Rájár a rúd az európai nagyvállalatokra. A brit Marks and Spencert az ellene folyó sorozatos politikai és civil tiltakozások után a bíróság is “bűnösnek” találta Franciaországban. A vád: gyárbezárás, amellyel a brit cég megsértette a munkavállalói jogok felett szigorúan őrködő helyi törvényeket. Egy másik nagyvállalatot, a francia Danone-t jogsérelmen egyelőre nem kapták rajta. Mégis, az élelmiszer-ipari óriásnak az üzembezárások és -áthelyezések miatt tüntető aktivistákkal, valamint néhány kormány és helyi önkormányzat rosszallásával és “saját” kormányának bojkottjával kell szembenéznie – Párizstól Győrig.
A tiltakozásokat nemcsak az azokra “hivatalból” rámozduló szakszervezetek karolták fel, de az utóbbi napokban számos európai kormány, így például a francia, a belga és a magyar, továbbá a helyi hatóságok is értésre adták: a nagytőke vélelmezett túlhatalmát korlátok közé kívánják szorítani (lásd külön írásunkat). Hogy mindez a – jobbára populista hangvételű – politikai szólamokon és a jogszerű működés megkövetelésén kívül mit is jelent, azt egyelőre homály fedi.
Mit nehezményez a Zoellick-jelentés?VÁMPROBLÉMÁK.
Magyarország preferenciális kereskedelmi megállapodást kötött az EU, az EFTA és a CEFTA országaival, valamint Törökországgal és Izraellel. Az egyezség nyomán az Egyesült Államokból származó termékeket terhelő vámok gyakorta sokkal magasabbak, mint a rivális uniós portékák esetében, sőt azok az EU egységes vámtételeit is meghaladják.
NEM VÁM JELLEGŰ GONDOK.Egyes amerikai exportcikkek magyarországi importját gátolja a nemrég létrehozott Páneurópai Kumulációs Rendszer, amely megszüntette azt a lehetőséget, hogy a rendszeren kívüli országok adott termékeinél elengedjék vagy mérsékeljék a vámot.
SZABVÁNYOK, MINŐSÉGI TANÚSÍTVÁNYOK.A génmanipulált agrártermékekről (GMO) elfogadott EU-konform törvény importkorlátozásokat vezetett be e területen. Magyarország és az unió az idén életbe lépő minőségtanúsítványi megállapodás (PECA) értelmében elismeri egymás minőségigazoló hatóságát, azaz import esetén nincs szükség új termékvizsgálatokra. Amerikai áru viszont akkor sem részesül ebben a kedvezményben, ha az EU-ban már bevizsgálták és viseli az uniós “CE” minőségtanúsító jelet.
KÖZBESZERZÉS.Magyarország még nem írta alá a WTO közbeszerzési egyezményét (GPA). A tavalyi 3710 tenderből csak 4 százalékon nyert külföldi cég. A közbeszerzési törvény három előírása is lehetővé teszi a magyar cégek preferenciális elbírálását: a kormányszervek eleve kizárhatják külföldi cégek jelentkezését; akkor is annak a pályázónak adhatják a megbízást, amelynek összetételében legalább 50 százalék a magyar részesedés, ha az általa benyújtott projekt 10 százalékkal drágább, mint a többieké; megkövetelhető helyi beszállítók vagy helyi munkaerő igénybevétele.
SZELLEMI TULAJDON VÉDELME.A szellemi tulajdon védelméről szóló törvény nem biztosít védelmet azoknak a bizalmas teszteredményeknek, amelyeket a piacra kerülés érdekében a gyógyszergyártók bocsátanak rendelkezésre. Az audiovizuális termékekkel és komputerszoftverekkel való kalózkodás csökkent, de még mindig elfogadhatatlan szintű.
SZOLGÁLTATÁSOK.A közszolgálati tévé műsoridejének 70 százalékát kell európai programokkal kitölteni, aminek 51 százalékát kell kitennie a magyar műsoroknak. A magyar filmek arányának 15-20 százalék között kell lennie. Ezek az előírások szigorúbbak, mint az EU-követelmények. A magántévék esetében 15 százalék a megkövetelt magyar, és 50 százalék az európai program-arány.
BERUHÁZÁSI PROBLÉMÁK.A kormány rendre késlelteti az energiaár-emelés engedélyezését, ami megakadályozza a szektor amerikai és egyéb befeketetőit abban, hogy a privatizációs szerződésben garantált 8 százalékos tőkearányos profitot realizálják.
VERSENYELLENES MEGNYILVÁNULÁSOK.A privatizáció számos területen megnövelte a versenyt, de több kulcsfontosságú infrastrukturális monopólium állami kézben maradt és speciális elbánásban részesül.
ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM.Az internet elterjedtsége alacsony. Kevés helyen fogadnak el hitelkártyát és nincs megfelelő házhozszállítási infrastruktúra. Hiányzik az elektronikus aláírásról szóló törvény.
MÁS JELENTŐS AKADÁLYOK.A korrupció nem gyakoribb, mint másutt Európában, de az átláthatóság még mindig gondot okoz az üzleti életben. Nem helyénvaló befolyásolások érvényesülnek a kormányzati tendereknél. A Magyarországon működő cégeket gyakran meglepik a kormányzati politika éles váltásai. Nincs bevett mechanizmus a kormány és az üzleti érdekcsoportok közötti konzultációra.
Tény mindenesetre – és a politikusok jó része nyilvánvalóan erre játszik rá -, hogy a lakosság jelentős hányada a globalizációnak, vagyis a piacok nemzetközi integrációjának elsősorban a káros hatásait látja. A munkahelyek elvesztésétől való félelem, a nemzeti szuverenitás csorbítása, a környezet rongálása – csak néhány elem arról a bűnlajstromról, amelyet a globalizáció- és tőkeellenes tüntetők az elmúlt időszak nagyobb megmozdulásaiban, Seattle-től Prágáig, Davostól Nápolyig skandálnak, amúgy nem mindig békés eszközöket használva.
A megkérdezett magyar polgárok 57 százaléka nyilatkozta azt, hogy hallott ezekről a tüntetésekről – derül ki a Marketing Centrum által a Figyelő megbízásából készített felmérésből (lásd a grafikonokat). A tüntetésekről tudóknak mindössze 14 százaléka ítéli el teljes egészében a rendbontókat, s ugyanennyien vannak azok is, akik szerint a tüntetők csak zavart akarnak kelteni. A lakosság többsége szimpatizál a demonstrálókkal.
BIZONYTALANUL.Ezzel egybecseng, hogy a világkereskedelemnek a magyarországi munkahelyekre gyakorolt hatását sokan kedvezőtlennek tartják. Az egy évvel korábbi állapothoz képest 36-ról 45 százalékra növekedett azok aránya, akik szerint a globalizált piacok rossz hatással vannak a természeti környezetre. A legutóbbi megkérdezés óta abban a tekintetben is változtak a vélemények, hogy a más országokkal kötött kereskedelmi megállapodások előnyösek vagy hátrányosak a magyar fogyasztók és munkavállalók számára. A lakosság túlnyomó többsége szerint Magyarországot kedvezőtlenül érintik ezek az egyezmények. Az előbbieknél is megdöbbentőbb adat, hogy csak a megkérdezettek 1 százaléka értett “mélyen” egyet azzal az állítással, miszerint Magyarország a globalizáció nyertesei közé sorolható, és mindöszsze további 16 százalékuk mondta azt, hogy “inkább egyetért”. Igaz, azok aránya is csak 19 százalék, akik kategorikusan elutasítják ezt a véleményt – mindez a globalizációs folyamatot övező bizonytalanságra utal. A kérdés megítélését egyébként – mint a Marketing Centrum felméréséből kiderül – egyedül a válaszadók pártállása befolyásolta jelentős mértékben. A legkevésbé a Munkáspárt és a MIÉP hívei hajlandóak elfogadni azt, hogy Magyarország a globalizáció nyertesei közé tartozik, de a pártkötődés nélküliek, illetve az MSZP támogatói körében is negatív a vélemények mérlege. A legoptimistábbaknak a Fidesz-MPP támogatói bizonyultak.
A felmérés az európai integrációval kapcsolatos véleményekre ugyan nem kérdezett rá, de korábbi vizsgálatokból ismeretes, hogy az uniós csatlakozást jóval többen pártolják, mint a globalizációt. A Szonda Ipsos tavalyi közvélemény-kutatása szerint a lakosságnak csupán 14 százaléka vélekedik úgy, hogy az uniós integrációból Magyarországnak több hátránya, mint előnye származik. A globalizációellenes és az Európa-párti attitűdökből következik, hogy a lakosság az uniós integrációtól oltalmat (is) vár a globalizáció káros hatásaival szemben.
