Maga alatt fűrészelte az ágat – mondják Járai Zsigmondról, akinek jegybankelnökként kell szembenéznie a pénzügyminisztersége idején kitűzött, 5-7 százalékos idei inflációs céllal. A februári 10,4 százalékos fogyasztói áremelkedés minden előzetes várakozást “felülmúlt”, csak a pénzromlás alapirányzatának jelzőszáma, a maginfláció sikeredett még rosszabbra. Ez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számítása szerint 10,8 százalék, vagyis 0,3 százalékponttal emelkedett januárhoz képest, és már 3,8 százalékponttal meghaladja az eddigi legkedvezőbb értéket, a tavaly júniusit.
INFLÁCIÓS TÉNYEZŐK.Az MNB közleményben tudatta: “az infláció továbbra is a várakozásoknak megfelelően alakul”, az előre nem látott drágulásért az élelmiszerek, a szolgáltatások felelősek, s ez még egy ideig így lesz, mivel a hazai árarányok eltérnek az uniósoktól. Kisvártatva két további magyarázat is elhangzott: az MNB elnöke szerint 2,7 százalékponttal fejeli meg a pénzromlást az eredeti elképzelésekhez képest, hogy októberben mégsem mérsékelték a csúszó leértékelést, további 2,5 százalékpont miatt pedig a vártnál nagyobb nyugat-európai infláció a hibáztatható.
A jegybankelnök most már decemberre vetít előre 6-7 százalékos 12 havi inflációt, és Varga Mihály pénzügyminiszter nyomban hozzáteszi: az inflációs kilátások megítélésében nincs ellentmondás a tárca és az MNB között. Nem nehéz belátni, Járai máris felülvizsgálta a korábbi előrejelzést, hiszen az év végére vonatkozó becslése – ha bejön – 8-9 százalékos átlagos inflációt jelenthet a 12 hónap átlagában. Ugyanakkor a jegybank most adott először inflációs prognózist 2001-re, mivel a korábbi elnök, Surányi György nyilvánvalóan nem kívánt számháborúba keveredni a kormánnyal.
Változó törvényA törvényjavaslat, hogy úgy mondjuk, a “négy függetlenség” – működési, intézményi, személyi, pénzügyi autonómia – uniós követelménye jegyében született. A jegybank céljaként az “árstabilitást” jelölik meg, a “kormány gazdaságpolitikájának támogatása” eddigi formulája helyett. A kapcsolat az országgyűléssel az éves beszámolókra egyszerűsödik. A kormány csak “előzetesen tájékoztatja” a MNB-t a költségvetési törvényjavaslatról, ebben is megszűnik az egyeztetés kötelezettsége. A pénzpolitikát irányító monetáris tanácsot az MNB-vel munkaviszonyban álló, hat évre kinevezett tagok alkotják majd. A még hivatalban lévő alelnökök, monetáristanács-tagok azonban mandátumuk lejártáig megtarthatják tisztségüket – olvasható a záró rendelkezések között. Az operatív irányítást továbbra is az igazgatóság végzi. Az MNB-s vezetők javadalmazását szintén a törvény szabályozza majd.
Fél éven belül szabaduljon meg az MNB külföldi hitelintézetben még fennálló részesedésétől – szorgalmazzák. A CW bankról van szó – tudtuk meg -, amelyet bezártak ugyan, ám a peres ügyeket a felszámolónak tovább kell vinnie. Érdekesség még, hogy bár a jegybank ellenőrzési feladatainak jó részét átadta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, az ellenőrzési eljárás során jogosítványai bővülnek, egy adott üggyel kapcsolatban vizsgálódhat más pénzintézetnél is. Erre például egy-egy banknál a kötelező tartalék ellenőrzésekor kerülhet sor, mivel szükségessé válhat a kapcsolódó iratok megtekintése a szerződéses partnereknél – közölték kérdésünkre az MNB-ben. Egy – a fizetések véglegességét szavatoló – uniós direktíva tovább bővíti a jegybank jogosítványait: a jövőben a csődtörvény kötöttségeitől függetlenül is érvényesítheti a javára szolgáló zálogjogokat, óvadékokat.
A külföldi kötvénykibocsátások terén is lazább kapcsolat várható az állam és az MNB között, bár utóbbi a készülő új előírások szerint “eljárhat” az állam megbízottjaként.
Az infláció kedvezőtlen fordulatai ellenére Járai, mihelyst hivatalba lépett, összehívta a jegybanktanácsot, amely bejelentette a csúszó leértékelés április elsejei mérséklését, az addigi havi 0,3-ról 0,2 százalékra. Hivatali elődje, Surányi György ellenezte ezt a kormány által szorgalmazott lépést. Most is többen bírálják; a kritika szerint a kamatok nem fognak sokáig ellenállni a kisebb mértékű devalválás nyomásának, holott a kamatszint már ma sem nagyon ösztönöz a pénzügyi megtakarítások növelésére. Ha ugyanis az MNB a kamatokat a jelenlegi szinten tartja fenn, megnő a különbség a külföldi és a hazai kamatok között, több prémiumot kaszálhatnak forintban eszközölt befektetéseiken a külföldi befektetők; tehát fölerősödik a spekuláció a forint mellett, megugranak a devizaátváltás nyomán keletkező vásárlóerő semlegesítésének, sterilizálásának jegybanki költségei. A magas kamatokat a kormányok nem szokták kedvelni.
