Várhatóan legalább 150 milliárd forinttal több folyik be a fontosabb adókból az idén, mint amennyivel a költségvetés készítésekor számoltak. Így – akárcsak tavaly – most is módosítani kell a büdzsét, amit újfent az előző évről szóló zárszámadással egyszerre kívánnak letudni. Varga Mihály pénzügyminiszter a többletkiadásokat meghaladó pluszbevételekről beszélt, amely ekként, nettóban “csak” 10-20 milliárd forint, s a kormány hatáskörében elkölthető általános tartalékot duzzasztja majd (Figyelő, 2001/29. szám). Bruttóban, a szükségesnek tartott többletkiadásokkal együtt viszont legalább 150 milliárddal fejelik meg a közkiadásokat, ami eleve megkérdőjelezi a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget, holott a kormányfő ezzel indokolta tavaly, hogy kétéves költségvetés készül.
Az ellenzéki pártok és a gazdasági elemzők régóta figyelmeztetnek a bevételi többletre. Ezúttal is nagyobbra sikeredik az infláció a vártnál, ám ehhez most fokozottan társul az előrejelzéseket messze felülmúló bérnövekedés. A bértől függő bevételek – a személyi jövedelemadó és a tb-járulékbefizetések – jócskán felülmúlják a tavalyi, illetve az utóbbi öt évi időarányos teljesítést (lásd a grafikont). Ez nem csoda, hiszen az átlagkereset emelkedése felgyorsult, az eddig ismert adatok szerint mintegy 7 százalékponttal meghaladja azt az ütemet, amellyel a költségvetésben számoltak. A bérek alábecslésének mértéke még az infláció esetében produkált eltérésnél is nagyobb. Így aztán az szja-bevétel több mint 21 százalékkal gyarapodott a tavalyi első félévihez képest. Mivel a bruttó béremelkedés “csak” 16 százalék körüli, az adóterhelés érzékelhető emelkedésével kell számolnunk, a tavalyi folyamat (Figyelő, 2001/22. szám) látványos folytatásaként.
EmlékeztetőTavaly 134,3 milliárd forinttal több áfa és 60,2 milliárddal több szja folyt be a költségvetésbe, mint amennyit eredetileg terveztek. Augusztusban, amikor a kormány benyújtotta a parlamentnek az 1999. évi költségvetés végrehajtásáról (zárszámadásáról) szóló törvényjavaslatot, egy füst alatt az éppen futó költségvetés módosítását is javasolták, 89,4 milliárddal duzzasztva a bevételi és a kiadási oldalt. Főként a tb-lyukak betömése, az autópályapénzek Magyar Fejlesztési Bankba csatornázása, valamint az ÁPV Rt. privatizációs tartalékának feltöltése került terítékre. Októberben a kormánypártok 114,3 milliárdra dagasztották azt az összeget, amellyel a kiadások a többletbevételek terhére emelkedhetnek. Az ÁPV Rt. támogatását és a gyógyszerkasszát hizlalták tovább, ezenkívül 1,5-1,5 milliárdos apanázst ítéltek oda a Tokaj Kereskedőháznak, a Heti Választ elindító Természet- és Társadalombarát Fejlesztési Közalapítványnak és a Millenáris Kht.-nek, 2 milliárdot az Alfa TV alapítványának.
Még mindig maradt egy csomó elköltenivaló, így a kormány december végén “az év végén jelentkező pénzügyi problémák lezárásáról” címmel megalkotta a 2333/2000. számú határozatot. Ennek értelmében 94,5 milliárdot letéti számlára helyeztek, a költségvetési dolgozók béremelésére, nyugdíjkorrekcióra, bérlakás-programra, valamint ÁPV Rt.-s cégek kistafírozására. Végül is összesen 208,8 milliárdnyi többlet sorsát rendezték el.