SZAKADÉK.Az európai integráció és a globalizáció elfogadottsága közti nagy szakadék főleg azzal magyarázható, hogy miközben az előbbi egy előre kalkulálható folyamat, az utóbbit a lakosság döntő része érzelmi töltettel kezeli, és nem tudja, valójában mi is az. “A globalizáció sok ember számára lassan szitokszóvá válik” – mondja Straub Elek, a Matáv elnök-vezérigazgatója. A lakosság jelentős része csak a bizonytalanságot érzékeli, azt viszont már nem, hogy a kommunikáció fejlődéséből és a távolságok csökkenéséből nagyon sokan profitálhatnak. A távközlési szektorban amúgy nincs érdemi különbség az európai és a tengerentúli liberalizált piaci szabályozás között, a magyar szolgáltatók az uniós integrációval tehát a globális kihívásoknak is megfelelnek.
Különbözőképpen ítélik meg a globalizációt és az európai integrációt a nálunk megtelepedett amerikai vállalatok is. Az Egyesült Államok kormánya szerint – mint az Robert Zoellick amerikai kereskedelmi főmegbízott George Bush elnöknek írott, lapunk birtokába jutott jelentéséből kiderül – amerikai szemmel nézve Magyarország, több más európai országhoz hasonlóan, akadályokat gördít a szabad kereskedelem útjába (lásd külön).
Talán az Egyesült Államok járműipara van a leghátrányosabb helyzetben a magyar piacon. A 2000 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú amerikai gépjárművek behozatalát ma 43 százalékos vám terheli, ezzel szemben az
Elbocsátó szép üzemekA múlt század húszas éveinek végéhez, vagy még korábbra, az ipari forradalomhoz kell visszanyúlni, ha a mostanihoz fogható méhkasszerű felbolydulásra akarunk példát találni – vélekednek nyugati szakértők arról, a multinacionális vállalatokon szökőárként végigsöprő racionalizálási hullámról, amelynek várhatóan több tízezer munkahely esik áldozatul szerte Európában.
Terese de Liedekerke, az európai iparvállalatok és a munkaadók érdekeit képviselő brüsszeli UNICE szociális politikáért felelős igazgatója szerint bár nagyjából minden népszerűtlen döntés mögött jól kivehetően a versenyképesség javításának szándéka húzódik meg, nem lehet egyetlen okra visszavezetni a nagy vihart kavaró áramvonalasításokat. A vállalatok egyfelől a kellős közepén tartanak annak az átalakulásnak, amely során termelési szerkezetüket a globális piac kihívásaihoz igazítják. Másrészt elsősorban a távközlést és az Új Gazdaság más ágazatait sújtja, hogy szemlátomást telítődtek a piacok. Ennek issza meg a levét most a svéd mobiltelefon-gyártó óriás, az Ericsson is.
Az európai szakszervezetek a “csak a profitot hajszoló” multik magatartásában igazolva látják azon álláspontjukat, hogy EU-szinten kell fellépni a jelenséggel szemben. A munkavállalók elszánt és jól szervezett tiltakozását időnként siker koronázza. A General Motors néhány hónapja a tiltakozó akciók hatására végül lemondott arról a tervéről, hogy ripsz-ropsz bezárja lutoni (angliai) üzemét és beleegyezett a szerkezeti átalakításba. Ám a nemzetközi dimenzióban tevékenykedő multikat a szakszervezetek szerint kiterjedt európai szabályozással kell rákényszeríteni a dolgozók jogainak tiszteletben tartására. “A Marks and Spencer döntése Londonban született, ahol nem biztosítja törvény a munkavállalók kötelező tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt” – érvel Emilio Gabaglio, az Európai Szakszervezeti Konföderáció (ETUC) főtitkára.
Európa azonban nem teljesen fegyvertelen a nagy cégek önkényével szemben. Egy párizsi bíróság a dolgozók konzultációra való jogának megsértése miatt felfüggesztette a Marks and Spencer döntését, és pénzbüntetés megfizetésére kötelezte a vállalatot. A bíróság határozatában a kollektív elbocsátásokról szóló közösségi irányelvre, illetve az abból származtatott francia törvényre hivatkozott, amely tömeges elbocsátások esetén kötelezően előírja az alkalmazottak képviselőivel folytatott előzetes konzultációt. Az unióban az említetten kívül egy másik jogszabály, az európai üzemi tanácsi direktíva is bizonyos kötelezettségeket ró a multikra dolgozóikkal szemben. A szakszervezetek szerint a két irányelv további megerősítésre szorul. Az UNICE ezzel szemben súlyos hibának tartana minden további szigorítást. “Ennyit és ne tovább. A jelenlegin túlmenő szabályozás elbátortalanítaná a cégeket és az eredeti szándékkal éppen ellentétes eredményhez vezetne” – intett a Figyelőnek nyilatkozva Terese de Liedekerke.
