülönítés tökéletes legyen (amivel például az Egyesült Államokban többnyire egyáltalán nem foglalkoznak), az 12 százalékos költségnövekedést jelent. Ezt egyre több vásárló hajlandó megfizetni. Márpedig amíg ez így van, nemcsak a szállítás és feldolgozás során érdemes biztosítani a GMO-mentességet, hanem az imázs megőrzése érdekében megérheti az országhatárokon kívül tartani az összes módosított fajtát. A Figyelő által felkeresett külkereskedők szerint a kényes nyugati fogyasztók GMO tekintetben még kitűnően ítélik meg hazánkat. Úgy vélik, ezt a képet kár lenne elrontani, függetlenül attól, hogy paradicsomról, kukoricáról, repcéről vagy burgonyáról van szó.
A tőlünk keletebbre fekvő országokból származó kukorica esetében azonban már nemcsak szennyeződéstől lehet tartani. Bulgáriában 40 ezer, Romániában 70 ezer hektáron termesztenek módosított szóját és kukoricát, s Ukrajna és Oroszország földjein – az ellenőrizetlen vetőmagellátás miatt – szintén előfordulhat manipulált növény. Ezért a keleti kukoricát közvetítő hazai kereskedőknek – megrendelőik igényeihez alkalmazkodva – a legtöbb esetben muszáj DNS-vizsgálattal meggyőződniük a GMO-mentességről.
LABOR ÜZLET. Ami azonban kiadás az egyik vállalkozásnak, bevétel egy másiknak; a genetikailag módosított, génmanipulált fajták és a belőlük készült élelmiszer-alapanyagok, élelmiszerek körül kialakult fogyasztói mizéria jó üzletet jelent azok számára, akik megfelelő szürkeállománnyal és felszereléssel rendelkeznek az idegen gének kimutatására. A Magyarországról exportált kukorica mennyisége egy-egy jó évben két millió tonna (lásd táblázatunkat). Ennek tetemes része pedig “bizalmatlan” országokba megy, ahol fontos, hogy az áru ne tartalmazzon genetikailag módosított organizmusokat. Az utóbbi időben elhíresült Concordia Közraktár Kereskedelmi Rt. érdekeltségébe tartozó Gabona Control laboratóriuma felismerte ezeket az új piaci igényeket, és az országban először épített fel kereskedelmi célú GMO-laboratóriumot. Az elmúlt év végére megvalósult beruházás 40 millió forintba került. Szabó Edith, a Gabona Control Központi Laboratóriumának vezetője elmondta, hogy a megtérülést néhány éven belül várják. A labor 2000-re vonatkozó árbevételi tervei nem valósultak meg, a megrendelések ugyanis csak az idén indultak be. A fordulatot egy baromfiexportőr megrendelése hozta: vásárlója biztos akart lenni abban, hogy a szárnyasok életük egyetlen szakaszában sem fogyasztottak GMO-t tartalmazó takarmányt.
ÉLVONALBAN. A referenciának is tekinthető nagy nyugat-európai szolgáltatókkal – például a már Amerikában is terjeszkedő híres német GeneScon hálózattal – azonos vizsgálati spektrumot nyújtó labort a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont (MBK) genetikusainak szakmai irányítása mellett állították össze. A gödöllői kutatóközpont már két éve rendelkezik a GMO-vizsgálatokra alkalmas technológiával, e tekintetben tulajdonképpen ők voltak az elsők a hazai GMO-szolgáltató piacon. Nagy István genetikus, az MBK GMO-szakértője elmondta: a megrendelések száma náluk is folyamatosan nő, ez évente immár több százat jelent, amelyből néhány millió forintos bevételre tesznek szert.