A bér- és adónövekedésben persze szerepet játszik a jövedelmek legalizálódása, “kifehéredése” is. Így a minimálbéremelés a kormányzat szerint 2-3, más források szerint 3-4 százalékponttal növeli a kereseteket. Ugyancsak az adóalap kiszélesedését mutatja, hogy a zömében fejkvóta szerint fizetett egészségügyi hozzájárulásból a büdzsé több mint másfélszer annyit kasszírozott az első hat hónapban, mint egy évvel korábban (holott a fejkvóta “csupán” 3900-ról 4200 forintra, azaz 7,7 százalékkal nőtt). Ugyanakkor a nominális béremelkedésben vaskosan közrejátszhattak az inflációs várakozások is.
Részben persze az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt, amikor a köztisztviselői életpálya kialakításával és egyes közalkalmazotti csoportok bérkiigazításával növeli a fizetéseket, s ennek kapcsán a beszedett adókat is. Sőt, a pénzügyminiszter most többletbéreket helyezett kilátásba a költségvetési szférában. “A béremelkedés meghaladja majd a büdzsében tervezett 17 százalékos mértéket” – jelezte érdeklődésünkre Aradi Zsolt, a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezetője.
A Figyelő számításai szerint az első félévben társasági adóból 27,9 milliárd forinttal, vámokból 18 milliárddal, áfából 59, fogyasztási, jövedéki adóból 11, szja-ból pedig 40 milliárd forinttal több folyt be az 1996-2000. évek átlagának megfelelő időarányos mértéknél. Vagyis: amennyiben az idei adóbeszedés a korábbi évekhez hasonló ütemezésben zajlana, az említett mértékeknek megfelelő adóbevételi többlet keletkezne. A főbb adókból számításunk szerint legalább a már említett 150 milliárd, sőt, a tb-járulékkal együtt legalább 190 milliárddal több folyhat be az előirányzatnál.
ÚJABB BRAVÚR. Az eddigi bevételek még a múlt év időarányos beszedésénél is nagyobbak, ami nagy “bravúr”, hiszen 2000-ben a tetemes többletek elosztása “gond” maradt az év végére, sőt az idei év elejére is (lásd külön). Bár az áfa-visszaigénylés 35 százalékkal meghaladta a tavalyi első félévben visszafizetett összeget, az időarányos teljesítés ebből az adóból is lényegesen javult. Bizonyos területeken viszont bevétel-kiesések várhatók: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. valószínűleg töredékét fizeti be a rá penzumként rótt 36 milliárdos osztaléknak, elhalasztják továbbá a korábbi várakozás szerint 21 milliárdos bevétellel kecsegtető következő generációs (UMTS) mobiltelefon-koncesszió kiírását is.
Mi lesz a többletbevételekkel? Egy részüket – akárcsak tavaly – arra fordítják, ami miatt keletkeztek: a nagyobb infláció ellentételezésére, további jövedelem-kiegészítésekre. Így, mint a pénzügyminiszter jelezte, több lesz az adósságszolgálat, a fogyasztói árkiegészítés, a közszolgálati bérkifizetés, a gyes, a nyugdíjemelés. A nyugdíjakat már felül is vizsgálták, a júliustól folyósított összegek 14,2 százalékkal magasabbak a decemberieknél, ami a költségvetésben elhatározott, 10,3 százalékos emelésnél 46,5 milliárd forinttal több kiadást jelent a tb-nek.
JÁTÉK AZ IDŐVEL. A további részletek egyelőre még tisztázatlanok, így annál szabadabb a mozgás az idei és a jövő évi, továbbá a költségvetésen belülinek, illetve azon kívülinek tekintett pénzek között. A családi gazdaságok támogatására szánt 20 milliárd forint például, a jövő évi büdzsét terheli majd, ugyanakkor a külső üzletrészvásárlás támogatására az idén határozatilag odaítélt 12,7 milliárd nem lesz elég. Keveredik egymással az idei és a tavalyi költségvetés is. A többletbevételek sorsáról a 2000. évi zárszámadásban rendelkeznek majd, vagyis ugyanabban a dokumentumban, amelyben az elengedett MÁV-adósságról, valamint a 2000 végén sebtiben letéti számlára helyezett 94,5 milliárd forint sorsáról számolnak el. Az lesz aztán az “átlátható” elszámolás: egyszerre villannak föl a különféle pénzköltési idők – mintha csak tűzijáték lenne.