Az EU-szintű érdekegyeztetésben az asztal másik oldalán helyet foglaló Emilio Gabaglio viszont abban bízik, hogy az EU-tagállamok legkésőbb az év végéig egy újabb jogszabállyal gyarapítják majd a multiellenes arzenált. Az új irányelv a vállalatok mindennapi tevékenységét érintő kérdésekben (tehát nemcsak az elbocsátásokat illetően) kötelezővé tenné a tájékoztatást és a konzultációkat a munkavállalókkal a cégmenedzsment számára. Az UNICE igazgatója szerint azonban a vállalat napi irányításába való beleszólás a cégek működését veszélyeztetné. Ezt a véleményt több, lényegesen eltérő munkahelyi érdekegyeztetési modellt követő tagállam – például Nagy-Britannia és Írország – is osztani látszik, ami, egyhangú döntést igénylő jogszabályról lévén szó, bizonytalanná teheti a direktíva elfogadását.
A munkaadók szerint a szakszervezetek egyébként is csupán az érem egyik oldalát mutatják meg, amikor csak a munkahelyek megszűnéséről beszélnek. “Minden gazdaságban normális dolognak számít, hogy munkahelyek szűnnek meg, s közben újak létesülnek” – húzza alá az UNICE igazgatója, aki szerint tanácsosabb az új állásokra koncentrálni, mint a régiek elvesztése fölött siránkozni
Gyévai Zoltán, Brüsszel.
európai csatlakozási folyamat előrehaladtával az öreg kontinensen előállított hasonló járművek vámja előbb fokozatosan 10 százalékra csökkent, ez év januárjától pedig a kereskedelmük teljesen vámmentessé vált (Figyelő, 2000/43. szám). A két kormányzat immár évek óta tárgyal az európai integráció ezen, amerikai szempontból káros hatásainak a kiküszöböléséről. Eredmény egyelőre nincs, amiben Fazakas Szabolcs, a DaimlerChrysler budapesti képviselője szerint szerepet játszott az amerikai elnökválasztás, és az, hogy az új adminisztráció csak késedelmesen vehette át az ügyeket az elődjétől. Az azonban bizonyos, hogy most, amikor a Bush-kormányzat immár minden területen fölvette az elejtett szálakat, Washington ebben a kérdésben a korábbi álláspontra helyezkedik. “Azaz azon termékeknél, amelyek esetében az amerikai gyártók kiugróan bántó vámhátrányba kerültek európai konkurenseikkel szemben, az Egyesült Államok e diszkriminatív vámterhek gesztusértékű, egyoldalú mérséklését várja el Magyarországtól” – fejtette ki Fazakas Szabolcs. Amerikai részről egyébiránt nem azt akarják, hogy az exportőreik az uniós tagországokban lévőkkel azonos elbírálás alá essenek. Csupán azt, hogy Budapest már a csatlakozást megelőzően is az EU-ban elfogadott – a szóban forgó gépjárművek esetében például 10 százalékos – vámtételeket alkalmazza.
Ha a General Electric (GE) erőművi turbinái esetében nem is ilyen szembeszökő a versenyhátrány, azokat ma Magyarországon akkor is mintegy 10 százalékkal magasabb vám sújtja, mint az uniós gyártmányokat. A tervek szerint az idén beinduló helyi termelés azonban egy csapásra felszámolja ezt a problémát. A GE-nek ugyanis egyebek mellett az európai és az amerikai termékek vámterhei közötti különbségek eltüntetésére szintén kapóra jön az a gázturbinákat gyártó üzem, amely éppen most épül Veresegyházán.
ALKALMAZKODÓK.A Zoellick-jelentés az előbbieken túl egyebek mellett az amerikai gyártmányú háztartási mosógépeket is megemlíti azon árucikkek sorában, amelyeket magyarországi import esetén számottevően nagyobb vámterhek sújtanak, mint a rivális európai gyártók termékeit. Megoldás persze e téren is akad. A mosógépüzletágban az egyesült államokbeli Whirlpool a világ egyik vezető vállalata, ez a probléma mindazonáltal mégis alig érinti. A cég bő tíz évvel ezelőtt ugyanis a Philipsszel szövetkezve fogott bele az európai piac meghódításába, majd a kilencvenes évek közepén “kivásárolta” a fehéráruk gyártására specializálódó vegyes vállalatot. Ma Whirlpool Europe néven európai cégként van jelen a kontinensen, ahol öt országban állítja elő termékeit.
Az európai integráció – akárcsak a minap a kanadai Québecben elhatározott amerikai vámmenetes övezet – feltétlenül a globalizáció felé tett lépés. Európa és az uniós taggá váló Magyarország annak révén mintegy kontinentális méretekben készül fel a globális versenyre.