SÁVVÁLTÁS?Erre mondják, hogy a mai, szűk sávos (az euróhoz képest megállapított középtől plusz-mínusz 2,25 százalékos eltérést engedő) árfolyamrendszerben a csúszó leértékelés mértéke gyakorlatilag a kamatszintet is meghatározza. Surányi tavaly nyáron sávszélesítést javasolt (az euró-övezethez csatlakozás előkészítésének tekintett plusz-mínusz 15 százalékra), mert akkor a piac nem várt ilyen lépést, ugyanakkor nőhetett volna a jegybanki szabadság a kamatok meghatározásában. Járai megvétózta a sávszélesítést, amit egyébként pár hónappal korábban ő maga szorgalmazott, de akkor Surányi utasította el.
Járai most hangsúlyozza: továbbra sem tartja időszerűnek az árfolyamrendszer módosítását. “Ugyanakkor a csúszó leértékelési ütem mérséklése monetáris szigorítást jelent – értékelt kérdésünkre Sándor György, az MNB ügyvezető igazgatója -, a külkereskedelembe kerülő termékek eladóit alacsonyabb árak alkalmazására kényszeríti, s ez kihat a külpiacon nem versenyző termékek és szolgáltatások ármeghatározására is.” Sándor állítja: az MNB lépése a piac inflációs várakozásainak mérséklődéséhez vezet, s ez lehetővé teszi majd a kamatcsökkentést is.
Hétfőtől módosított eszköztárral jelentkezett az MNB a piacon. A két legfontosabb változás a 3 hónapos jegybanki kötvények mennyiségi tendereztetése, valamint az, hogy a pénzintézetek heti egy alkalommal, ám korlátozás nélkül, meghatározott – jelenleg 11,25 százalékos – kamattal helyezhetnek el az intézménynél 2 hetes lejáratú betétet. (A mennyiségi tendereztetés azt jelenti, hogy minden alkalommal megszabják a valóságosan felajánlott kötvénymennyiséget. A héten 27 milliárd forintnyi papírt ajánlottak fel.)
“Egyértelműbbé válik, hogy a 2 hetes betét a bankok likviditásmenedzselésének eszköze, a 3 hónapos kötvény funkciója pedig a sterilizáció, a fölös vásárlóerő kiszívása” – magyarázza Sándor György. Eddig a 2 hetes betét kamata eltérhetett a meghirdetett szinttől, így a piac iránymutatást olvashatott ki a kamatok jövőbeli alakulásáról. Erről most letettek a jegybankosok.
A miniszterelnök Járai hivatalba lépéséhez, közreműködéséhez kapcsolta az új jegybanki szabályozást, amelyet egyébként az uniós előírások követelnek meg. A végül is beterjesztett jegybanktörvény-tervezet az egy elnök-egy elnökhelyettes modellt szorgalmazza, hogy, akárcsak az ABN Amrós időkben, Járai ismét együtt dolgozhasson Auth Henrikkel, a Postabank eddigi elnök-vezérigazgatójával.
KOALÍCIÓS ELLENTÉTEK.Az elnökhelyettesi titulust azonban csak alkotmánymódosítással lehet bevezetni. A hírek szerint a kormányfő szorgalmazta ezt, hogy végképp érvényét veszítse a koalíciós szerződésnek az a pontja, amely szerint az egyik alelnöki szék kisgazda jelöltnek jár. “Rétegpárttal nem foglalkozunk” – hárította el az erre vonatkozó kérdésünket Varga Mihály. Egyébként ha a parlament nem fogadná el az alkotmánymódosítást, akkor “az MNB, meghirdetett álláspontjának megfelelően az eddigi alelnöki rendszerben is működhet” – közölte Missura Gábor, a jegybank sajtószóvivője.
A parlamentben várhatóan az váltja ki majd a leghevesebb vitát, hogy a törvényjavaslat megszüntetné a felügyelőbizottságot, amelybe a pártok küldhettek tagokat, és helyébe az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) tenné meg az MNB gazdálkodása ellenőrének. Az ÁSZ tört már borsot a jegybankosok orra alá az 1997 eleji adósságcsere idején, hiszen az 1700 milliárdos tranzakciót a számvevők csak némi huzavona után voltak hajlandók törvényesnek nyilvánítani. Az MSZP részletesen kidolgozott, ám már a napirendre tűzéskor elvérzett javaslata egyaránt szorgalmazta volna a felügyelőbizottság fenntartását és az ÁSZ szerephez juttatását.
“Öt év múlva nem lesz külső államadósság” – jelentette ki egy üzleti ebéden a jegybankelnök. Megfigyelők szerint ezzel tulajdonképpen azt ígérte: öt éven belül hazánkban is bevezetik az eurót. Hiszen akkor a külső adósság automatikusan belsővé válhat.
